Különleges fényjáték látszik minden év decemberében a pécsi Zsolnay-mauzóleumban, amely képletesen elvezeti a látogatót a szellem világosságához és a Szent Grálhoz, aki eközben szimbólumok és titkos jelek sokasága után kutathat.

Az ősi alkímia tudománya is segített abban a világhírű pécsi keramikusművész, nagyiparos Zsolnay Vilmosnak, hogy különleges fényhatásokat létrehozó anyagot alkosson a 19-20. század fordulóján. Az eozin a téli napforduló idején mutatja meg az igazi arcát: azt a csodákkal teli, misztikus világot, amely számtalan titkot rejt.

Isteni számok és oroszlánok mutatnak a túlvilágra

Szimbolikus számok sokasága mutatja a téli napforduló idején nemcsak a különleges kerámia, hanem a Jézus vérével teli Szent Grál titkát is egy eldugott pécsi helyszínen. A 23 méter magas Zsolnay-mauzóleum alaprajza a Szent Grál kelyhét formázza, amelynek szára a kaputól az oltárig 131 méter hosszú, amelynek mentén pontosan 42 fekvő oroszlán őrködik.

A Zsolnay-mauzóleum egészen különleges építmény, amely többek között a misztikus Szent Grált szimbolizáljaForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A fény szimbólumai pirogránitból készültek, és felidézik az ősi Egyiptomot is: az ősi lelkeknek ugyanis 42 kérdésre kellett felelniük bűneikkel kapcsolatban, ha át akartak jutni a túlvilágba. Eredeti formájában ma már csupán kettő oroszlán maradt fenn, a többi másolat.

Az egyik kapuőrző oroszlán a 42 közülForrás: Wikimedia Commons

Az egyes például az isteni számot jelöli, a hármas a Szentháromságot, a hat az alkotás, míg a hét a teremtés száma, a tizenegyes pedig a helyreállt rendet jelzi.

Pantheont építettek Pécsett

A mauzóleum építésének Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben fogtak hozzá. A pécsi Panthenon felépítésében a Zsolnay gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. Az épület a pécsi Székesegyházhoz és a budapesti Halászbástyához hasonlóan neoromán stílusban épült, és az építkezés egészen 1913-ig eltartott.

A híres 19. századi keramikus és nagyiparos, Zsolnay VilmosForrás: Wikimedia Commons

Számtalan jelképet és szimbólumot rejt magában a mauzóleum:

a karddal kettévágott folyó, az öt templom, a szárnyas angyalfejek mind-mind régi titkokat őriznek. A huszonnégy eozin betétet tartalmazó tölgyfaajtón a tizenkét apostol alakja fedezhető fel, ám a szemfüles látogató az utolsó apostol arcában felfedezheti a tervező, Sikorski Tádé vonásait.

A pirogránitból készült kerámiák a Zsolnay-mauzóleum kertjébenForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A kápolna- és sírbelső falait szőnyegszerű csempék díszítik, de az isteni rendet nem csak az odafent őrködő angyalok erősítik.

A munkások az egyik csempét ugyanis szántszándékkal fordítva helyezték el,

ezzel is kifejezve: tökéletes munkát csak Isten végezhet, melyet a napfény hatására felragyogó eozin is megerősít. Az épület több hasonlóságot mutat Napóleon párizsi síremlékével.

Soha nem hunyhat ki az öröklét lángja

De mit jelölhetnek az urnák és fejjel lefelé fordított fáklyák a bejáratnál? Ami a szimbólumok természetét és jelentését illeti, sok minden más mellett például a nagysikerű Da Vinci kód című Dan Brown kötet is segíthet a lelkes látogatónak ezek megfejtésében.

A misztikus Szent Grál a 11. századtól meghonosodott értelmezés szerint Jézus kelyhe, amelyből az utolsó vacsorán ivottForrás: Movie Gazette

De még többet segítenek a következtetések. „Tudjuk, hogy a fáklyáknak alapesetben azonnal kialszik a lángja, ha fejjel lefelé fordítják azt" – mutat rá Hernádi Kitti idegenvezető.

Ám ez a fejjel lefelé fordított fáklya pont arra utal, hogy az örök élet lángja soha nem hunyhat ki."

Hozzáteszi, hogy a kehelyforma terület is a felajánlás szimbólumát jelenti, vagy más megközelítés szerint magát a Szent Grált.

A Szent Grál egy 19. századi festményen. A Zsolnay-mauzóleum alaprajza a híres ereklyét szimbolizáljaForrás: Wikimedia Commons

A hely misztikumát csak növeli, hogy a mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után a fia

a gyárral közvetlenül határos magaslaton emeltette, ott, ahol egykor a városi vesztőhely állt.

Nem mellékesen ez a domb volt a porcelángyáros egyik kedvenc időtöltési helye, ahonnan szépen belátta a negyven év alatt létrehozott Zsolnay birodalmat, a mai Zsolnay Negyed területét.

A mauzóleum bejárata a híres oroszlános úttal. A mauzóleumot az egykori középkori vesztőhely területén építették felForrás: Wikimedia Commons

„Ez egyfajta város volt a városban a gyárépületekkel, kis utcácskákkal" – magyarázza Hernádi Kitti. – „És Miklós fia nem véletlenül gondolta, hogy ez a hely több szempontból is méltó nyughelye lehet édesapjának."

Karácsonykor derül fény a rejtélyre

A téli napforduló a Zsolnay-mauzóleum misztikus dátuma, hiszen az ekkor beáramló napfény képes feltárni a rejtett titkokat.

Az épület kétszintes belső terének kialakítása és tájolása ugyanis a Nap járásához igazodik.

Így december 21-én, délelőtt 11 órai időpontban a mauzóleum optikai rendszere egyfajta csodát művel: amikor a napfény beesési szöge 17 fok, akkor a fény úgymond elvezeti a látogatót a szellemi világossághoz.

Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja a mauzóleumbanForrás: MTI/Sóki Tamás

A páratlan fényjáték Zsolnay Vilmos koporsóján és a kápolnában is tetten érhető. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll,

a beeső fény feltárja az eozin titkát.

Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk.

A téli napforduló idején különleges fényhatás helyszíne a mauzóleumForrás: MTI/Sóki Tamás

Az elmélet szerint ez a fény ugyanis az oltártól 131 méterre álló kaputól elvezet bennünket a szarkofág déli oldaláig, ahol szerencsés esetben és a fények együttállásának köszönhetően felváltva láthatunk egy angyal és egy Jézus alakot.

A Zsolnay-család címere a mauzóleum déli bejárata felett"Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc "

Ez a fény csak és kizárólag ezen az egy napon fedi fel az igazi titkot: rossz időjárás esetén azonban az év többi napjához hasonlóan elrejti valódi arcát.

Az eozin lehetett az alkimisták aranya

Az alkímia titkos, misztikus, féltve őrzött művészet a történelem kezdete óta. Ám a középkori alkimisták soha meg nem valósult vágya, az arany mesterséges előállítása, és a Zsolnay Vilmos által kifejlesztett eozin szoros párhuzamba állítható.

Minden idők leghíresebb alkimistája, Paracelsus, a 16. századi orvos és okkultista Quentin Massys festményénForrás: Wikimedia Commons

Azt tudjuk, hogy

az alkimisták felfogásában a bölcsek köve a fémek átalakítására és valamennyi betegség gyógyítására is alkalmas volt.

Az alkímia kimondja, hogy az élőlények és a dolgok is átváltoztathatók. Ennek oka, hogy a Földön élő lények és dolgok nem tökéletesek, ámde létezik olyan eljárás, amellyel mindent tökéletessé tehetünk.

A titokzatos összetételű mázzal, az eozinnal bevont váza a pécsi Zsolnay Múzeum gyűjteményébőlForrás: Wikimedia Commons

Az eozin pedig pontosan egy olyan szabadalmat jelent, amely a világon elsőként volt képes arra, hogy a különböző anyagokat nemesfémeket idéző, egyedi színű és fényű, különleges mázzal vonja be.

Titkos összetételű a különleges anyag

Az eozin a napfény hatására változtatja a színét. Az aranyszíntől a rózsabogár zöldig terjed a színskálája, fényesen csillogó vagy akár matt is lehet.

Az eozin elnevezés a görög eos szóból ered,

és innen a misztikus jelentése: hajnal, hajnalpír, amely az első előállított színárnyalat halványpiros játékára utal.

Eozin topf a Zsolnay Múzeum gyűjteményébőlForrás: Wikimedia Commons

A máz elnevezéséhez itt kapcsolódik be Éósz istenség is, aki a görög mitológiában a hajnal istennője. „Az eozint az 1890-es években fejlesztette ki Zsolnay Vilmos, Petrik Lajos, a budapesti Ipariskola igazgatójának és Wartha Vince, a Műegyetem professzorának segítségével" – mondja Hernádi Kitti. – „Számtalan eozin szín mellett több kivitelezési eljárást is kifejlesztettek a Zsolnay gyárban, az eozint 1893-től gyártja a cég."

A Zsolnay-mauzóleum neoromán stílusban épült, és 1913-ban adták átForrás: Wikimedia Commons

Az eozin sokszínű, irizáló redukciós máz. Az előállításának titkát máig szigorú titok fedi.

Fénytörés játszik a varázslatos színekkel

A 19. század végén Wartha Vince műegyetemi professzor tette világhírűvé a középkorban már ismert fémes fényű lüsztermáz titkának feltárásával a magyar vegyészetet, és a pécsi Zsolnay-gyárat.

Közös erőfeszítéssel fejlesztettek ki az eozin mázhoz egy titkos összetételű anyagot.

A Zsolnay porcelánt elsőként egy türkizkék színű, átlátszó, ólommentes mázzal vonják be, majd ezt kiégetik.

Eozin gyümölcsöskosárForrás: Wikimedia Commons

Ezután jöhet a kétféle komponenst tartalmazó, titkos összetételű anyag: nemesfémkeverék okozza a fémes csillogást, és egy hordozóanyag felel a különleges hatásért. Az égetés után azonban lemossák a kerámiáról ezt a masszát, ami láthatóvá teszi a színjátszó különleges fizikai hatást, aminek varázsát a fénytörés okozza.

Vandál pusztítás a mauzóleumban

Zsolnay Vilmos érckoporsóját végül a mauzóleum megépülése után, 1913-ban helyezték örök nyugalomra itt. A családi kriptában 1919-ben őt felesége, Bell Terézia követte. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik a Zsolnay-mauzóleumban.

Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja a Zsolnay-mauzóleumban. Az 1940-es években vandál módon felforgatták és megrongálták a mauzóleumotForrás: MTI/Sóki Tamás

Az 1940-es években ugyanis az épület több része megsérült, a sírokat pedig feltörték.

A Zsolnay család többi tagjának földi maradványait tartalmazó, urnáit A vandál pusztítások nyomán a Zsolnay-család többi tagjának igencsak megrongálódott urnáit 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.

A felújított mauzóleum 2010-től látogathatóForrás: Wikimedia Commons

A mauzóleum 1992-ben lett újra látogatható, majd 2004-ben megtörtént a tetőszerkezet felújítása. Jelenlegi állapotában 2010 óta látogatható, amikor Pécs Európa Kulturális Fővárosaként felújíttatta a teljes Zsolnay Negyeddel együtt a létesítményt is.