Teknőspáncél tárgyakból kivont DNS-sel harcolnak a faj megmentéséért

A közönséges cserepesteknős a kihalás szélére sodródott

A kutatók kifejlesztettek egy tesztet, amellyel DNS-t tudnak kivonni a közönséges cserepesteknősök értékes páncéljából készült termékekből. Az állatot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták, és a faj az elmúlt években többször a kihalás szélére sodródott. Az új módszertől azt remélik, hogy segíthet megmenteni a teknősöket, amelynek értékes páncéljából különböző használati tárgyakat készítenek, amit aztán aranyáron értékesítenek a feketepiacon.

Az illegális kereskedőktől lefoglalt termékeket tudják így tesztelni

Nem véletlenül került a kihalás szélére a közönséges cserepesteknős. Egy idei felmérés szerint az elmúlt 150 évben körülbelül 9 millió állatot gyűjtöttek be (leginkább illegális úton), ami a korábbi becslések több mint hatszorosa.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legutóbbi adatai azt mutatják, hogy az Indiai és a Csendes-óceánon már csak 6 760 nőstény maradt, számuk tovább fogyatkozik.

Ahhoz, hogy megmentsék őket, több szervezet is összefogott. A WWF Ausztrália és a kaliforniai NOAA Halászati Tudományos Központ (SWFSC) a közönséges cserepesteknősök értékes páncéljából készült használati tárgyakból vonja ki a DNS-t.

A közönséges cserepesteknős a kihalás szélére sodródott Forrás: Wikimedia Commons

Erre azért van szükség, mert a különböző régiókból származó teknősök genetikailag különböznek egymástól, de hatóságok ezzel a módszerrel

meg tudják határozni a kereskedőktől lefoglalt termékek DNS-vizsgálatával, hogy melyik populáció áll aktuálisan az orvvadászat célkeresztjében, ahová nagyobb erőket tudnak mozgósítani.

Ez egy új eljárás a jövőben komoly fegyver jelenthet az illegális kereskedelem visszaszorításában.

Elárulják az eredeti fészek helyét is

A teszt kidolgozásakor a WWF kutatási tanácsadója, Dr. Michael Jensen és a NOAA tudósai akadályokkal szembesültek: a páncélokból készült termékek gyakran rossz állapotú, töredékes DNS-mintát tartalmaztak a friss szövetekhez képest. A tárgyakat pedig a hő- és kémiai kezelések is tovább károsíthatják.

A kutatók azonban a megváltozott körülményeknek megfelelően változtatták meg a DNS-kivonást végző eszközök beállításait és adaptálták azokat szabványos laboratóriumi berendezésekkel, így azok hamarosan már hatékonyan működtek.

A tesztek során Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek helyi piacairól származó, tizenhárom teknősbéka páncéljából készült ékszereket vizsgáltak az új módszerrel.

Tengeri teknős fiókák mennek a tengerbe. Forrás: https://www.nytimes.com/interactive/2016/04/07/science/light-pollution-effects-environment.html

Kivontuk és szekvenáltuk az anyáktól örökölt mitokondriális (mt) DNS-t; mikor a nőstények tojásokat tojnak, mindig visszatérnek a tengerpartra, ahol egykor kikeltek, tehát DNS-eik pontosan elárulják nekünk az eredeti fészek helyét

– magyarázta Dr. Jensen.

A tesztek sikerrel zárultak: a tizenháromból tizenkettőben sikeresen végezték el a DNS-kivonást.
A projekt következő lépése egy átfogóbb genetikai adatbázis felépítése a teknőspáncélokból készült tárgyak telepeinek feltételezett helyszínéről.

Ékszerek is készülnek az értékes teknőspáncélból Forrás: Getty Images

A kutatók szerint a DNS-teszt és az arra épülő adatbázis nemcsak az illegális kereskedelem elleni küzdelmet szolgálja, hanem műholdas nyomkövetéssel kombinálva a DNS segít azonosítani az összes közönséges cserepesteknős populációt. És nem mellesleg meg tudja védeni őket az orvvadászattól.