Lezuhant a kormányozhatatlan óriásgép, több százan meghaltak

A Boeing 747 roncsa a hegyen

A fekete doboz, a fedélzeti adat- és hangrögzítő a légi baleseti vizsgálatok legfontosabb eszköze. A baleseti vizsgálók másodpercről másodpercre vizsgálják át ezeket a hangfelvételeket, amelyeken néha csak egy halk kattanás jelzi a tragikus hibasorozat kezdetét. Ezúttal három olyan esetet mutatunk be, amelyben a szakembereknek nem kellett találgatniuk, mert a felvételekből szinte azonnal ki lehetett következtetni a katasztrófa okait.

1. Nem jelentett vészhelyzetet a másodpilóta, elfogyott az üzemanyag

Az Avianca légitársaság 052-es járata Bogotából repült New Yorkba 1990. január 25-én. A rossz idő miatt nagy volt a torlódás a repülőtéren és a levegőben is, ezért az irányítók várakozási légterekbe terelték az érkező repülőket. A várakozás alatt a kolumbiai Boeing 707 üzemanyag-mennyisége erősen csökkent, így a kapitány figyelmét egyre inkább ez a kérdés foglalkoztatta. Ezért a fedélzeti mérnök emlékeztette a két pilótát egy esetleges átstartolás szabályaira kevés üzemanyag esetén.

Fedélzeti mérnök: Amikor ezer font üzemanyag van a tartályokban, a kézikönyv szerint csak lassan szabad növelni a tolóerőt átstartoláskor, és csak minimálisan szabad emelkedni.
Kapitány: Minimálisan mit?
Elsőtiszt: Minimális szöggel lehet emelkedni.
Fedélzeti mérnök: Utána a fékszárnyakat 20-as vagy 25 pozícióba kell tenni, és tartani kell a referenciasebesség plusz 20 csomót.

Az Avianca katasztrófát szenvedett Boeing 707-ese Forrás: Wikipedia

A gép folytatta a repülés a Kennedy repülőtér felé. A személyzet tagjai a feladatokról, a navigációs eszközök, a rádiók beállításáról beszéltek. Itt megint felmerült, hogyan kell végrehajtani egy átstartolás kevés üzemanyaggal.

Kapitány: Állítsd be a rádiókat. És ne felejtsd, hogy átstartoláskor csak kis szögben emelkedhetünk.
Fedélzeti mérnök: Így van, az üzemanyag-szivattyúk miatt fontos ez. Ha túl nagy az állásszög, megszűnhet az üzemanyag-áramlás, és akkor leállhatnak a hajtóművek.
Elsőtiszt: Irány 300 fok. 17 mérföldre vagyunk a repülőtértől.
Kapitány: Vettem.
Elsőtiszt: Nemsokára hamburgert vacsorázunk.
Irányítás: Avianca 052 heavy, ereszkedjen 3 ezer lábra és tartsa a magasságot.
Elsőtiszt: 3 ezer láb, és tartjuk, Avianca 052 heavy.
Fedélzeti mérnök: Bevezetnek minket a pályára.
Elsőtiszt: Fogadnak minket.

Itt hangzik el először a pilótafülkében annak a kérdése, hogy az irányítás tisztában van-e azzal, mennyire kevés a kolumbiai gép üzemanyaga.

Fedélzeti mérnök: Tudják, hogy rossz a helyzetünk.
Kapitány: Nem tudják.
Elsőtiszt: Süllyedj kétezer lábra.
Kapitány: Ezek szerint mégis tudják, ha süllyedhetünk.
Elsőtiszt: Elsőbbséget kaptunk. (Ez nem így volt, a személyzet tévedett, ahogy később ez kiderült. A szerző megjegyzése.)
Irányítás: Avianca 052 heavy, forduljon 250-es irányra. 15 mérföldre vannak a külső rádióadótól, tartsa a 2 ezer láb magasságot, amíg nem helyezkedett rá a siklópályára. A leszállás engedélyezve a 22-es bal pályára.

A 052-es járat útvonala a becsapódásig Forrás: Wikipedia

A közelkörzeti irányítás átadta a 052-es járatot a Kennedy repülőtér irányítóinak, akik a leszállásban segítették a pilótákat. A torony a sebesség fokozatos csökkentésére kérte az Avianca pilótáit, mert sok repülőgép haladt sorban a repülőtér felé, és nem volt szabad túlzottan közel kerülniük egymáshoz. A Boeing 707 végül rendben megközelítette a repülőteret, de a pilóták az utolsó pillanatban elvesztették a szemük elől a leszállópályát a rossz időben.

Elsőtiszt: A szél kissé balról fúj. A siklópálya alatt vagyunk.
Fedélzeti mérnök: Siklópálya!
//Megszólal a földközelségjelző dudája.//
Földközelségjelző: Emelkedj, emelkedj, emelkedj.
Elsőtiszt: Függőleges sebesség!
Földközelségjelző: Emelkedj, emelkedj, emelkedj.
Kapitány: Hol vannak a pálya fényei?
Földközelségjelző: Emelkedj, emelkedj, emelkedj.
Kapitány: Hol a pálya?
Földközelségjelző: Emelkedj, emelkedj, emelkedj.
Kapitány: Hol a fenében van a leszállópálya?
Földközelségjelző: Emelkedj, emelkedj, emelkedj.
Elsőtiszt: Én se látom!
//A kapitány ekkor az átstartolás mellett döntött.//
Kapitány: Futót be. Kérj új megközelítést a toronytól.
Elsőtiszt: Avianca 052 átstartolt.
Fedélzeti mérnök: Óvatosan az állásszöggel, ne emeld annyira a gépet. Óvatosan, finoman!

Amikor a gép elemelkedett az elrontott megközelítés után, az irányítóknak még fogalmuk sem volt arról, milyen súlyos helyzetben van a kolumbiai járat.

Kennedy Torony: Avianca 052 heavy, vettem. Emelkedjen 2 ezer lábra, tartsa ezt a magasságot és forduljon balra 180 fokos irányba.
Kapitány: Nincs üzemanyagunk.
Elsőtiszt: 2 ezer lábra emelkedünk, 180 fokra fordulunk. Megkíséreljük ismét a leszállást.
Kapitány: Nem tudom, hova lett a pálya. Eltűnt.
Fedélzeti mérnök: Én se láttam.
Elsőtiszt: Én se.
Kapitány: Jelents vészhelyzetet.
Elsőtiszt: Kennedy Torony, bal 180 fokra fordulunk. Megismétlem, elfogy az üzemanyagunk. Kennedy Torony: Oké.
Kapitány: Mit mondott?
Elsőtiszt: Hogy tartsuk a 2 ezer lábat 180 fokos irányon. Mondtam neki, hogy újra próbáljuk.

A kapitány bizonytalan volt a vészhelyzet bejelentésével kapcsolatban, ezért újra megkérdezte az elsőtisztet.

Kapitány: Megmondtad neki, hogy vészhelyzetben vagyunk? Jelentettél vészhelyzetet?
Elsőtiszt: Igen, uram. Már megmondtam neki.

Ez sajnos tévedés volt, mert bár az elsőtiszt valóban kimondta, hogy kevés az üzemanyag, nem jelentett szabályosan vészhelyzetet.

//A gép ekkor a toronytól átkerült egy másik irányítói szektorhoz.//
Irányítás: Avianca 052 heavy, itt New York, jó estét. Emelkedjen 3 ezerre és tartsa ezt a magasságot.
Kapitány: Mondd meg neki, hogy elfogyott az üzemanyagunk.
Elsőtiszt: Vettem, 3 ezer lábra emelkedünk. És, ööö, uram, épp elfogy az üzemanyagunk.

Érthetetlen, de ez a második irányító sem kérdezett vissza, amikor az üzemanyag-problémát hallotta.

Irányítás: Oké, folytassa a repülést 180 fokon.
Kapitány: Megmondtad neki, hogy elfogyott az üzemanyag?
Elsőtiszt: Igen, uram. 180 fokos irányon 3 ezer métert kell tartanunk. Vissza fog hívni minket. Kapitány: Oké.

Az irányító nemsokára valóban jelentkezett, de mivel nem tudta, hogy a kapitány vészhelyzetet akart jelenteni, még mindig nem sorolta az első helyre a Boeing 707-est.

Irányítás: Avianca 052 heavy, 15 mérföldre vezetem önöket északnyugatra, onnan visszafordítom majd magukat a megközelítéshez. Ez megfelel az üzemanyag-szintjüknek?
Elsőtiszt: Azt hiszem, igen, köszönjük.
Kapitány: Mit mondott?
Fedélzeti mérnök: Szerintem dühös az irányító.
Kapitány: 070 az irány, ugye?
Elsőtiszt: 070, tartsd a 3 ezer lábat.
Kapitány: Hát én ezt tartani fogom... amíg meg nem halunk.

Az idő és az Avianca járata utasainak szerencséje ekkor elfogyott.

Irányítás: Avianca 52, emelkedjen 3 ezer lábra.
Elsőtiszt: Negatív, uram. Épp most fogy el az üzemanyagunk.
Irányítás: Oké, forduljon balra, 310-es irányra.
Kapitány: Fékszárny 14.
Fedélzeti mérnök: Uram, ne még... az üzemanyag...
Kapitány: Fékszárny 14.
Irányítás: Avianca 52, forduljon 360-ra. Önök a másodikak a leszállásnál.
Elsőtiszt: Oké, másodikak vagyunk, 360-on.
Fedélzeti mérnök: Leállt a négyes hajtómű! A négyesnek annyi.
//A fedélzeti hangrögzítőn megszakad a felvétel egy pillanatra, amikor épp kifogy az üzemanyag a hajtóműből.//
Kapitány: Vettem, leállt a négyes.
Fedélzeti mérnök: Leáll a hármas is, elveszítjük a hármast.
Kapitány: Mutasd a pályát? Hol a pálya?
Elsőtiszt: Irányítás, itt az Avianca 052. Épp most veszítettük el két hajtóművünket. Elsőbbséget kérünk!

Az elsőtiszt még mindig nem mondta ki, hogy vészhelyzetet jelent, de most már az irányító is értette, mennyire súlyos a helyzet.

Irányítás: Avianca 052, forduljon balra, 250-es irányra.
//A felvételen a hajtóművek egyre halkabb zaja hallatszik, ahogy lelassulnak a gázturbinák lapátjai.//
Elsőtiszt: 250, vettem.
Kapitány: Kapcsolj ILS-re.
Elsőtiszt: ILS működik. A kettesen van.
Kapitány: Oké, nézzük.
Irányítás: Avianca 052, távolságuk 15 mérföld, tartsa a 2 ezer lábat, amíg rá nem áll a siklópályára. Leszállás engedélyezve a 22-es pályára.
Elsőtiszt: Roger, Avianca.

A felvételen már csak ennyi hallatszik:

Irányítás: Avianca 052, van elég üzemanyaga a leszállásig?
//Csend.//
Irányítás: Avianca 052, itt New York Irányítás.
//Csend.//
Irányítás: Avianca 052, elvesztettük önökkel a radarkapcsolatot.

Egy ház kertjébe zuhant az utasszállító Forrás: Wikipedia

A Boeing 707-es ekkor zuhant le egy Long Island-i falu mellett. A gép kidöntött több fát és villanyoszlopot, és a becsapódáskor több darabra tört. A 158 utasa közül 73 meghalt, köztük a 9 fős személyzet 8 tagja is. A baleseti vizsgálók nem csak a kolumbiai légitársaság eljárásait és a pilóták tevékenységét tartották rossznak, hanem a New York-i irányítást is hibáztatták. Emellett bírálták a Szövetségi Légügyi Hatóságot is, amiért nem szabályozta egyértelműen és szigorúan, hogyan kell kezelniük az irányítóknak a helyzetet a kevés üzemanyag gyanúja esetén.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!