Bocsáss meg, kérlek!

Olyan kapcsolat nincs, amelyben ne ismernék a veszekedést. Persze az ideális az lenne, ha kapcsolatainkban el sem jutnánk a veszekedésig, a sértődésig, sértettségig, a bocsánatkérés szükségességéig. De ez utópia. Nem mindig sikerül tökéletesen a kommunikáció, nem mindig sikerül higgadtan kezelni a felmerülő problémákat. A bántások és szurkálódások viszont bocsánatkérésért kiáltanak. De bocsánatot kérni sokszor nehezebb, mint gondolnánk.

Sokan irtóznak a bocsánatkéréstől, talán te is. De vajon miért? Talán mert gyerekkorodban arra tanítottak, mindig neked kell bocsánatot kérned a felnőttektől, ha rossz voltál, mindegy, hogy igazad volt-e vagy sem, és ettől úgy érzed, a bocsánatkérés megalázkodás. Vagy esetleg meggyőződésed, hogy a veszekedés során valóban neked volt igazad, és ha ennek ellenére te engedsz, az igazságtalanság lenne. Vagy esetleg a heves vitában téged bántottak meg jobban, és ha ezek után még neked kell a másiktól bocsánatot kérned, úgy érezheted, a meghátrálással még védtelenebb, még eszköztelenebb maradsz, és így még jobban megbánthatnak.

Pedig a bocsánatkérés nem ellenség. Inkább barát. Ha jól és őszintén használod, nem megalázó, nem tesz téged kiszolgáltatottá. Inkább oldja a feszültséget, a haragot, közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ha képes vagy őszintén, tiszta szívből bocsánatot kérni attól, akivel veszekedtél, akit esetleg megbántottál, az nagylelkűségre, jóindulatra, békés természetre utal. Értékelni fogják nemes tulajdonságodat. Tanulj meg úgy bocsánatot kérni, hogy azt a másik is tiszta szívből el tudja fogadni, és neked sem okoz lelki terhet, kiszolgáltatottság-érzést a békülési gesztus. Ha fel akarod oldani magadban a bocsánatkérésre vonatkozó kellemetlen érzéseidet (mert mondjuk nem vagy a szavak embere), próbálj ki alternatív módokat is! Ha jól csinálod, a bocsánatkérés nemhogy gyomor-összeszorító kényszer lesz számodra, hanem örömteli gesztus, amire sokáig emlékezni fogsz.

A bocsánatkérés fontos. Ha bármelyikőtök - mindegy, hogy melyikőtök - hibájából balul sültek el a dolgok, ne hagyj tüskét a másikban! Amikor lőporossá vált már a hangulat, az igazság kiderítésénél, a sértések megtorlásánál sokkal fontosabb feladat a békesség helyreállítása. Ezért, ha megbántottál valakit, aki fontos neked, ne légy rest a lehető legőszintébb módon bocsánatot kérni tőle! Bárhogy, bármikor!

Mert bocsánatot kérni többféleképpen lehet. Elmondhatod szavakkal, de beszélhetnek helyetted a tettek is. Lehetsz romantikus, váratlan meglepetést okozó, kreatív, egyedi ötlettel előrukkoló, humoros. Egy a lényeg: hogy bocsánatkérésed mindig őszinte és feltétel nélküli legyen!

"Még tavasszal volt egy nagy veszekedésünk a barátnőmmel. Azt mondta, nem akar látni többet. Erre én elrohantam. Pár óráig bírtam a dacos hallgatást, aztán felhívtam. Az éjszaka közepén. Épp egy meglehetősen mély beszélgetésben voltunk, neki már remegett a hangja a sírástól, amikor a telefonom lemerült, a töltőm meg persze nála maradt. Éreztem, hogy most azonnal találkoznunk kell. Vagy 8 kilométerre lakik tőlem, gyalog tettem meg az utat a zuhogó esőben. Mikor megérkeztem, teljesen átfagytam, eláztam. Mikor kinyitotta az ajtót, csak annyit tudtam mondani vacogva: nagyon szeretlek, ne haragudj! Azt hiszem, ettől a giccses jelenettől hatódott meg, megesett rajtam a szíve, és szerencsére kibékültünk. (Szilárd, 25 éves)"