Jelenleg már számos megközelítést alkalmaznak a betegségeket hordozó szúnyogok elpusztítására, mint például a rovarok genetikai manipulációi, a lárvák elleni küzdelem, valamint a lenyelés vagy érintés után ható rovarirtó szerek használata. A leggyakrabban használt módszer az úgynevezett ATSB, ami egy olyan cukor, amelyet toxinnal, például bórsavval öntenek le. Ám megvannak a hátrányai.
Ezek a cukorcsalik vonzzák a szúnyogokat, de más rovarfajokat is, beleértve a gazdaságilag fontosak állatokat is, mint például a méheket, ami különösen aggasztó a biológiai sokféleség általános csökkenése közepette. Így a kutatók egyetértenek abban, hogy
olyan, új technikákat kell kifejleszteni, amelyek széles körben alkalmazhatók a szúnyogoknál anélkül, hogy befolyásolnák a biológiai sokféleséget.
A Stockholmi Egyetem kutatócsoportja most új megoldást dolgozott ki, amely olyan jól utánozza a vért, hogy a szúnyogok biztosan azt választják. A szakemberek a megoldást egymás között csak „rózsaszín lének" nevezik, amely ártalmatlan és közömbös az emberekre nézve, de mérgező a szúnyogokra, amikor elfogyasztják.
A Communications Biology folyóiratban publikált tanulmány szerint a legfontosabb összetevők a HMBPP, a malária parazita által termelt molekula és a fipronil-szulfon nevű toxin. A megoldás annyira
Számos új, izgalmas, csúcstechnológiai megközelítés létezik a szúnyogok ellen, amelyeket nagyszabású teszteknek vetünk alá, de úgy vélem, hogy sok lehetőség rejlik az egyszerű molekulákon alapuló, nagyon hatékony megoldások kifejlesztésében és olyan anyagok felhasználásában, amelyek nemcsak megfizethetőek, hanem szinte bárki számára elérhetőek
– mondta Noushin Emami, a Stockholmi Egyetem kutatója és tanulmány szerzője a ZME Science online tudományos portálnak.
Jelenleg a világ lakosságának körülbelül a felét veszélyeztetik a szúnyogok által terjesztett betegségek, például a
zika vírus, a nyugat-nílusi láz, a chikungunya-láz, a dengue-láz és a malária.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente több mint 700 ezer ember hal meg emiatt. A leginkább a trópusi és szubtrópusi területek érintettek, különösen a legszegényebb populációk.