Magyar boszorkányok sikolyától volt hangos a hátborzongató erdő

Itt zajlott a magyar történelem utolsó, egyben legtöbb halálos áldozatot követelő boszorkányüldözése. Hol járunk?

A felvétel a Szegedhez tartozó Tisza-menti Boszorkányszigeten készült. A sziget elnevezés kissé csalóka, mert valójában buja növényzettel benőtt erdős félszigetről van szó, amely kedvelt pihenőhely az ide látogatók számára.

A ma már csendes és nyugodt félszigetnek azonban sötét múltja van. 1728. július 23-án ugyanis 12 boszorkánynak kikiáltott embert (szám szerint hat férfit és hat nőt) égettek el itt a máglyán. Az áldozatok többsége a szegényebb néprétegekből került ki, akadt azonban kivétel: a boszorkányok vezetőjének kikiáltott 82 éves Rózsa Dániel például Szeged egykori főbírájaként a város egyik legvagyonosabb polgárának számított. A boszorkányok között a legfiatalabb 16 esztendős volt.

Boszorkányégetés Forrás: Wikimedia Commons

A szegediek hisztériáját az váltotta ki, hogy a boszorkányüldözés idején komoly szárazság pusztított a település környékén. Abban az esztendőben kora tavasz óta semmi esőzés nem volt a vidéken, és már az előző évek is aszályosak voltak. Az egyház természetesen a nép vallástalanságának tulajdonította a kedvezőtlen állapotokat. A rossz közhangulat miatt felerősödtek a város őslakosai és a nem sokkal korábban betelepült polgárok közötti ellentétek, amit csak fokozott a töröktől való félelem. Az ellenségeskedés végül a 18. század legnagyobb magyarországi boszorkányüldözésében csúcsosodott ki: a 12 megégetett embert azzal vádolták, hogy az ördög segítségével ellopták az éltető esőt, majd eladták a töröknek.

Az önmagában is borzalmas máglyahalál előtt az áldozatok tortúrák során mentek keresztül. A kínvallatások mellett átestek a vízpróbán és a mérlegpróbán is, ahol valamennyien könnyűnek találtattak, ami az akkori hiedelem szerint egyet jelentetett azzal, hogy boszorkányok.

A pert követő időszakban Szegeden még számos halálos ítéletet hoztak különböző boszorkányvádak alapján. Ennek a bécsi udvar, pontosabban Mária Terézia vetett véget 1768-ban hozott döntésével: betiltotta a boszorkánypereket az egész országban.