Hamarosan még több szivárványt láthatunk az égen

Kettős szivárvány Franciaországban

Tény, hogy a világ súlyos éghajlati válsággal küzd, amely valószínűleg súlyosbodik a következő néhány évtizedben és hatással lesz az egész bolygóra. De a kutatások szerint legalább több szivárványt fogunk látni. Egy új tanulmány szerzői úgy becsülték, hogy 2100-ra legalább 5 százalékkal több napon láthatunk majd szivárványt, mint a 21. század elején.

A szivárvány gyakori légköri optikai jelenség, amely sokszínű félkörként jelenik meg az égen, és amelyet a folyékony vízcseppek fénytörése és visszaverődése hoz létre. Megjelenésének esélye a változó csapadékaránytól, a felhőzettől és egyéb körülményektől, például a nap szögétől, a napszaktól és a talaj magasságától függ.

Bár a szivárvány látszólag jelentéktelen jelenség, kulturálisan nagyra értékeljük, ezért bukkan fel rendszeresen a filmekben, a zenében, a vallásban és a művészetekben.

A Global Environmental Change tudományos folyóiratban publikált tanulmányban a New York-i Egyetem és a Manoa-i Hawaii Egyetem kutatói most arra törekedtek, hogy megértsék, mi történik a szivárvánnyal az éghajlat változásának következtében.

Kutatásuk során létrehozták a szivárványfotók globális adatbázisát,

kidolgozták a szivárvány előfordulásának modelljét, majd a jelenlegi éghajlatra és három jövőbeli éghajlati forgatókönyvre alkalmazták.

Kettős szivárvány Franciaországban Forrás: leemage/©Patrick Lecureuil/Novapix/Leemage/Patrick Lecureuil

Ez az első alkalom, hogy a tudomány az éghajlatváltozás szivárványra gyakorolt hatását tanulmányozza

– mondták a tudósok a ZME Science online tudományos portálnak. – Több mint 7000 ellenőrzött szivárványképet néztünk meg 2004 és 2013 között, a világ minden szegletéből, kivéve az Antarktiszt; ezután megbecsültük annak a valószínűségét, hogy a szivárvány megjelenjen a világ különböző pontjain.

A szakemberek megfigyelték a szivárvány megjelenését a csapadék, a felhőzet és más tényezők várható változásaihoz képest, hogy előre jelezzék a jövőbeli arányokat.

Ahogy arra rámutattak, a jelenség eddig Kenyában, Madagaszkáron, Libériában és Afrika más partvidékein, valamint Közép- és Dél-Amerika hasonló éghajlati övezeteiben volt a leggyakoribb, de a Hawaiihoz hasonló szigeteken is sok szivárvány látható.

A kutatók a globális felmelegedés mértékétől és a jövőbeni népesedési trendek figyelembevételével úgy becsülték, hogy 2100-ra sokunk számára megnő annak esélye, hogy szivárványt lássunk. Konkrétan: a tanulmány eredményei szerint egy átlagember évente 1,9-4,0 nappal több szivárványt láthat majd. Ez persze régiónként változó lehet.