Csernobil messze nyúló halálos árnyéka

Csernobil
Csernobil elnéptelenedett környéke az atomkatasztrófa után
Vágólapra másolva!
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása a történelem egyik legnagyobb nukleáris balesetéhez vezetett a Szovjetunióban. A környékről mintegy 116 ezer embert kellett evakuálni, a mentési- és utómunkálatokban összesen 300 ezer ember vett részt. A Spektrum televízió a tragédiára emlékezve ma, április 26-án 20:55-kor vetíti a „Visszatérés Csernobilba" című dokumentumfilmet.
Vágólapra másolva!

A világ legnagyobb hangárát húzták fel a halál szarkofágja fölé

A TVN forgatócsoportja több mint három évtizeddel az eddig történt legnagyobb nukleáris katasztrófa után, visszatért a hírhedt tiltott zónába, hogy megörökítse a reaktor fölé emelt új szarkofág építését, amely a tervek szerint alkalmas lesz arra, hogy a következő száz évben elnyelje a reaktor roncsaiból szivárgó halálos radioaktív sugárzást. A beágyazott videón a dokumentumfilmből láthatunk előzetest.

A dokumentumfilm exkluzív felvételeket közöl a veszélyzónáról,

és megszólaltatja a katasztrófa egykori szemtanúit,

valamint azokat a tudósokat és tervezőmérnököket, akik részt vettek az új szarkofág megépítésében, amelyet 2016. november 30-án adtak át.

Csernobil elnéptelenedett környéke az atomkatasztrófa után Forrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR

Az új szarkofág felépítése kulcsfontosságú előfeltétel volt a nukleáris baleset következményeinek tényleges felszámolásához.

Hangtalanul terjedtek a végzet láthatatlan sugarai

A gigantikus tetőszerkezet alatt, a világ legnagyobb hangárján belül kezdődött meg a korábbi,1986-ban, a baleset évében rohammunkában felhúzott és 30 évre tervezett, helyenként már berepedezett betonszarkofág valamint a sérült 4-es reaktor elbontása.

A 4-es számú reaktor felrobbant épülete a katasztrófa utáni napokban. A megengedettnél húszezerszer nagyobb sugárdózis érte az atomerőmű közelében tartózkodó embereket Forrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR

A veszélyes munka a legnagyobb biztonságban történik, hiszen a szerkezetnek köszönhetően a bontás során keletkezett több tonnányi radioaktív por nem kerülhet a légkörbe.

A sugárszennyeződés 1986. április 26. utáni terjedését ábrázoló térkép Forrás: AFP/STF

Harminckét évvel ezelőtt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok mellett fekvő Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es reaktora,

egy hanyagul előkészített kísérlet közben,

a végzetes nap éjjelén, 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor gőzrobbanás miatt kigyulladt.

A halálos sugárzásról mit sem tudó tűzoltók közül kerültek ki az atomkatasztrófa első áldozatai Forrás: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/VITALIJ ANKOV

A sérült reaktorból kiszabaduló radioaktív szennyezés évezredekre nyomot hagyott a környéken.

Ott állt az egyik gépész, erős hányingere volt

Mikolaj Szolojev, a mentőegység egyik munkatársa így emlékszik vissza az ominózus drámai estére:
„Éppen éjszakás voltam, amikor éjjel 1:23-kor sor került a robbanásra. Turbinakezelőként fedett helyen dolgoztunk. Rögtön kirohantam, hogy megnézzem, mi történt. 100 méterre tőlem beszakadt a tető.

A 4-es reaktor beomlott tetőszerkezete a baleset utáni napokban. Az első betonszarkofág megépítéséig akadálytalanul sugárzott a sérült reaktor Forrás: Szputnyik

- Hullottak az épületelemek, de az ő testén nem volt egyetlen karcolás sem. Csak rosszul érezte magát. De azt hitte, csak túl sok port szívott be.

Máig nincsenek pontos adatok arra nézve, hány emberhalálért felel a csernobili katasztrófa Forrás: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/VLAGYIMIR VJATKIN

Az, amit a 4. blokknál láttam, borzasztóan nagy hatást gyakorolt rám. Hatalmas lángoszlopot láttam. A láng színe azt mutatta, hogy a belsejében nagyon magas a hőmérséklet. Odafönt állt néhány biztonsági őr, akik próbálták eloltani a tüzet. De nem sikerült, mivel a magas hőmérséklet miatt a víz azonnal elpárolgott. Úgy vélem, néhány nap múlva az őrök is meghaltak."

Faliújságokon üzentek egymásnak

Az erőmű katasztrófája, és az ehhez kapcsolódó nagyarányú kitelepítés komoly zavart okozott. Sok család kettészakadt, az emberek nem találták egymást.

A sérült reaktorblokkra elsőként épített betonszarkofág 1986 novemberében Forrás: RIA NOVOSTI/V. CSISZTYAKOV

Ezt megoldandó hatalmas hirdetőtáblát helyeztek el, amelyre elég volt, ha az illető kitett egy cédulát az aktuális tartózkodási helyének megjelölésével. Az emberek így próbálták megtalálni a rokonaikat. A katasztrófát követő első hetekben állítólag ez volt a kapcsolattartás leghatékonyabb módja.

(Forrás: Spektrum televízió)