A tintahalak mégsem magányosan vándorló állatok - videó

közönséges tintahal
Közönséges tintahal (Sepia officinalis).
Vágólapra másolva!
 A tintahalak úgy ismertek, mint meglehetősen magányos fejlábúak (Cephalopoda). De egy új felvétel azt mutatja, hogy  a tintahal csoportok rajokba tömörülnek vándorláskor, azt sugallva, hogy jóval szociálisabbak, mint gondoltuk.                            
Vágólapra másolva!

A csoportosulás gyakori az állatvilágban, számos előnyt biztosítva, segít a táplálkozásban, a ragadozók elleni védelemben és találkozni a párzáshoz. A fejlábúaknál ez a viselkedés leginkább a valódi kalmárokhoz kapcsolódik, melyek rajok ezreit alkotják. A tintahalak, mint a polipok, leginkább egyedül szeretik felfedezni a környezetüket, és ritkán figyelhető meg náluk a szociális viselkedés.

Christian Drerup a Cambridge Egyetem zoológusa és Gavan Cooke, a The Cephalopod Citizen Science Project ökológusa az Egyesült Királyság déli parti vizeiben történt megfigyelések, fotók, és videók sorozatát gyűjtötte be búvároktól, melyek10 példát mutatnak az közönséges tintahalak (Sepia officinalis) rajzására.

„Az irodalom nagyon dogmatikus arról, hogy a fejlábúak mit csinálnak és mit nem, és ezt valahogy elfogadod addig, a míg a saját szemeddel nem látod a dolgokat"- mondja Cooke.

Közönséges tintahal (Sepia officinalis). Forrás: https://www.newscientist.com/article/2290696-watch-cuttlefish-migrate-together-in-a-defensive-line-with-a-lookout/

A videók tanúsága szerint a tintahalak formációk sorozatában vándorolnak együtt, némelyek 30-as csoportokban. Időnként horizontális vonalat formáltak, és egy tintahal a másik irányba nézett – lehet, hogy őrködött, míg a többiek pihentek. Máskor szferikus alakot vettek fel, kifelé nézve minden irányban, mint egy ókori római hadsereg pajzsfedezék formációjában. Alkalmanként elsodródtak, aztán visszatértek a csoport szerkezetébe.

A megfigyelések 2013 és 2020 közt történtek augusztustól szeptemberig, amikor a tintahalak megkezdik a vándorlásukat a sekély parti vizekből a mélyebb vizek felé a La Manche csatornába és Franciaország északi partjaihoz. „A rajzás lehetővé teszi a nyájvédelmet, számbeli biztonságot nyújtva a ragadozók sora ellen az útjuk során. Valószínűleg javítja a navigációt, és lehetőséget nyújthat a szociális tanulásra is. – nyilatkozta Cooke.

(Forrás: New Scientist)