Bálnavadászhajók segítenek megérteni a klímaváltozást

2015.12.21. 11:53

Nyilvánosságra hozták néhány 19. századi bálnavadászhajó naplóját, amelyek fontos adatokat tartalmaznak többek közt a tengeri jég zajlásáról és az időjárási körülményekről, segítve a tudósoknak jobban megérteni a klímaváltozás folyamatait. 

Pontos feljegyzések a múltból

Történészek, klímakutatók és amatőr felfedezők közös projektben fogtak össze, hogy 19. századi bálnavadászhajók naplóit megvizsgálva megértsék a modern, szinte napi szintű klímaváltozást és a ma tapasztalható sarkvidéki időjárási mintákat.

Bálnavadászat a 17. század végénForrás: Wikimedia Commons

A bálnavadász hajók kapitányai a gyakran hosszú évekig tartó utazásaik alatt pedánsan feljegyezték a hajónaplóba az időjárási körülményeket – mondja Michael Dyer vezető tengerészeti történész a New Bedford Bálnavadász-múzeum massachusettsi munkatársa, aki a rengeteg adatot rendszerezte.

Hosszúszárnyú bálna múzeumban kiállított csontvázaForrás: Wikimedia Commons

A 16. századtól a 19. századig főleg a szappangyártásban és lámpaolajként használták a bálnaolajat. Később, a 20. században már inkább főzőzsiradékká és margarinná dolgozták fel, de felhasználták a festék-, lakk- és nyomdaiparban is.

Digitalizálták a hajónaplókat

Néhány hajónapló a fedélzeti életről, a matrózok tengerbeeséséről, valamint a lopás vagy más kihágások esetén szükséges fegyelmezésekről is rögzít történetileg érdekes információkat, de természetesen feljegyezték a bálnavadászat körülményeit is.

Bálnavadászat a 18. században. A régi hajónaplók értékes adatokat szolgáltatnak a korabeli oceanográfiai állapotjelzőkrőlForrás: Wikimedia Commons

A hajók tisztjei azonban a precíz hosszúsági és szélességi méréseket, valamint az időjárási körülményeket is feltüntették jegyzeteikben,

ráadásul rögzítették a jéghegyek gyakoriságát és helyszíneit, illetve a jégtömbök részletes leírását. Ha például a Bering-szoroson át utaztak, és ott jeget láttak, átfogó feljegyzést készítettek az észleltekről a hajónaplóba – mondja Dyer.

Régi korok klímakutatói

A Nemzeti Óceáni és Légkör Szervezet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) vezetésével zajló projekt részleteit a The Guardian a „Régi időjárás: bálnavadászok” című összefoglalóban közli.

Vízből kivetődő hosszúszárnyú bálnaForrás: Wikimedia Commons

Az egyik fontos partner, a Bálnavadász-múzeum lemásolta és digitalizálta a hajónaplókat, valamint eredeti adatforrásokat gyűjtött a Nantucket Történelmi Egyesülettől, a Martha Vineyard Múzeumból, a connecticuti Mystic Tengeri Kikötő archívumából és az Új Bedford Közkönyvtártól. A digitalizált hajónaplókat a nagy mennyiségű információ feldolgozásához a hétköznapi, amatőr "tudósok" segítségét kérve, feltöltötték az internetre is.

Több ezer naplót vizsgálnak át

Összesen 2600 bálnavadász-hajónapló került a múzeum tulajdonába, ezek 1756 és 1965 között íródtak.

A projektben mostanáig azonban csak 300-at sikerült kapcsolatba hozni a sarkköri bálnavadászutakkal,

amelyek az 1800-as évek közepétől a 20. század első évtizedéig tartottak. Az időjárási információk megosztására jó példát mutat egy San Franciscói-i bálnavadászhajó naplóbejegyzése.

A világóceán áramlási rendszere egy 1943-ból származó térképenForrás: Wikimedia Commons

Az 1897 és 1899 között, a Bering-szorosban hajózó Beluga a következőket írta: „Szélesség: 61.19, hosszúság 175.42. Délelőtt 6 óra óta növeljük a sebességet, és haladunk a jég felé. Ezután vitorlázva haladtunk 8:45-ig északkelet felé. Megkezdtük a teljes sebesség elérését.”

Sir Oswald Brierly bálnavadászatról festett képe 1867-bőlForrás: Wikimedia Commons

„Gőzerővel haladtunk délután 1 óráig, majd megfeneklettünk a nyílt vízen. Kivontuk a derék-, az első, valamint a hátsó vitorlát. Ahogy a jég engedett, észak és északnyugat között kormányoztunk északkelet felé. A szél eleinte gyenge és változó, később délkelet felől erősödik, és havazik.”

Számítógépes klímamodellen dolgoznak

A projekt a régi bálnavadász-hajónaplókból nyert adatokat és a jelenlegi körülményeket hasonlítja össze. Például megnézik, hogy vajon a jéghatár ugyanott van-e a tengeren, ahol 150 éve a bálnavadászok látták.

A jéghegyek vándorlásának változása szoros összefüggést mutat a globális éghajlatváltozássalForrás: Wikimedia Commons

Kevin Wood, a NOAA klímakutatója, a Washingtoni Egyetem óceáni és légköri tanulmányokat folytató szaktudósa és a projekt vezetője szerint azonban ez a munkaprogram ennél sokkal többet takar. A korabeli időjárási adatok rekonstruálása segít az egykori klíma átgondolt számítógépes modelljének kidolgozásában, ami megkönnyíti a jövőbeli állapotok előrejelzését.

Részletes rekonstrukció a múltról

„Rendkívül részletes rekonstrukciót tudunk felállítani az egykori állapotokról, és ez alapján megérthetjük, hogyan változott a klíma ebben az igen hosszú periódusban” – mondja Wood.

A jéghatár változásának felméréséhez fontos adatokat szolgáltatnak a régi hajónaplókForrás: Wikimedia Commons

A projekt több közreműködővel idén decemberben indult,

amihez elindítottak egy külön internetes oldalt is. A kutatók nemcsak a bálnavadászhajók feljegyzéseit, hanem más, például kereskedelmi és haditengerészeti hajónaplókat is keresnek.

Izlandi bálnavadászhajók. 1986 óta felfüggesztették a bálnavadászatot, de néhány állam ennek ellenére folytatja aztForrás: Wikimedia Commons

A nyilvánosság bevonása a hatékonyabb és szélesebb körű kutatómunkát segítheti elő. Az amatőr kutatók ugyanis sokat segíthetnek a szakembereknek a rengeteg adat feldolgozásában. A történelmi dokumentumok magas felbontású fotokópiái, a már kinyert adatok és a kapcsolódó kutatási eredmények mind elérhetőek online – hangsúlyozza Michael Lapides, a digitalizálást kezdeményező múzeum igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK