Hallucinogén seprűn lovagolhattak a boszorkányok - repülés volt ez is, csak kicsit másképp

2014.11.03. 16:57

Mindenszentek táján a jelmezbálokon biztos több boszorkányjelmezbe öltözött gyerekkel vagy felnőttel találkozunk. E jelmezek fontos kelléke a seprű. Gyerekeinknek azonban ne meséljük el, honnan ered a boszorkányoknak ez az ábrázolásmódja. A seprűnyélre ugyanis egyes források szerint azért volt szükség, hogy a bűbájos asszonyok hallucinogén anyagokat juttassanak be vele testük legszemérmesebb tájára. Igen, oda.

A középkorban többféle hallucinogén anyagot tartalmazó növény főzetét használták a vajákos asszonyok és a „boszorkányok”. A legismertebbek ezek közül a nadragulya (Atropa belladonna), a bolondító beléndek (Hyoscyamus niger), a közönséges mandragóra (Mandragora officinarum) és a csattanó maszlag (Datura stramonium). E növények szinte mindegyik részét felhasználták különféle főzetek, oldatok és kenőcsök készítésére.

Az említett növények egyik fő hallucinogén anyag a szkopolamin. Ez az anyag nagyon erős méreg, és szájon át bevéve súlyos rosszullétet, sőt halált okoz. A középkori füves asszonyok és „boszorkányok” azonban felfedezték, hogy a hatóanyag a bőrön át is felszívódik, és kifejti hallucinogén hatását. Arra is rájöttek, hogy a szkopolamin a legjobban az izzadságmirigyeken (különösen a hónaljban) vagy a végbél és a hüvely nyálkahártyáján keresztül szívódik fel.

A kép illusztrációForrás: DPA/AFP/Frank May

Mire jó a seprűnyél

Arról, hogy miként használták a feltételezett boszorkányok ezeket a kenőcsöket, az első említés 1324-ből származik, amely egy bizonyos Lady Alice Kyteler ügyében való nyomozást írja le. Itt olvasható, hogy a hölgy szekrényében találtak egy tubus kenőcsöt, amellyel az illető egy botot kent be, és ezt lábai közé szorítva vágtázott tűzön-vízen át.

Jordanes de Bergamótól származik egy tizenötödik századi feljegyzés, mely szerint a boszorkányok maguk is bevallották, hogy bizonyos napokon vagy éjeken kenőccsel bekennek botokat, és ezeken lovagolnak a kívánt helyre, vagy a kenőccsel bekenik a hónaljukat és más szőrös testtájaikat.

Ezek a feljegyzések megmagyarázzák, miért ábrázolja oly sok abból az időből származó kép részben vagy egészen meztelenül a boszorkányokat, amint „seprűnyélen lovagolnak”.

Indulás a boszorkányszombatra (Albert Penot festménye)Forrás: AFP

Honnan ered a repülés?

A hallucinogén anyagok használata megmagyarázza a boszorkányok és a seprűnyél szoros kapcsolatát, de honnan ered az az elképzelés, hogy a boszorkányok repülnek? A tropánvázas alkaloidok (ahová a szkopolamin és az atropin is tartozik) általában altatató hatásúak. Alvás közben azonban élénk hallucinációkat okoznak. Az álmok között gyakran előfordulnak repülések, vad vágták és őrült táncok.

Ezekről a hallucinációkról leginkább a „boszorkányok” vallatásakor szerezhettek tudomást az emberek, és igazságtartalmuk épp az eljárások körülményei miatt valamelyest megkérdőjelezhető. De az sem kizárt, hogy jóval többen átélték ezeket az élményeket, mint ahányan „lebuktak” boszorkányság miatt.