1200 éve nem látott aszály pusztít Észak-Amerikában

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Az elmúlt 1200 év legnagyobb aszálya pusztít Amerika nyugati részén. Az immár 22 éve tartó szárazságot a tudósok az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés következményének tartják.

A Nature Climate Change című folyóiratban a héten publikált tanulmány a 800-as évekig visszatekintve vizsgálta a nagy aszályokat Észak-Amerika délnyugati részén. Mint megállapították, az a szárazság, amely most tapasztalható a régióban, még az 1500-as évek végén feljegyzett aszályos időszak súlyosságát is felülmúlja. Az elmúlt 22 év a valaha lejegyzett legaszályosabb időszak a térségben.

A tanulmány szerzői szerint a szárazság valószínűleg idén is folytatódni fog, és még évekig eltarthat. A kutatók úgy vélik: a jelenlegi aszály a globális felmelegedés nélkül nem lenne ilyen mértékű. "Az eredmények valóban aggasztóak, mert azt mutatják, hogy a jelenlegi aszály lényegesen súlyosabb az éghajlatváltozás miatt" - hangsúlyozta Park Williams, a UCLA klímakutatója, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a szárazság még tovább fokozódhat.

Williams a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központjának kutatóival, Benjamin Cookkal és Jason Smerdonnal együtt dolgozott a tanulmányon. A munkához 29 klímamodellt használtak a klímaváltozás okozta magasabb hőmérséklet hatásának becslésére.

Williams és kollégái a 800-1500-as évek között hét olyan kiugróan aszályos időszakot találtak, amelyek 23-30 évig tartottak. A korabeli aszályok felméréséhez a feljegyzéseket és a fák évgyűrűinek elemzését használták. A fagyűrűk vizsgálatával nyertek képet a talaj korabeli nedvességtartalmáról.
Montanától Kalifornián át Észak-Mexikóig 1600 helyszín több ezernyi fájának adatait használták fel a kutatáshoz.

Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

Williams tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely 2020-ban hasonló tanulmányt tett közzé. Akkor azt írták, hogy a 2000 óta tartó aszály a második legrosszabb a világon az 1500-as évek végén tapasztalt szárazság után. Az elmúlt két évben azonban az extrémmagas hőmérséklet miatt ezt a szintet meghaladta az aszály.

Egyes tudósok tendenciát látnak a nyugaton tapasztalt szárazságban, és arra figyelmeztetnek, hogy a régiónak fel kell készülnie az extrém hőségre és az aszály folytatódására.

Williams is rámutatott, hogy miközben a nyugati térség éghajlata hajlamos a száraz és nedves időszakok közötti "jojózásra", most a globális felmelegedés miatt a száraz trend kerekedett felül.
Észak-Amerika délnyugati részén 2000 óta az átlaghőmérséklet 0,91 Celsius-fokkal melegebb volt az előző 50 év átlagához képest. A magasabb hőmérséklet a párolgás növekedésével, a talaj kiszáradásával és azzal jár, hogy kevesebb lesz a víz a patakokban és folyókban.

A magasabb hőmérséklet "szomjasabbá" teszi a légkört, kiszárítja a talajt és a növényzetet, ahhoz hasonlóan, mint amikor a szobanövényeink kiszáradnak a fűtés miatt - magyarázta Williams.

(MTI/tca/dpa)