235. Budai Márton - Worthing, Egyesült Királyság

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Budai Márton válaszol Worthingből, és Brightonról is mesél.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Van egy igen mulatságos háttértörténete ideköltözésemnek. Egy internetes játék nyomán került a nővérem kapcsolatba egy angol úriemberrel, akivel rengeteg időt töltöttek beszélgetéssel, ismerkedéssel, majd egy idő után a nővérem egyéb okok miatt nem tudott a játékkal foglalkozni, és az úr tőlem informálódott a helyzetről. Majd mi is beszélgetésekbe bonyolódtunk egy idő után, és elmeséltem neki akkori rossz anyagi helyzetünket, majd elmondta, hogy ő egy cég területi igazgatója, és, ha van kedvem meg bátorságom, jöjjek ki és dolgozzak ott (itt ne gondoljon senki semmi rosszra, ez egy fémmegmunkáló gyár, és a kis cégünk a hűtőrendszereket hivatott karbantartani. Én pedig pont akkor fejeztem be a középiskolát, nem a legjobb eredményekkel, úgyhogy vettem egy repülőjegyet és gondoltam vágjunk bele, miért is ne? 2006. október 5-én érkeztem meg, az egyik munkatársam családjánál szállásoltak el (még ezt is elintézték nekem, és még mások mondják, hogy milyen bátor voltam, aztán a következő nap kezdtem dolgozni.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Bár nem pont Brightonban lakom, hanem egy közeli kis faluban, Worthingben, azért rengeteg tapasztalatot sikerült összegyűjtenem onnan is. Brighton egy csodálatos kis város, forgalmas, tele van élettel, az utcák itt-ott lejtenek, a házak néhol gyönyörűek, néhol omladoznak. Számomra, mint volt budapesti lakos számára egyszerűen leírhatatlan az az élmény, mikor elég a nyüzsgésből és éjszaka 11 óra tájékán jól felöltözve csak kisétálok a tengerpartra, amit egy percre van, hallgatni ahogyan a szél játszik a vízzel, a kellemes, mégis intenzív morajlása a tengernek, mikor megtöri a rengeteg kavics a hullámokat. Ez egyszerűen pompás érzés, jobb, mint egy egyhetes wellness kurzus, már annak aki nem fél egy kis hűvöstől. Tulajdonképpen Brighton hiányosságaihoz írni túl sokat nem tudok, talán azt megemlíteném, hogy egy lassan másfél éves tapasztalat-maraton után is még mindig úgy tűnik, hogy az angol családokon belül nincsenek egymáshoz olyan közel a családtagok, távolságtartó, szigorúbb nevelést kapnak (ez nem minden egyes családra igaz, csak sokkal nagyobb mennyiségben tapasztaltam itt, mint otthon).

Mi hiányzik Magyarországról?
Rengeteg minden. Ha sorrendbe kellene raknom, nagy bajban lennék, mert ami az eszembe jut, az hiányzik abban a pillanatban a legjobban. Hiányzik a családom, a barátaim, a magyar nyelv, az iskolám, az útlevelem (megint elfelejtettem magammal hozni, mikor utoljára otthon jártam), az a meghittebb családi légkör, bárhol is jártam. Nem akarom nagyon sorolni, mert még a végén hamarabb fogok haza érni, mint a levél.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az angol tea biztosan nem! Egyébként a barátok, meg a tenger.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Ez egy érdekes kérdés, ebből inkább könyvet kéne írni, mint néhány mondatban válaszolni, ez ugyanis egy nagyon összetett társadalmi kérdés, de megpróbálok összesűríteni néhány gondolatot a dologról, csak hogy a kedves olvasóknak ne kelljen készíteniük popcornt meg kólát az olvasmányhoz. Az életszínvonal alapjában véve magasabb, az emberek meg tudnak élni az első munkájukból is. A kormány erősen támogatja a gyermekvállalást (milyen érdekes, hogy a magyarországi politika annyira nem szeret előre tervezni), a különbség hatalmas, ha itt Angliában 16 éven felül egy egyedülálló nő, vagy lány gyermeket vállal és rossz anyagi helyzetben van, kap egy lakást és rengeteg jutalékot, hogy elég ideje legyen a gyermekre, gyermekekre anélkül, hogy tönkremenne anyagilag. Az emberek semmivel nem boldogabbak, mint otthon, az én angol ismerőseim igen nagy része többre vágyik, mégsem tesz semmit azért, hogy más legyen, ugyanakkor mindegyikük állítja, hogy boldog.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Egy óra parkolás körülbelül 4-600 forint. A buszjegy a távolságtól függ, de igen drága, egy tíz kilométeres menetjegy kb. 1500-2000 forint, a vonat olcsóbb és kényelmesebb, villamos meg nincs. Mozijegyet 6 fonttól (1950 forint) láttam legalacsonyabban. Ez a tízszeres magyar-angol fizetésarány mellett nem annyira megterhelő. Sörről sajnos nem tudok nyilatkozni, nem igazán iszom, sem pedig kávét, de mivel angol kimutatások szerint egy átlag angol férfi életében 44 000-szer iszik 568 milliliter (1 pint) sört, gondolom rengeteg pénz van benne. Igen, utánajártam, 1000 forint felett már lehet venni nem alkoholmenteset. Mellesleg azért az a 44 000 igen nagy szám és ez az átlagfogyasztás, van aki többet van aki kevesebbet, ez fejenként tehát 25 hektoliter sör! Magyarok! Le vagyunk maradva! A kávét körülbelül 400 forintos átlagáron számolom, de ez is hely- és boltfüggő.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Erre a kérdésre talán a legmeglepőbb a válasz, ugyanis a lakásbérlés az egyik legdrágább mulatság itt Angliában, nem mellesleg pont ezért hetente fizetik a bérletet. Egy kétszobás, elviselhető állapotú lakást kibérelni teljesen egyedül körülbelül 80-100 000 forintba kerül hetente, tehát akár 400 000 forintot is elkérhetnek egy havi bérleti díjért.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Most épp munkanélküli vagyok, úgyhogy a lehető legkevesebbet költöm, de átlagosan heti 30 000 forintot félre tudtam tenni az egyébként alacsony fizetésemből. Azért spórolok, hogy elvégezzek egy képzést itt Angliában, és hogy segítsek édesanyámnak a megélhetésben.

Azzal foglakozol, amivel mindig is szerettél volna?
Természetesen nem.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Én a cudar időjárás miatt többnyire szomorúbbnak találom az otthoninál, de aki szereti az esőt, annak a széles mosolytól kilógó fogait verheti minden másnap az aláhulló tenger.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Tartani nem tartok igazán semmitől, azt viszont nagyon remélem, hogy, mikor ennyi tapasztalattal haza megyek, lesz hol dolgoznom, és nem kell majd lottóznom minden héten egy jobb élet, meg egy másfélszobás lakás reményében. Az olyan kiábrándító lenne.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Számítógépek.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Nem olvasom az újságot sokszor, de amikor a kezembe kerül, mindig ugyanazt látom, tragédia, gyilkosság, problémák, rengeteg sport. Semmi különbség a magyar lapokhoz képest.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Amióta betiltották a pubokban való dohányzást, azóta az, azelőtt futball volt, de nem csak itt, mindenhol angol földön.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Fel sem tudom sorolni, olyannyira sok, Brighton a zenészek kis gyűjtőhelye. A kisvárosban, ahol élek, inkább csak pubok.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Semmiképpen. Majd ha elegem lesz belőlük, lehet, én is "kitoloncolom" őket egy-két évre. De nem akarom, hogy ebben az atmoszférában nőjenek fel.

<