Ebben a magánszínházban maga Nero római császár is színpadra állt

Nero római császár magánszínházának darabjai

A római felügyelőség által végzett ásatások során feltárták a Fheatrum Neroni, tehát a Nero római császár által az olaszországi Rómában építtetett magánszínház maradványait. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, Néró volt az ötödik római, és a Julius-Claudius dinasztia utolsó császára, aki Krisztus után 54-től a 68-ban bekövetkezett haláláig uralkodott.

Az ókori források általánosságban véve bírálták Nero művészet iránti megszállottságát, és gyakran „színész-császárként" (scaenici imperatoris) emlegetik a beszámolókban. Színészként, költőként, zenészként és kocsisként is szerepelt nyilvánosan, ami megbotránkoztatta arisztokrata kortársait, mivel ezek a foglalkozások általában a rabszolgák, a közéleti mulattatók és a hírhedt személyek területei voltak.

A Theatrum Neroni bizonyítékait eddig csak irodalmi forrásokból ismertük, például az idősebb Plinius, Suetonius és Tacitus által írt szövegekből

– mutattak rá a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Néró a magánszínházat Pompeius színházában tartott énekes előadásainak próbáihoz használta, és talán itt lehetett tanúja a Krisztus után 64-ben kitört, nagy római tűzvésznek is.

Nero római császár magánszínházának darabjai Forrás: Fabio Caricchia

A régészek a felfedezést a reneszánsz palazzo della Rovere-ben végzett kétéves ásatás során tették, amely során két, opus latericium építési technikával készült építményt tártak fel, amelyek egy nyitott udvarra néztek, és amelyet valószínűleg oszlopcsarnok vett körül.

Ahogy azt bemutatták, az első épület félköríves alaprajzú, sugárirányú bejáratokkal, lépcsőkkel és falakkal.

Ez az elrendezés összetéveszthetetlenül hasonlít egy színház caveájára (barlangjára), ahol a közönség ülőhelyei helyezkedtek el. Az ásatások során a kutatók márványoszlopokat és aranylevéllel díszített vakolatot is találtak, amelyek a Scaenae frons néven ismert színpad építészeti hátteréből származhatnak. A második épületet kiszolgáló funkciókra használhatták, és talán az előadások díszleteinek és jelmezeinek adott otthont.

Az ásatás során előkerült leleteket a tisztviselők „kivételesnek" minősítették, mivel egyedülálló betekintést nyújtanak a római történelem egy, a Római Birodalomtól a 15. századig terjedő rétegébe.

A felfedezések között voltak 10. századi üvegszínű serlegek és kerámiadarabok, amelyek különösen figyelemre méltóak, mivel Róma történelmének erről az időszakáról egyelőre nagyon keveset tudunk.