Ha ez megtörténik, minden elpusztul a Földön

Az Apollo-8 híres fotója az éppen "felkelő" Földről, a Hold felől

Katasztrofális hatással lenne ránk nézve, ha a Föld forgása megállna. De számolhatunk-e egyáltalán ilyen jellegű veszéllyel?

Képzeljük el, hogy egy napsütötte tengerparton sétálunk valahol az Egyenlítő mentén. A Föld alattunk óránként 1674 kilométer per órás sebességgel forog kelet felé. Mivel azonban a homok és minden más a környezetünkben ugyanolyan sebességgel mozog, a sétánk valójában lassú, kényelmes tempójú gyaloglásnak tűnik.

Ha azonban a Föld forgása hirtelen megszűnne, annak drámai, pusztító hatásai lennének; Newton első tehetetlenségi törvénye alapján 1674 kilométer per órás sebességgel repülne minden élőlény és tárgy kelet felé, ezt pedig senki és semmi nem élné túl, a becsapódás elpusztítana mindent és mindenkit.

„A folyamat hatással lenne a vízre, de az épületek és a fák sem lennének biztonságban, annak ellenére, hogy utóbbiak a földben gyökereznek" – mondta a Business Insider magazinnak Joseph Levy, a Colgate University földtudománnyal foglalkozó kutatója. A Föld hirtelen megállása miatt az épületeket kelet felé lökő tehetetlenség sokkal erősebb lenne, mint a téglákat összetartó habarcs, így az építmények szerkezetei szétszakadnának, magyarázta a tudós.

A túlélésre a legnagyobb esély az északi és a déli sarkon lenne, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely és emiatt a forgási sebesség is.

Mi történne, ha a bolygó fokozatosan lassulna le?

A fokozatos, hónapokig, hetekig tartó lassulással nem lenne olyan látványos a pusztítás, de a végzetünket így sem kerülhetnénk el. A nappalok és az éjszakák időtartama drasztikusan megváltozna, a nappali időszak 12 óra helyett hat hónapig tartana. A megállás nélkül sütő nap megpörkölné a közeli növényeket, és elpárologtatná a víz nagy részét a bolygó Nap felé néző oldalán.

A hat hónapon át tartó éjszaka is végzetes lenne. A fény és a meleg hiánya valószínűleg sok megmaradt növényt elpusztítana, a víz jégtáblává fagyna. A magasabb szélességi fokokon élők nagyobb biztonságban lennének, mivel a napfény nem lenne túl intenzív a sarkok közelében.

Ugyanakkor hozzá kellene szoknunk a nomád életmódhoz, és életünk rövidke hátralévő részét a napfény kergetésével töltenénk.

Ha ez nem lenne elég, még a szélsőséges időjárási következményekkel is számolnunk kellene.

Amikor a Földnek csak a felét éri hónapokon keresztül intenzív napsugárzás, a bolygón egy második, oldalirányú hőmérsékleti gradiens alakul ki, ami kétszer olyan bonyolulttá teszi az időjárás előrejelzését. A kiszámíthatatlanság miatt pedig képtelenek lennénk alkalmazkodni a drámai változásokhoz.

A Föld forgásának megszűnése drámai hatásokkal járna Forrás: Image Source via AFP/Image Source/JOSE PELAEZ/Jose Pelaez

Előállhat-e olyan helyzet, hogy megáll a Föld forgása?

A Föld forgása az árapály jelenség miatt amúgy is lassul. Ez a Hold gravitációs hatása miatt van, amitől bolygónk forgása évszázadonként 2,3 ezredmásodperccel lassul. Így égi kísérőnk valószínűleg sosem lesz képes arra, hogy teljesen megállítsa a Földet.

A Föld sokkal nagyobb, mint a Hold, és ennek következtében jelentősen nagyobb a szögnyomatéka

- magyarázta Levy. Nagy valószínűséggel az emberi hatások sem képesek arra, hogy a Föld forgását megállítsák.