Forradalmian új módszer az infarktus előrejelzéséhez

2019.08.22. 16:22

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán - írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem csütörtökön.

Továbbra is vezető haláloknak számítanak a szív-és érrendszeri betegségek

Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.

Változatlanul a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákatForrás: Origo

A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket,

akiknél felmerül az infarktus kockázata.

 

Forrás: AFP/PhotoAlto/James Hardy

A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat,

mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus - magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.

DR. Maurovich Horvat-Pál a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docenseForrás: The London Cardiac CT Academy

Népegészségügyi jelentősége miatt a kutatások fókuszában áll a téma az egész világon, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne - mutatott rá.

A CT-felvételekből szövetmintavétel nélkül derülhet ki a kockázat

A kutatócsoport az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgozott ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között.

A szívműtét az egyik legbonyolultabb sebészeti beavatkozásForrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

Szabad szemmel vagy az eddig ismert eljárásokkal

nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok,

amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak - emelte ki Maurovich-Horvat Pál.

A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív anyagcsere-folyamatok.

CT-vizsgálattal szövetminta vétele nélkül is  pontos prognózis adhatóForrás: AFP/PhotoAlto/Frédéric Cirou

A kutatócsoport azt is elemezte, hogy a szív CT-felvételéből lehet-e hasonló mélységű információt nyerni,

mint a szövettani vizsgálatból. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a szövettan alapján dönthető el, hogy nagy rizikójú-e az adott plakk vagy sem, ugyanakkor a koszorúerekből szövettani mintát élő betegből nem lehet venni.

Panaszmentesség esetén is egyszerű vérvétellel kiszűrhető lesz a baj

A kutatócsoport arra jutott, hogy a több száz paramétert vizsgáló radiomikai analízisükkel nagy pontossággal el tudták különíteni a különböző típusú plakkokat a CT-felvétel alapján is. Eredményeiket a napokban publikálták a legnagyobb presztízsű radiológiai szaklapban, a Radiologyban.

Az emberi szív makettjeForrás: AFP

A következő ötéves kutatási szakaszban - építve az eddigi eredményekre - azon dolgoznak,

hogy akár egy vérvétellel ki tudják szűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata,

és így érdemes náluk szív-CT vizsgálatot végezni.

Forrás: AFP/SPL

A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézettel együttműködve ezért olyan biomarkereket - biológiai jelzőanyagokat - keresnek, amelyek koszorúér-betegségre utalnak.

A kutatásnak ebben a második szakaszában külön hangsúlyt helyeznek majd az infarktuson átesett betegekre, akik a legnagyobb rizikójú csoportnak számítanak.

Remélhető, hogy az új módszer hamarosan megjelenik a diagnosztikában is

Maurovich Horvat-Pál a portálnak elmondta: változó, hogy kutatási eredményeik mennyi idő alatt jelennek meg a mindennapi diagnosztikai munkában.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza.Forrás: MTI/Jászai Csaba

Az infarktus kialakulásáért felelős plakkok alaktani vizsgálata során korábban általa felismert és leírt jelet, melyet az asztalkendő gyűrűjéhez hasonlított, már vizsgálják a klinikai munkában.

Dr. Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóorvosaForrás: http://semmelweis.hu/hirek/2019/06/27/lendulet-palyazatot-nyert-dr-maurovich-horvat-pal/

Maurovich-Horvat Pál először 2013-ban kapott támogatást

a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában. A közelmúltban elnyert újabb öt évre szóló pályázat keretében az eddigi eredményekre építve folytatják a kutatást.

(Forrás: MTI/Semmelweis Egyetem)