A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kékbálnák és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.

A Zürichi Egyetem, az új-zélandi Massey és Canterbury Egyetemek, valamint az ausztráliai Finders Egyetem által készített tanulmány kimutatta, hogy az óceánok felmelegedésével párhuzamosan a bálnapopulációk délebbre vonulnak.

A tanulmány szerint a kékbálnák és az ámbráscetek élőhelye a legrosszabb esetben 61 százalékkal, de minimum 42 százalékkal csökkenhet, mindez elsősorban Új-Zéland északi vizeit érintheti. Katharina Peters, a Zürichi Egyetem kutatási igazgatója úgy véli, még a legjobb esettel számolva is drámaian megváltozhat az új-zélandi kékbálnák és ámbráscetek élőhelye.

Kékbálna táplálkozás utánForrás: Doug Perrine / Alamy Stock Photo

A tanulmány szerint az olyan szigetországok, mint Új-Zéland, különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra. Példaként említik, hogy az ámbráscetek  Új-Zélandon turisztikai vonzerőt jelentenek, így gazdasági tényezővé váltak. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a bálnafigyelő túrák megszűnnének, ha kevesebb tengeri emlőst lehetne szemügyre venni.

A gazdasági hatások mellett a nagy bálnák elvándorlásának ökológiai hatása is jelentős - mutat rá a tanulmány, ugyanis a bálnák fontos szerepet játszanak a táplálékláncban. A kékbálna és ámbráscet élőhelyének az Antarktisz felé történő eltolódása így felboríthatja az ökológiai egyensúlyt az Új-Zéland körüli vizekben.

A tanulmány szerint Új-Zéland Déli-szigetének környéke szolgálhat menedékül a két faj számára, amelyek védelme érdekében fontos a védett területek létrehozása, valamint a kőolaj- és földgáz-kitermelés szabályozása.

A nagy ámbráscet egyetlen lélegzetvétellel több mint 2000 méter mélyre is alá tud merülniForrás: BRANDON COLE, NORBERTWU.COM

Az ámbráscet (Physeter macrocephalus) minden óceánban megtalálható, és elsősorban mélytengeri tintahalakkal táplálkozik. A nagy hímek több mint 20 méter hosszúra nőnek és több mint 50 tonnát nyomnak, a nőstények sokkal kisebbek.

A kék- vagy óriásbálna (Balaenoptera musculus) az egyik legnagyobb állat a Földön, hossza elérheti a 33 métert, súlya pedig a 200 tonnát. Az állat átlagosan 26 méter hosszúra nő, a déli féltekén élő rokonai pedig is nagyobbak. A kékbálna az ámbráscethez hasonlóan minden óceánban megtalálható, ennél a fajnál azonban a nőstények nagyobbak, mint a hímek.