Turisztikai vonzerő lett a törökűző sokácokból

2009.10.09. 10:48

Mohácsra idén is érdemes lesz lelátogatni. Igaz farsang még odébb van, de a baranyai városban már most készülnek a programsorozatra. A busómaszkfaragó műhelyekben is több lesz a látványosság, aminek az az apropója, hogy az UNESCO 2009 szeptemberében, az Abu-Dzabiban rendezett ülésén felvette a szellemi örökség reprezentatív listájára a mohácsi busójárást. Az idei lista összesen 12 olyan hagyományt tartalmaz, amelyeket a fiatalok érdektelensége és a természeti katasztrófák után megindult elvándorlási hullám miatt a teljes elfeledés veszélye fenyeget. Szerencsére Mohácson erről szó sincs.

Már a világ is tud rólunk - mondják a város weboldalán fórumozó mohácsiak. Egy hónapja ugyanis az argentin tangóval, a tibeti operával és a kínai sárkányhajó fesztivállal és több más ősi hagyománnyal együtt a mohácsi busójárás is a világörökség része lett.

A helyiek örülnek, a mohácsi polgármester pedig bízik abban, hogy a város kulturális és idegenforgalmi célú pályázatainak esélyeit növeli majd a most elnyert titulus. Szekó József szerint az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolni, hogy az méltó maradjon a hagyományokhoz és a rangos címhez.

Forrás: MTI

Az Abu Dzabiban kiadott közlemény szerint az idei lista összesen 12 olyan hagyományt tartalmaz, amelyeket a fiatalok érdektelensége és a természeti katasztrófák után megindult elvándorlási hullám miatt a teljes elfeledés veszélye fenyeget. Szerencsére Mohácson erről szó sincs.

Több a turista és több a busó is

Ritka, hogy egy népi hagyomány ilyen népszerűségnek örvendjen. Idén mohácson 550 busó vonult fel, és a jelek szerint a 2010-es busójáráson sem lesznek kevesebben. A turisták évente közel 30 ezren érkeznek a télbúcsúztatóra és már most gőzerővel dolgoznak a maszkfaragók is.

"Nekünk maszkfaragóknak úgy érzem, kiemelt feladatunk van, hiszen az álarc maga az egyik legfontosabb alappillére az egész hagyománynak és az egész rendezvénynek" - mondja Rosta Endre helyi busómaszkfaragó.

Látványműhelyek és maszkfaragó műhelylátogatások

A turisták számára a legérdekesebb program a műhelylátogatás. Ilyen nyitott műhelylátogatásra a 2010-es mohácsi busójáráson (Február 11-16.) is lesz lehetőség. A városban két helyen biztosan meg lehet nézni a mestereket, és turistáknak további négy-öt helyen lesz alkalma megnézni a legszebb darabokat. Ezek többnyire állandó kiállítások például a Busó Clubban (Kossuth Lajos utca 54) és a Kossuth moziban (Deák tér 3.)

Forrás: MTI

Műhelylátogatásra Englert Antal népi iparművésznél és Rosta Endre busó-maszkfaragónál lehet jelentkezni. Rosta műhelyében például egy rendhagyó, faragással egybekötött ősi és élő hagyományokat bemutató előadás lesz. A legelszántabbak beöltözhetnek és próbafaragást is csinálhatnak, de vásárlásra is lesz lehetőség. Egy maszk ára körülbelül 7 és 40 ezer forint között mozog.

A maszkokat hagyományosan nyírfából faragják és disznóvérrel festik, majd kiégetik. Egyes vélemények szerint a vérnek nincs különösebb szerepe a díszítésben, épp csak arról van szó, hogy a háború alatt és után nem volt pénze a fafaragóknak festékre, ám a téli disznóvágások alkalmával a vér jó megoldásnak tűnt.

Busójárás és a busók

A helyiek úgy tartják, hogy akit egy busó megölel, az szerencsés és egészséges lesz egész évben. Az ijesztő maskarák ugyanis nemcsak a hideget, de az ártó szellemeket és a szerencsétlenséget is távol tartják. Busónak lenni azonban nem könnyű, mert ahhoz nem elég csupán egy rémisztő maszk. Egy rendes busó szőrével kifordított rövid bundát, szalmával kitömött gatyát, színes, gyapjúból kötött - úgynevezett bütykös harisnyát - és bocskort visel. A bundát egy öv vagy marhakötél fogja össze derekukon, erre akasztják a marhakolompot. Kezükben kereplőt, vagy buzogányt tartanak és hangosan ijesztgetnek. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi, a fent említett álarc.

Régen a parasztok télen nekiláttak és tavaszig kifaragtak maguknak egy maszkot. Ha azonban felismerték őket benne, a következő évre újat csináltak. Az álarc ugyanis csak addig álarc, amíg elrejt. Ezt régen komolyan vették az emberek és pont ezért nagyon sokféle maszk készült. A maszkok közös vonása, hogy mindegyikük vidám, mosolygó.

Forrás: MTI

Törökűzés és télűzés

A busójárás lényege, hogy a résztvevők jelképesen eltemetik a telet, ennek nyomatékosítására egy koporsót indítanak útnak a Dunán, egy másikat pedig a város főterén felállított máglyán égetnek el. A busójárás eredetének másik magyarázata a törökűzés. A monda szerint a törökök által sanyargatott mohácsi sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bujdosók előtt megjelent egy öreg sokác ember és arra buzdította a többieket, hogy öltsenek álarcot, ragadjanak fafegyvereket és az éj leple alatt keljenek át a Dunán. A sokácok engedelmeskedtek és maszkokban átkeltek a Dunán, majd kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökökre. A legenda szerint így űzték ki őket a városból.

Szálláshelyek Mohácson és a környéken

Ilyenkor ősszel még talán akad szabad szálláshely Mohácson. Ha mégsem akkor a helyi szolgáltatók a Villány környéki falvakat, illetve az ottani panziókat és pincészetek ajánlják az utazóknak. A tapasztalatok szerint a turisták azonban nem bánják, ha be kell autózni, hiszen a környék szép, a távolság pedig nem túl nagy. Aki mégis Mohácson próbálkozna, érdeklődjön a Centrum vendégház panzió-ban, a Duna Vendégházban, a Lábasházban, a Pannon hotelben, a Pegazus lovas farmon, a Petőfi Sándor kollégiumban, a Révkapu panzióban, vagy a Szent János Hotelben.

Sz.K.

KAPCSOLÓDÓ CIKK