Egy ősi Velencére bukkantak Mezopotámia egykori területén

A mai Irak területén található Lagash egykor olyan lehetett, mint egy ősi Velence

A történészek Mezopotámiát tekintik az első civilizáció bölcsőjének. Az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti termékeny földeken fekvő területen számos kulcsfontosságú találmány született és társadalmi struktúrák jöttek létre. A tudósok azonban mindezen túl is képesek még új dolgokat felfedezni Mezopotámiával kapcsolatban: néha régészeti feltárás segítségével, máskor pedig felülről nézve.

A Pennsylvaniai Egyetem tudósai drónok segítségével vizsgálták meg a Lagash nevű mezopotámiai települést, amely négy, egymással csatornákkal összekapcsolt mocsári szigetből áll. A terület korábban az Eufrátesz és a Tigris folyók között helyezkedett el a mai déli Irak területén, ahol majdnem 5000 évvel ezelőtt egyfajta vizes életmódnak adott otthont.

Lagash, a ma Tell al-Hiba néven ismert városállam volt, amelyet először 40 évvel ezelőtt tártak fel a szakemberek.

A helyszínt a feltételezések szerint 5 000-46 000 évvel ezelőtt hozták létre, majd 36 ezer évvel ezelőtt hagyták el. A kutatók most még több információt akartak összegyűjteni róla, hogy felrajzolhassák az egykori város szerkezetét.

Emily Hammer régész távérzékelési adatokat gyűjtött, amelyek bizonyítékot szolgáltattak a településről, mocsári szigeteiről és vízi útjairól.

A mai Irak területén található Lagash egykor olyan lehetett, mint egy ősi Velence Forrás: The Researcher

Az ősi város elhelyezkedése jelentős hatással volt lakóinak életére

– mondta Hammer a ZME Science online tudományos portálnak. – Az eredmények egyben újabb megerősítései annak az egyre erősödő konszenzusnak, hogy a dél-mezopotámiai városok nem terjeszkedtek a közigazgatási és templomi körzetekből öntözött mezőgazdasági területekké, amelyeket egyedülálló városfal vett körül.

Hozzátette: a város minden területe más-más gazdasági gyakorlatot alakított ki, például a halászatot vagy a nádgyűjtést az építkezésekhez.

A szigetek közül kettőt valószínűleg falakkal kerítettek körbe. A terepvizsgálatok azt mutatták, hogy lakóik többek között növénytermesztéssel és kerámiakészítéssel foglalkoztak.

De vajon hogyan mozogtak a szigetek között? A most készített drónfotók elemzése azt mutatja, hogy a csónakok szolgálhattak egyféle megoldással. Hammer gyaloghidak maradványait is észrevette. Lagash nagy részén a kúriák és egyéb épületek sűrű klaszterei azt jelzik, hogy több tízezer ember élt a városban fénykorának idején.

Lagash nagy részén a kúriák és egyéb épületek sűrű klaszterei azt jelzik, hogy több tízezer ember élt a városban fénykorának idején Forrás: Image credits: Hammer et al, 2022.

A múltban feltárt tárgyak arra utaltak, hogy az újonnan érkezettek között voltak közeli és távoli falvakból származó emberek, letelepedni vágyó pásztorok és a szomszédos városállamokból behozott rabszolgák is.

A Journal of Anthropological Archaeology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint Lagash és más dél-mezopotámiai városok valószínűleg a vízi közlekedést használták a közeli települések közötti kereskedelemhez, ami lehetővé tette, hogy jelentős mértékben növekedjenek. A tudósok a települést a modern Velencéhez hasonlították, amely szintén földrajzi vagy rituális központ nélkül fejlődött.