Magyar álláspiac: gyenge állásvédelem, alacsony aktivitás

Vágólapra másolva!
Kritikus elemzést jelentetett meg az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete a magyarországi munkaerőpiacról.  A szerzők szerint a hazai álláspiacra a gyenge állásvédelem a jellemző; a munkanélküli támogatási rendszer szűkmarkú; az inaktívak visszahozatala a munkavállalók közé sikertelen. Szükség lenne a munkanélküli ellátások hatékonyabb ellenőrzésére, a valóban állást kereső munkanélküliek nagyobb támogatására. A magyar munkavállalók aktivitási rátája egyébként a legalacsonyabbak közé tartozik az OECD-ben.
Vágólapra másolva!

A foglalkoztatáspolitika akkor lehet hatásos, ha a legsúlyosabb problémát: a munkavállalási korúak tartós - gyakran végleges - inaktivitását veszi célba, és azokat az intézményeket veszi górcső alá, amelyek támogatják a munkaerőpiacról való kivonulást. Magyarország munkaerő-piaci részvételi rátája a legalacsonyabbak közé tartozik - a férfiak aktivitási rátája pedig a legalacsonyabb - az egész OECD-ben, ezen belül Európában. Ez aggasztó tény, melyet tovább súlyosbítanak az erős földrajzi, illetve iskolázottság szerinti egyenlőtlenségek.

Így lehetne őket visszahozni az álláspiacra

A munkavállalási korú inaktivitás problémája több területen igényel cselekvést. Először, a keresési intenzitás növelése elősegíthető azzal, ha nagyobb teret kapnak a munkanélkülieknek szóló támogatások a piacról való kivonulást támogató intézményekkel (korhatár előtti nyugdíjazás, gyes) szemben. Kívánatos az aktívan állást keresők támogatása a munkát nem keresők szubvencionálásával szemben, ami a munkanélküli ellátás mainál sokkal hatékonyabb ellenőrzését és célra irányítását tételezi fel. Fontos lenne mélyebben érteni az inaktivitás motívumait - az e téren keletkezett egyenlőtlenségek mérséklése sokkal fontosabbnak tűnik a szerzők szerint, mint hogy Magyarország megerősítse vezető helyét a kelet-európai "rugalmassági versenyben".

Gátak: alacsony képzettség, magas utazási költség

Nem biztos azonban, hogy mindez sikerre vezet. A munkavállalási korú nem foglalkoztatottak igen nagy része ugynais viszonylag idős és/vagy nagyon régen hagyta el a munkaerőpiacot. Míg közülük csak kevesen fognak visszatérni a piacra, másokat az alacsony képzettség, a magas utazási költség vagy éppen a származásuk gátol a belépésben - olyan problémák, melyek összehangolt oktatáspolitikai, infrastruktúra-fejlesztési és antidiszkriminációs politikával enyhíthetők. A szűk értelemben vett munkaerőpiaci szabályozás nem fogja akadályozni, hogy ezek az akciók sikerre vezessenek.

Köllő János, Nacsa Beáta: Rugalmasság és foglalkoztatás a munkaerőpiacon: magyarországi tapasztalatok. Budapest, International Labour Office, 2006