Először dokumentálta vihar keletkezését a Neptunuszon a Hubble

Először dokumentálta vihar, azaz egy nagy sötét folt keletkezését a Neptunuszon a Hubble űrteleszkóp.

A kutatók elemezték a bolygóról készült felvételeket és végigkövették, amint a 2018-ban láthatóvá vált vihar, egy nagy sötét folt 11 ezer kilométer átmérőjűvé válik - közölte a NASA. A Geophysical Research Letters című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a Neptunusz egyik nagy sötét foltja jóval mélyebbről ered a bolygó légkörében, mint azt eddig hitték.

Amerikai csillagászok elemezték azokat a felvételeket, amelyeket a Hubble készített egy 2015-ben keletkezett kisebb sötét foltról, amikor kis fényes fehér felhőket fedezett fel azon a területen, ahol aztán 2018-ban megjelent egy nagy sötét folt. A felhőket metánjég-kristályok alkotják, innen származik fényes fehér színük. A kutatók úgy vélik, hogy a fehér felhők a sötét viharokat kísérik, és ugyanúgy lebegnek felettük, mint a Föld magas hegycsúcsai körül kialakuló kis felhők.

A Neptunusz légköréről készített számítógépes modellek szerint minél mélyebb egy vihar, annál világosabbak az azt kísérő felhők. Az Astronomical Journal című szaklapban megjelent másik tanulmány szerint valószínűleg 4-6 évente jön létre egy ilyen hatalmas vihar a Neptunuszon, majd két, de akár hat évig is eltarthat.

Forrás: NASA/ESA/GSFC/JPL

A Neptunusz viharai a földi viharoktól eltérően nagy légköri nyomású területeken keletkeznek, amelyek a felvételeken nagy sötét foltokként jelennek meg. Eddig a tudósok hat ilyen foltot derítettek fel, az első kettőt 1989-ben, a Voyager-2 űrszondával. A Hubble 1993-ben fedezte fel az első viharát, amelyet három további követett.

A Jupiteren is létezik egy hasonló jelenség, a több mint 20 ezer kilométer széles Nagy Vörös Folt, amely amatőr teleszkópokkal is észlelhető.

Sohasem mértük meg közvetlenül a Neptunusz sötét örvényeiben dúló szelek sebességét, de becsléseink szerint a másodpercenként száz méter tartományban mozoghatnak, hasonlóképpen a Jupiter Nagy Vörös Foltjának szélsebességéhez

- mondta Michael Wong, a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem kutatója.

(MTI/dpa/Hszinhua)