Az önarcképét rejtette a compostelai székesegyház köveibe

Ismeretlen kőfaragó önarcképet vésett a Santiago de Compostela székesegyház oszlopára

A 11. század folyamán egy ismeretlen középkori kőműves fontos munkából vette ki a részét: segített felépíteni Santiago de Compostela óvárosának ikonikus székesegyházát. A Szent Jakab-katedrális ma a Spanyolország egyik leghíresebb temploma. És bár a mesterember neve már rég elveszett a történelem viharos évszázadai során, ám az arcát még ma is felidézhetjük. A férfi ugyanis egy okosan elrejtett önarcképet vésett az egyik kőbe.

Eddig senki nem vette észre

A compostelai székesegyház Spanyolország legnagyobb román kori temploma, méretében és díszítésében is a legjelentősebb zarándoktemplomok közé tartozik. A Szent Jakab-katedrálist Santiago de Compostelában építették idősebb Szent Jakab apostol feltételezett sírja fölé.

A katedrális Obradoiro-homlokzata Forrás: Wikimedia Commons/stephenD -

Bárki is volt ez a tehetséges kőműves, az ügyesen kivitelezett „szelfije" az elmúlt, körülbelül kilencszáz évben észrevétlen maradt

– mondta Jennifer Alexander, az angliai Warwicki Egyetem művészettörténésze a LiveScience online tudományos portálnak, aki kollégáival az északnyugat-spanyolországi templomot kutatta. – Pedig az újonnan felfedezett faragásban egy vidám külsejű, kerek arc nézett vissza ránk.

Bár a székesegyházat mintegy nyolcszáz éve építették, az egyik oszlop tetején,

a körülbelül tizenkettő méteres magasságban található önarcképet eddig valószínűleg még senki sem vette észre.

Az egyedi vésetet a kőfaragó akkoriban ugyanis úgy helyezte el, hogy azt a katedrális egyházi méltóságai ne vehessék észre, ám a hozzá hasonló mesterembernek könnyű legyen megtalálni és értékelni.

A mesterember neve eltűnt a történelem viharai során

A szakemberek a katedrális szinte valamennyi részletét tanulmányozták, alaposan megfigyelve az „egyedi kőműves jegyeket". Nagy figyelmet fordítottak az épület felső részeire és a földszintre, ahol számos követ a századok festékrétegei borítottak. A magasabbra beépített kövek azonban megtartották eredeti felületi jellegzetességeiket.

Ismeretlen kőfaragó önarcképet vésett a Santiago de Compostela székesegyház oszlopára Forrás: Courtesy of Jennifer Alexander

Figyelmünket elsősorban a galéria felső részére fordítottuk, amely az épületnek az a része, amelyet elzártak a nyilvánosság elől

– mondta Alexander. – Miközben rögzítettük a kőfaragók kilencszáz éves lenyomatait, hirtelen szembe találtuk magunkat az egyik feltételezett építővel.

Az önarckép figyelemre méltó részleteiből a művészettörténészek arra következtettek, hogy a kőfaragó bizonyára tehetséges mesteremberként dolgozott, mivel az épület építéséhez használt gránitkövet nehéz formázni.

A „szelfi" azonban részletesen megmutatja a férfi haját, arcát, ujjait és ruházatát.

Hasonló portrékat más középkori épületeken is lehet találni, általában a sötét sarkokban, ahol csak egy másik kőfaragó vagy mesterember találhatja meg, mert szinte megbújnak a vésett leveles díszek és virágok között.

Az egyház klérusa ritkán használta a katedrális ezen részét Forrás: Wikimedia Commons/Courtesy of Jennifer Alexander

Jennifer Alexander szerint a székesegyház köveit faragó mester nevét tehetsége ellenére elveszítette a történelem, hiszen

a hozzá hasonló, egyszerű közemberekről szóló feljegyzések kivételesen ritkák.

Ahogy mondja, bár az önarcképet faragó kőműves személyazonosságának megtalálása nagyon különleges felfedezés lenne, ehhez hasonlóra még soha nem akadt precedens.