Hideg napok kezdődtek 75 éve Délvidéken

2017.01.03. 20:30

Hetvenöt éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely „hideg napok” néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal. 

Hitler még a Bánátot is Horthynak ígérte

Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Német nyomásra a jugoszláv kormány képviseletében Alexandar Cincar-Markovics külügyminiszter 1941. március 25-én a bécsi Belvedere palotában aláírta a Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásáról szóló dokumentumot. 

Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter (a kép bal szélén) és Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszterrel (a kép jobb szélén) aláírja Jugoszlávia háromhatalmi szövetséghez történő csatlakozásáról szóló dokumentumot, a bécsi Belvedere palotábanForrás: Strormfront

A hír hallatán a hadsereg angolbarát vezetése Simovic repülőtábornok vezetésével március 26-án katonai puccsal elmozdította a német szövetségre lépett belgrádi kormányt és Pál régenst. 

A belgrádi események váratlanul érték Adolf Hitlert, 

akit teljesen lekötöttek a Szovjetunió megtámadásának előkészületei, valamint a kaotikussá vált görögországi helyzettel kapcsolatos problémák. A Führer nem sokat habozott, a belgrádi puccsra adandó válaszként elhatározta Jugoszlávia katonai lerohanását. 

Adolf Hitlert váratlanul érte az 1941. március 26-i belgrádi angolbarát katonai puccsForrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv

A Teleki-kormánytól a támadás megindításához 

 magyar felvonulási területet kért a Wehrmacht számára, 

Horthynak írt levelében pedig kilátásba helyezte, hogy ha a honvédség a német csapatokkal együtt vesz részt Jugoszlávia megtámadásában, úgy Magyarország a délvidéki területeken kívül az egész Bánátot is visszakaphatja. 

London hadüzenettel fenyegette meg Teleki miniszterelnököt

Gróf Teleki Pál kormánya 1940 novemberében írta alá a Jugoszláviával megkötött „örökbarátsági szerződést”, így a semleges külpolitikára törekvő miniszterelnök súlyos dilemma elé került. Ha mereven ellenáll Hitler követelésének, azzal az ország német megszállását kockáztathatja, ha viszont elfogadja a Führer ajánlatát, szembe kerülhet Nagy-Britanniával, a Jugoszláviának ígért semlegesség megszegésének erkölcsi kérdését nem is érintve. 

Bárdossy László (jobbra) követte gróf Teleki Pált a miniszterelnöki székben, Teleki 1941. április 3-i öngyilkossága utánForrás: Wikimedia Commons

A miniszterelnök Barcza György londoni követ útján megpróbálta kitapogatni a brit háborús kabinet álláspontját. Londonból gyorsan meg is jött a válasz. A jegyzék szerint, ha Magyarország átengedi területén a német csapatokat, Nagy-Britannia válaszul megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, Budapest Jugoszlávia elleni hadba lépésére már viszont casus belliként tekintene a londoni háborús kabinet. Teleki miniszterelnök – nem látva kiutat a számára feloldhatatlanná vált helyzetből – április 3-án hajnalban öngyilkosságot követett el a Sándor-palotában

Teleki Pál gróf Hitlernél Berlinben, 1940-ben. Teleki úgy próbált lavírozni, hogy az ország ne köteleződjön el túl szorosan a Harmadik Birodalom mellett, és fenntartsa Angliával a jó kapcsolatokatForrás: Bundesarchiv

A miniszterelnök tragikus halála sem tudta megakadályozni Magyarország már korábban elhatározott részvételét a jugoszláv konfliktusban. Teleki utódja, Bárdossy László miniszterelnök, valamint Horthy kormányzó azt a formulát követték, hogy amennyiben Horvátország – várhatóan – kikiáltja függetlenségét, azzal de facto megszűnik Jugoszlávia. 

Horthy Miklós kormányzó Horvátország függetlenségének kikiáltását úgy értelmezte, hogy azzal felbomlott Jugoszlávia, és érvényét vesztette az örökbarátsági szerződésForrás: Wikimedia Commons

Ezzel pedig hatályát veszti az alig fél évvel korábban megkötött örökbarátsági szerződés is, 

azaz Magyarország szerződésszegés nélkül vonulhat be a Délvidékre, 

az ott élő magyar nemzetiségűek megvédésére hivatkozva. 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától. Ezzel megvalósult a magyar katonai beavatkozás remélt előfeltétele. 

Partizánellenes akcióból lett véres tisztogatás

A Magyar Királyi Honvédség csapatai 1941. április 11-én lépték át a volt magyar–jugoszláv határt, hogy fennhatóságuk alá vonják a Bácskát, a Muraközt és a Baranya-háromszöget. Ősszel a katonai közigazgatást polgári közigazgatás váltotta fel. Ekkorra megerősödött a szerbiai ellenállási mozgalom, 1941 novemberétől a Sajkásvidéken, Zsablya és Csúrog térségében partizáncsapatok tevékenykedtek. (Ezek a csoportok zömében nem Tito kommunista partizánhadseregének, hanem a királypárti és nacionalista Mihajlovics csetnik mozgalmának fegyveresei voltak.) 

Mihajlovics csetnik vezér (középen áll szemüvegben szakállasan) egyaránt harcolt a németek és szövetségeseik, valamint Tito kommunista partizánhadserege ellenForrás: Politics Forum

A partizánok 1941 végén többször is megtámadták a csendőr és honvéd járőröket. A legsúlyosabb összecsapás 1942. január 4-én, egy Zsablyához közeli tanyán történt. A rejtőzködő partizánok felkutatására Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke razziát rendelt el, amelynek levezénylését Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyra, a területileg illetékes V. (szegedi) honvédhadtest parancsnokára bízta. 

Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (a képen még altábornagyi rendfokozatban)Forrás: Origo

A tényleges ellenállást Deák László ezredes csendőr- és honvédalakulatai a következő néhány nap alatt felszámolták, a partizánok többségét megölték, majd akciójukat kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára.

Nők és gyerekek is voltak az újvidéki vérengzés áldozatai között

A súlyos önkényeskedésekkel terhelt razziának Zsablyán és Csúrogon, majd január 21-étől Újvidéken (Novi Sad) is sok halálos áldozata volt. A hermetikusan lezárt Újvidéken január 21. és 23. között rendkívüli állapot, statárium lépett életbe. E három nap alatt a szerb történészek szerint több mint 1300 helyi lakost gyilkoltak meg a magyar honvéd-, határvadász- és csendőralakulatok. 

A Magyar Királyi Honvédség teherautó-oszlopa ÚjvidékenForrás: Origo

A vérengzés a harmadik napon érte el csúcspontját, amikor sokakat a házuk előtt lőttek le, másokat teherautókkal csoportokban a Duna-parti strandra vittek, és ott végezték ki őket. Január 23-án este, miután Szombathelyi vezérezredes értesült a Délvidéken zajló tömeges kivégzésekről, az újvidéki akciót leállították.

Hadizsákmány ÚjvidékenFortepan

A délvidéki razziák áldozatainak számáról többféle becslés is ismert, valószínű, hogy pontosnak tekinthetők azok az 1944-ben készült honvédségi statisztikák, amelyek szerint 3340 embert, köztük 1238 nőt, gyermeket és öreget lőttek agyon. Az áldozatok többségükben szerbek (2550) és zsidók (743) voltak. 

Agyonlőtt civilek holtteste az utcán, az 1942-es újvidéki vérengzés idejénForrás: Mozej Vojvodina, Novi Sad

1942 áprilisában – mások mellett Bajcsy-Zsilinszky Endre kisgazdapárti politikus, lapszerkesztő, későbbi nemzeti ellenálló és Bethlen István volt miniszterelnök követelésére – Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök nyomozást rendelt el. A nyomozati eljárásban a tömeggyilkosság ténye bebizonyosodott, ezért a vizsgálat befejeztével, 1943. december 14-én a vezérkari főnök bírósága – immár Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával – megkezdte a vérengzés főbűnösei perének tárgyalását. 

Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta az újvidéki vérengzésért felelős tisztek statáriális eljárásban történő felelősségre vonásátForrás: Wikimedia Commons

A vád hűtlenség volt, mert így fellebbezési lehetőség nélkül, azonnal végrehajtható, súlyos ítéleteket lehetett kiszabni. 

A vérengzés felelősei az SS oltalma alá menekültek

Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy elsőrendű vádlottat azzal vádolták, hogy eltért az utasításoktól, nem a valóságnak megfelelő jelentést adott, és a vezérkari főnöknek a további vérengzés megakadályozására adott parancsa ellenére másnap Újvidéken jóváhagyta további 803 ember agyonlövését. 

A razzia áldozatai az útestre kifektetveForrás: Muzej Vojvodina Novi Sad

Csaknem egy hónapos tárgyalás után a katonai bíróság az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakra halálos ítéletet készült kiszabni, ám azt távollétükben nem mondta ki, mert még az ítélet kihirdetése előtt, 1944. január 15-én mind a négyen Németországba szöktek. Szökésüket az SS titkosszolgálata készítette elő, a határ túloldalán, Burgenlandban német tisztek fogadták őket. 

Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy a felelősségre vonás elől Németországba menekültForrás: Tumbrl

Feketehalmy-Czeydner és Grassy rendfokozatukkal azonos rangban a Waffen-SS tábornokai lettek. 1944. október 16., Horthy sikeretlen kiugrási kísérlete, illetve a német segítséggel végrehajtott Szálasi-puccs után mint az SS tábornokai tértek vissza Magyarországra. 

Szálasi Ferenc nyilas vezér a budai várban 1944. október 17-én, a német segítséggel végrehajtott puccs után. A „nemzetvezető” az újvidéki vérengzés felelőseit amnesztiában részesítette, Feketehalmy-Czeydnert pedig vezérezredessé léptette előForrás: Bundesarchiv

Szálasi valamennyiüket „rehabilitálta” a vezérkari főnök különbírósága bűnösségüket kimondó ítéletének hatálya alól, Feketehalmy-Czeydnert pedig vezérezredessé léptette elő.

Szombathelyit jogtalanul adták ki Jugoszláviának 

A második világháború után Magyarországon, majd Jugoszláviában is felelősségre vonták és elítélték a délvidéki gyilkosságok legfőbb felelőseit. Szombathelyi Ferenc vezérezredest, miután Budapesten a népbíróság jogerősen tízévi börtönbüntetésre ítélte, a magyar igazságügyi hatóságok – jugoszláv megkeresésre – az akkor hatályos hazai törvényekkel és a nemzetközi szokásjoggal is ellentétesen kiadták Jugoszláviának, holott tudták, hogy ott bizonyosan halálos ítélet vár rá. 

Szombathelyi Ferencet a budapesti népbíróság tíz év szabadságvesztésre ítélte, utána kiadta JugoszláviánakForrás: Tumbrl

A jugoszláv népbíróság ítélete alapján 1946-ban Újvidéken, illetve a Sajkásvidék településein nyilvánosan kivégezték Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnököt, Bajor Ferenc vezérőrnagyot, az újvidéki katonai közigazgatás parancsnokát, Feketehalmy-Czeydner Ferencet, Grassy József vezérőrnagyot, Deák László nyugállományú ezredest és Zöldi Márton csendőr századost. Több alacsonyabb rangú magyar katona és rendőrtiszt is hasonló sorsra jutott.

Tito partizánjainak bestiális bosszúja Újvidékért

Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-jéig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején a kommunista Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács utasítására etnikai alapú, bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a Vajdaságban. 

A sebesült partizánvezér, Tito 1943-banForrás: Wikimedia Commons

Szinte valamennyi magyarlakta településen folytak 

a gyakran kollektív lincselésbe fordult és nem egyszer bestiálisan kegyetlen megtorlások. 

Tito partizánjainak megtorló akcióiban a becslések szerint legalább 20 ezer, más adatok szerint pedig akár 40–50 ezer délvidéki magyar veszthette életét. Az 1942-es razzia során elkövetett bűncselekmények hamar napfényre kerültek, sokat írtak róluk nemcsak Jugoszláviában, de Magyarországon is. 

Tito partizánjai véres bosszút álltak 1944. őszi délvidéki irtóhadjáratuk soránForrás: Tumbrl

Cseres Tibor Hideg napok című, 1964-ben kiadott regényét Kovács András rendezésében két évvel később filmre is vitték – míg az 1944-es megtorlásról 1990-ig egyáltalán nem lehetett beszélni Jugoszláviában. A kivégzetteknek a Délvidéken először 2002-ben, Csúrogon állítottak emlékművet.

A megbékélés szellemében avatták fel az emlékművet

A szerb–magyar történelmi megbékélés szellemében 2013. június 26-án ott rótta le kegyeletét Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő. A magyar államfő ezt megelőzően a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. 

Razzia a Sajkásvidéken, 1942 januárjábanForrás: Tumbrl

2014. november 2-án Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a szerbiai vezetők közül elsőként rótta le kegyeletét az 1944–45-ös ártatlan áldozatok szabadkai temetőben felállított emlékművénél, ahol bejelentette a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabály eltörlését. Az úgynevezett hideg napok áldozatainak emlékműve Újvidéken, a Duna-parton áll. 

Az újvidéki vérengzés áldozatainak emlékműveForrás: Fortepan/MÉSZÁROS ZOLTÁN

A Család nevet viselő szoborcsoportnál minden évben megemlékeznek az áldozatokról. Az 1944–1945-ös áldozatok tiszteletére tervezett újvidéki emlékmű felállításának előkészületei jelenleg is tartanak.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK