Új világ - Saab 9-7X Linear L6

Saabék nagy fába vágták a fejszéjüket. Hiánypótló prémium szabaidőautójukat persze elsősorban az amerikai piacra fejlesztették, ott is gyártják, és hát nagyon is tengerentúli. Például alap a bőr.

Úgy volt, hogy egy 9-3-ast próbálhatok ki Aeróként, eléggé vártam. Majd máskor. Mert a drága importőr muszájból változtatott, és a vadiúj 9-7X-et "kellett" elhozni. Na jó. Végül is ez sportos, ez is szép, ez is Saab, és fogalmam sincs róla, milyen. Bizony, ránézésre nagyon is Saab. Mint egy 9-5-ös felfújt, kiváltképp elölről, a háromnyílásos hűtőmaszkjával.

Oldalról, hátulról már inkább megvan az amerikás fíling, a Trailblazer mellett biztos nem véletlen, hogy még a Cadillac SR-X ugrik be. Pláne ezekkel a sötétített üvegekkel gengszteres, orosz maffiás vagy éppen FBI-idéző a kocsi, meggyőző, tekintélyes. Viszont már elsőre tudatosítja azt a képet, hogy nem, nem terepjáróról van szó. Az úgynevezett négyévszakos gumiktól a szépen fényezett műanyag elemekig, a nem nagy hasmagasságtól a nem nagy terepszögekig minden azt sugallja, hogy ugyan le lehet vele menni az aszfaltról, de ne erőltessük, hegyeket nem fog mászni, erdőket nem akar járni, nem ez a küldetése.

Hanem az, hogy kényelemben, elegánsan divatkodjunk, megjelenjünk vele a poliszban, jókora kombiként használva kirándulni menjünk nagycsaládosan vidékre, külföldre, kutyával, macskával, szörfdeszkával, sílécekkel, szánkóval, miegymással, vagy kössük mögé a lószállító utánfutót, abrakadabra, ilyesmi.

Alapfeltétel, hogy legyünk elhivatottak Saabilag, és/vagy vesszünk meg az amerikai formavilágért némi európai kompromisszummal. És akkor nem csalódhatunk. Mert aki úgy veszi birtokba a 9-7X-et, hogy na, mint megszoktuk, ez a Saab is visszafogott süvítéssel hagy el bármit és bárkit, hűvösen sportos és mindenképp egyedi, az koppanhat egyet.

Mert bár a valamelyest a vezető felé forduló műszerfal, a középkonzol ismerős a "karakterisztikus, csúszkás szellőzőivel", a váltó mögé, a középalagútra helyezett gyújtáskapcsolóval, a motor beindítása, hangja is megvan, de pár perccel később már Amerikában vagyunk. Ugyanis ez a 9-7X prémium SUV vezetésileg éppen olyan, mint ahogy kinéz. Olyan nagy, olyan elnagyolt. Hajós. Erős, bitang erős ez a 4.2-es is, azt érezni, csak sem a hajtás, sem az erőátvitel nem arra találtatott ki, hogy rendre éljen is az ember a karám 275 lovával.

Nyugodt hömpölygésre való ez a megaSaab, kvázi a sofőr is automata üzemmódban működik, ahogy a váltó. Négysebességes, jókora választókar, gyorsnak nem gyors, de legalább lassú. Partot mos. A "terepfokozatokat" őszintén bevallom, nem is használtam, nem kellett, ahová lementem, murvára, faleveles, csöppet emelkedős-lejtős útszélekre, ott simán elboldogultam. Bal lábam lustán, céltalanul mindenfelé, a jobbossal is épp, csak izélgatom a két pedált.

Amelyeket szívesen mozgatnék, monnyuk közelebb. Mert ha a százféleképp állítható ülésben végre megtaláltam a helyem, kormány rendben, akkor túl messze vannak a pedálok. Esküszöm, nem tudtam padlót nyomni, míg közelebb nem húztam magam, jóval közelebb. A balom meg, mondom, a "levegőben".

A beltér amúgy persze több mint tágas, olyan nagyszobás. Azt hiszem, utasnak pont jó, jobb lenni a 9-7X-ben, hiába elvileg ez is, mint minden Saab, a vezető autója. Mert a pilóta nem élvezkedhet kedvére. Előtte a pazar motor, amely V8-as fivére 5900-ával szemben 6300-at is forog, illetve a 7.8-as százas sprintre 8.9 a válasza, ami nem rossz, főleg, ha figyelembe vesszük a nem csekély saját tömeget.

De nincs az a kirobbanás, az a magabiztos rugalmasság, és a hang is elfojtva. Kérjük meg kollégánkat, ismerősünket, szomszédunkat, hogy üljön be egy percre, rugdossa a gázt, mink meg szaladjunk hátra, a kipufogóhoz, és ott hallunk némi morgást, öblögetést, ennyi, kár.

És még valami, és ez az, ami sajnos a leginkább kedvemet szegte: autópályán, autópálya-tempónál nincs mit szépíteni, egyszerűen zajos a 9-7X. Mintha egy alsó középkategóriás, 1.6-os benzines valamiben utaznánk... Az A oszlopoktól és a hatalmas visszapillantók felől támad a vihar - ezen feltétlen javítani kell, így nem ér.

Hogy egy kanyargós, dobálós és csúszós útszakaszon aztán ismét nem éreztem magam túl jól, már inkább elfogadható: se nem méreteivel, se nem túl közvetlen kormányzásával, puha, hintázós (lég)rugózásával nem erre való a 9-7X. És állandóan ki akartam esni az ülésből, illetve akart a franc...

Komolyan: a városban voltam vele úgy, hogy ja, ide ez kell. Az átlag fölött, mindenki bámul, előzékenyen beenged, tisztel, megtisztel. Hogy a parkolóházban manőverezgettem egy jót? Radar segítsége nélkül... Hogy huszonsok liter volt a fogyasztás? Kit érdekel? Az amúgy még bejáratós tesztautó nálam vegyesben 18,8-at evett, lejjebb kell mennie.

Végezetül pár apróság, ami tetszett: az ötletes pohártartók, az a bütyök a tetőn, nem a sima antenna, a másik, hogy kétféleképpen nyílik a csomagtartó, marha nagy és jól meg lehet pihenni a peremén üldögélve, bambulva a semmibe, aztán benne egy saját kompresszor, tökjó, hogy a fordulatszámmérő egy teljes kör, a középen trónoló kilométeróra már csak háromötöd (és a mérföld az uralkodó érték), jobbra meg a további négy kijelző újfent egész karika, de kisebb. Látni azt is, hogy használjuk az olajat elfelé.

Ja, és hogy az embléma madara akár a mi Turulunk is lehet. Tényleg, az még nem volt napirenden, hogy a Saab voltaképp magyar? Nem? Nem baj, majd lesz, nemsoká elkövetkeznek a választások.

A Saab választása mindenesetre nem csak Amerikára esett. Európa is látni, tudni akarta a 9-7X-et, és most itt van. Hát nem tudom. Egyébként egy szép nagy autó, meg minden, teletömve kényelmi és biztonsági arzenállal, az árával sincs baj a többiekhez képest, "ott" meg úgy 40 ezer dollár körül van.

Én kérek szépen inkább egy 9-3-ast vagy egy 9-5-öst, had' szeressem tovább a Saab turbómotorjait. Huh, konzervatív lennék, vagy mi van?

Kántor István