Tényleg Godzilla-mód nehéz a magyar nyelv?

2016.02.02. 07:29

Időről időre felbukkan egy olyan lista, amely a nyelveket hivatott rangsorolni aszerint, hogy melyik nehezebb, és melyik könnyebb. Általában az igeidőket és a nyelvtani bonyolultságot szokták emlegetni, pedig ez csak egy része annak a komplex rendszernek, ami megadja, egy-egy ember számára melyik nyelvet a legnehezebb elsajátítani.

A 9gag népszerű humoroldal nemrég Godzillához hasonlította a magyar nyelvet – az angolt ehhez képest kiscicának, az arabot pedig mérges tigrisnek ábrázolták, így érezhető, mi a véleményük a magyarról, mint összetett nyelvi rendszerről.

And I can't even handle the English grammar...

Posted by 9GAG on Saturday, January 30, 2016

Bár kétségtelen, hogy a magyar nem tartozik a legkönnyebben elsajátítható nyelvek közé (bár nincsenek nőnemű, hímnemű és semleges nemű főneveink, vannak helyette viszont olyan cifra ragjaink, amikkel egy külföldi biztos nem boldogul könnyen), mégis, egy adott nyelv szókincsének és szerkezetének vajmi kevés köze van ahhoz, milyen hamar lehet megtanulni – sokkal inkább függ attól, ki szeretné magáévá tenni.

Tunéziai körút, magyar feliratForrás: Kisgyörgy Éva

Nincs könnyű és nincs nehéz

A népszerű „könnyű nyelv – nehéz nyelv” összehasonlítás megcáfolásához az a legegyszerűbb kiindulópont, hogy hogyan boldogulnak vele azok, akiket még nem befolyásol egy másik nyelv ismerete – azaz a gyerekek. Az eduline tanúsága szerint az eddigi kutatások azt igazolják, hogy az első körülbelül ötven szót minden anyanyelven nagyjából egyforma idő alatt sajátítják el a kicsik, mindenféle nyelvtani szerkezetre való tekintet nélkül. 

Mi a helyzet az írással?
Nyelvtanulás szempontjából az írásnak nincs kiemelt szerepe – ez is csak egy olyan tényező, ami egy adott ember számára könnyítheti vagy nehezítheti a nyelv elsajátítását. Ha onnan nézzük, hogy a kínai nyelvhez számunkra teljesen új jelrendszert kell elsajátítanunk, nehéznek tarthatjuk, de ha azt figyeljük meg, hogy a szótagjelölés miatt sokkal kevesebb variáció van egy szó jelölésére, mint a hangjelölő írás esetében, könnyítésként foghatjuk fel.

„Ha a nyelv nehézségeit vizsgáljuk, kérdés, hogy mit tekinthetünk egységnek” – boncolgatta a témát Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztályának osztályvezetője. „Azért lehetetlen egységet megállapítani, mert mindent ki lehet fejezni minden nyelven, a különbség csak az, hogy milyen eszközökkel tesszük.”

Német feliratok a kölni dóm előtti tüntetésenForrás: MTI/EPA/DPA/Oliver Berg

A nyelvek kifejezőereje azonos tehát, csak más a készlet, amivel a közlést lehetővé teszik. A legfőbb különbség a nyelvek között az, hogy a tartalmakat, fogalmakat, amelyeket ki akarunk fejezni, mennyire csomagoljuk össze egységekben, azaz szavakban, vagy többszavas állandó kifejezésekben.

„Magasabb rendűnek szokták tekinteni azokat a nyelveket, amelyek a fogalmakat készen, összecsomagolva tartalmazzák a szókincsben, tehát több fogalmat lehet egy szóval megmagyarázni” – mondta el az Origónak Váradi Tamás. Ez nagyjából annyit jelent, hogy minél több mindent kell körülírni, több szóval kifejezni, annál körülményesebbnek hathat a nyelv, és annál több szóra van szükség ahhoz, hogy az adott fogalmat ki tudjuk fejezni.

Többnyelvű feliratok a Keleti pályaudvarról abból az időszakból, amikor menekültek várakoztak napokig az aluljárókbanForrás: Dudus Ágnes

Személyfüggő, mi a nehéz

Egy nyelv nehézsége legnagyobb részben attól függ, ki az illető, aki meg akarja tanulni: mi az anyanyelve, hány nyelvet beszél, mennyire motivált, és milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére a nyelv elsajátítására. Ami az anyanyelvet illeti, könnyebbséget jelenthet egy olyan nyelv tanulása, amely szerkezetileg vagy történelmét tekintve közelebb áll az anyanyelvhez, hiszen így jobban átlátható a nyelvtani szabályrendszer, és több olyan szó lehet, ami hasonlít a már ismert szavakhoz.

„Ha megfigyelik, az angolban könnyen felismerhetők a francia szavak és hatások, és fordítva” – jegyezte meg a nyelvész. Azok a nyelvek, amelyeknek történelme összefonódik, gyakran hatnak egymásra, vesznek át a másikból, és hasonulnak egymáshoz. 

Az eszkimóknak valóban sok szavuk van a hóraForrás: Origo
Az eszkimóknak ötven szavuk van a hóra
Régóta tartja magát az a városi legenda, hogy az eszkimóknak, akik azért elég sok havat látnak életükben, ötven szavuk van annak megnevezésére. A The Washington Post szerint ez a mondás Franz Boas antropológustól származik, aki az 1880-as években tanulmányozta az észak-kanadai eszkimókat, és megjegyezte, hogy a különböző hófajtákra mennyi szavuk van az itt élőknek. A kutató az inuit nyelvet figyelte meg, és megállapította, hogy az aqilokoq azt jelenti: lágyan hulló hó, a piegnartoq pedig a szánútra megfelelő minőségű havat jelenti. Igor Krupnik, a washingtoni Smithsonian Sarkkutató Központ kutatója megvizsgálta az inuit és jupik nyelvjárásokat is, és rájött, hogy az eszkimóknak valóban sokkal több szavuk van a különböző hófélékre, mint az angoloknak: a közép-szibériai jupiknak 40, az észak-kanadai inuitnak pedig legalább 53.

A nyelvtanulásban az is nagy szerepet játszik, hogy mekkora rutinja van a tanulónak. „Ha már több nyelven beszél valaki, könnyebben fogadja be a következőt, hiszen hozzá van szokva, hogy nem csak az anyanyelve szabja meg az anyagkészletet, amelyből dolgozik” – magyarázta Váradi. Vannak olyan emberek is, akik személyiségüknél vagy agyműködésüknél fogva könnyebben sajátítanak el nyelveket (azaz nyelvérzékenyek).

Önkényes nyelvek

„Minden nyelv szókincse önkényes egy bizonyos szinten” – mondta el az Origónak az MTA nyelvésze. „A nyelvek kettős tagolásúak, elválik bennük a fogalom és a szóalak, és minden logikát nélkülözve kombinálódik.” Jó példa erre a magyar hit-hitt szópár: bár csupán egy betű a különbség, könnyen beláthatjuk, hogy a két szó által jelölt tartalom között nem találunk semmilyen olyan közelséget, mint amilyet a hangalakjuk sugallna.

Az, hogy könnyű vagy nehéz-e egy nyelvet megtanulni, a tanuló személyiségétől és motivációjától is függhetForrás: AFP

Az, hogy hogyan kombinálódnak a hangok ahhoz, hogy egy értelmes, fogalomhoz csatolható szót képezzenek, egy laikus számára teljesen véletlenszerű, és egyedileg kell elsajátítania minden egyes egyszerű szónál. Az összetett szavakkal természetesen más a helyzet, ezek már társíthatnak a hangalakhoz közvetlen jelentést, de ennek megértéséhez is ismernünk kell az eredeti szavakat (így például a kulcstartó kifejezést érthetjük – egy tartó, amire kulcsokat helyezünk -, de csak akkor, ha ismerjük a kulcs és a tartó jelentését is).

A magyarnak nehéz a mandarin

Az, hogy kinek milyen nehézséget jelent egy nyelv elsajátítása, függ attól is, hogy szerkezete mennyire tér el az anyanyelvtől vagy az általa ismert nyelvektől.

A magyar embernek nehéz az olyan nyelv, amelyben jelentésmódosító szerepe van a hangszínnekForrás: MTI/Manek Attila

Váradi Tamás szerint egy magyar ember számára nehézséget jelenthet például a tonális nyelvek megértése – ezek azok a nyelvfajták, amelyekben az ugyanolyan hangokból álló szavak különböző hangszín szerinti ejtései eltérő jelentéssel bírnak. Ez a fajta megkülönböztetés annyira hiányzik a magyar nyelvből, hogy rettentő nehezen áll rá a magyar agya a gyors váltásokra. Minden olyan nyelv nehéz, amely drasztikusan eltérő eszközökkel operál, mint az anyanyelvünk.

Nehéz objektív mércét találni tehát ahhoz, hogy melyik nyelv nehéz és melyik könnyű – a nyelvészek általában nem is szeretik sorrendbe állítani ezeket, mert értelmezhetetlen maga a próbálkozás is.

Kijevben tüntetők különböző nyelven írt táblájukkal állnakForrás: AFP/Yury Kirnichny

Lehetne ugyan felhozni, hogy a cseh például bizonyára a nehéz nyelvek közé tartozik bonyolult mássalhangzó-kapcsolataival és összetett ragozási rendszerével, de egy szlovák vagy egy orosz ember külön nyelvtanulás nélkül is képes néhány dolgot megérteni belőle. Minden ilyen lista teljesen szubjektív tehát, az összeállító ország saját nyelvkészletétől függ – valószínűleg az angolok nehezen boldogulnak a magyarral, mi pedig például a mandarinnal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK