Alkoholmérgezettek és őrült száguldók

A halálos alkoholmérgezés közelében is beülnek egyesek az autóba, vagy felszállnak a kerékpárjukra. Vannak ellenben, akik józanul, mégis ész vagy jogosítvány nélkül száguldoznak az útjainkon. Összegyűjtöttük a magyarországi szabálysértési legeket a 261 km/órás gyorshajtástól a tízmilliós bírságig.

Lakott területen belül különösen balesetveszélyes a gyorshajtás, sajnos erre is bőven van szélsőséges példa. Debrecen, Szeged, Salgótarján, Kecskemét, Nyíregyháza, Tatabánya - ezen megyeszékhelyek belterületén mind bemértek a helyi rendőrök 130 kilométer/órás sebességnél gyorsabb autósokat.

A rekorder egy Vas megyei száguldó volt, aki Alsóújlak belterületén 144-nel hajtott. De volt arra is példa, hogy a Győr megyei Bősárkányban egy Mercedes teherautót mértek be 126 kilométer/órás sebességgel. Ezek a sofőrök az 50-es táblát hagyták figyelmen kívül, 30-as táblánál 105 kilométer/óra a legsúlyosabb túlkapás. Ő is, a többiek is mind megkapták a maximális, 300 ezer forintos bírságot.

Porsche, BMW, Audi - ezeket a márkákat fényképezték le a legnagyobb sebességgel lakott területen kívül. Sajnos pont a rekorder autójáról nem tudott információval szolgálni a borsodi kapitányság, amely pár hete mért be egy külföldi rendszámos autót, amely 261-gyel száguldott a megyében. A jellemző adatok egyébként 220 kilométer/óra körüliek, és szinte majdnem az összes szabálysértőt autópályán fényképezték le. Büntetésük természetesen minden esetben 300 ezer forint volt.

A leggyorsabb motorosok

A budapesti Szentendrei út tartja a rekordot a lakott területen belül legnagyobb sebességgel lefülelt motorosok között, itt 190 kilométer/órával száguldott valaki. Utána a sorban egy suzukis jön, aki a Nógrád megyei Nemtiben hajtott 163 kilométer/órával. A jellemző adatok a városokban, községben elkapott motorosoknál általában 120 és 150 kilométer/órás sebességet mutatnak, és nem csak utcai sportmotorokról készültek rendőrségi képek. Győrben, a Fehérvári úton egy Harley Davidsonnal száguldót fotóztak le a traffipaxozó rendőrök.

Nő a motoros balesetek száma

Miközben az autós balesetek száma csökken, egyre több karambol részeseivé válnak a motorosok, aminek csak egy része következik abból, hogy egyre több jármű áll forgalomba. Míg 2001-ben 495 motorkerékpáros okozott személysérüléses balesetet, addig 2008-ban már 832 (ez 68,3 százalékos növekedés). A motorkerékpárosok által okozott halálos balesetek száma az elmúlt hét évben 38-ról 53-ra nőtt.

A balesetek növekedésének több oka is van az ORFK szerint, "de a legfőbb okot az emberi tényezőben kell keresni" - fogalmazott a rendőrség. Az ORFK szerint az ittas vezetés a motorkerékpárosokra is egyre inkább jellemző.

Lakott területen kívül is egy suzukis (GSX-R 750) neve mellé jegyezték be a negatív rekordot, a férfit 243 kilométer/órás sebességnél mérték be a Fejér megyei rendőrök. Ezen kívül nem kaptunk a kapitányságoktól szélsőséges adatokat, jellemzően főutakon, 90-es táblánál 150 körüli sebességgel elcsípett motorosokról szólnak a statisztikák. Autópályás fogásról egyáltalán nem kaptunk adatot.

A legfiatalabb és leglinkebb sofőrök

Kíváncsiak voltunk arra is, mennyire fiatalok merészkednek ki a forgalomba az életkoruknál fogva természetesen jogosítvánnyal még nem rendelkezők közül. A rendőrségi adatok szerint 11 és 12 évesek volt azok legifjabb gyerekek, akik nem csak a kertben vagy mellékutcákban, az apjuk ölében ülve próbálkoztak a vezetéssel, hanem a forgalomban. Volt, aki vezetni sem tudott - pont azért kapták el, mert balesetet okozott.

Budapesten bemértek 190 kilométer/órás sebességgel egy motorost. Az ORFK adatai szerint növekszik a motoros balesetek száma (képünk illusztráció)

Sok felnőtt is érvényes jogosítvány nélkül vezet a hazai utakon, a rendőrség szerint jelentős részüknek soha nem is volt jogosítványa, azaz soha nem tanult KRESZ-t, elsősegélynyújtást és persze autóvezetést. A másik csoportba a lejárt jogsival próbálkozók tartoznak, közöttük a Tolna megyei rendőrök igazoltatták a rekordert, aki 15 éve vezetett lejárt engedéllyel.

A legsúlyosabb bírságok

Részegek és gyorshajtók számára 300 ezer forint jelenleg a legmagasabb kiszabható bírság. Van azonban a még 1988-ból származó I-es törvény, amelynek egyik paragrafusára hivatkozva egy 2007-es kormányrendelet lehetőséget biztosít a rendőröknek, hogy az igazoltatott teherszállítókat igen súlyos büntetéssel sújtsák, ha nem tartják be a vezetési és pihenőidőket. Ezzel nem nagyon élnek a rendőrök, legalábbis erre utal, hogy mindössze három megyéből kaptunk erre vonatkozóan számokat. Igaz, azok eléggé mellbevágóak: Bács-Kiskunban 600 ezer, míg Hajdú-Biharban 1,65 milliós bírságot róttak ki egy-egy kamionosra.

Egyesek 4 ezreléknyi alkohollal a vérükben próbálkoznak kerékpározni. Sokszor tragédia a vége (képünk illusztráció)

De mindez semmi ahhoz a 10,4 milliós bírsághoz képest, amit egy olasz egyéni fuvarozó nyakába varrtak áprilisban a Fejér megyei rendőrök. A hivatalos közlés szerint a férfi "nem pihent eleget..., és ezt 28 napon át tette". A rendőrség hozzátette: "A bírság összege az egyenként elkövetett jogsértésekért megállapított bírságok összegéből állt össze." Az olasz fuvaros közölte, nem tudja kifizetni a büntetést, ami jelenleg nemzetközi végrehajtás alatt áll.

Javulnak a statisztikák, de így is hátul kullogunk

A szélsőséges szabálysértők ellenére tovább csökkent 2009 első három hónapjában a személyi sérüléses közúti balesetek száma a magyar utakon. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok szerint 3279 ilyen baleset történt, ami 15,8 százalékos csökkenés 2008 hasonló időszakához képest. A halálos balesetek száma 9 százalékkal csökkent ebben az időszakban (189-ről 172-re), míg ittasan 365 alkalommal okoztak balesetet, ami 17,2 százalékos csökkenés. Mindez azok után, hogy egy rendőrségi anyag "a régen várt sikerek éve"-ként jellemezte 2008-at, mert számos pozitív rekord született. Például 1970 óta nem haltak meg olyan kevesen az utakon, mint tavaly (868).

A rendőrség a kedvező statisztikákat a kormányzati döntésekkel, valamint saját baleset-megelőzési kampányaikkal magyarázza. Megalkották az objektív felelősség intézményét, kiterjesztették a zéró toleranciát, jelentősen megemelték a helyszíni bírságok összegét, illetve szigorították, és kiterjesztették az úgynevezett közlekedési előéleti pontrendszert.

Mindezen adatok csak hazai összehasonlításban kedvezőek, az uniós statisztikák szerint Magyarország a tagállamok rangsorának utolsó harmadban áll a halálos balesetek csökkenésének mértékét tekintve. Az Európai Unió 2003-ban eredetileg azt a célt tűzte ki a tagállamok számára, hogy a 2001-ben körülbelül 54 000 halálos baleset számát 2010-re a felére csökkentsék. Ez irreálisnak bizonyult, ezért a jelenlegi állás szerint 2015-re kellene elérni a tagállamok átlagának az 50 százalékos csökkenést.

A legjobban Luxemburg, Franciaország és Spanyolország szerepel a 27 tagállam közül, ők már 2008-ban is megközelítették az 50 százalékos csökkenést, és messze a 38 százalék körüli EU-átlag felett járnak a balesetek visszaszorításában. A lista utolsó helyén Bulgária és Románia áll, ezekben az országokban nemhogy mérséklődött volna, nőtt a balesetek száma.

A felemás eredmények miatt az unió a közlekedés biztonságának további javítását szolgáló intézkedéseken dolgozik, amelyeket a 2010-2020 közötti időszakban vezetnének majd be. Egyes elképzelések szerint 120 kilométer/órában határoznák meg az autók maximális sebességét, alkoholérzékelős indításgátlókkal szerelnék fel a teherkocsikat és a visszaeső ittas vezetésen kapott sofőrök autóját, a hátsó ülések biztonsági övének bekötésére figyelmeztető berendezésekkel szerelnék fel az új kocsikat, és a távolsági buszok összes ülésén kötelezővé tennék a biztonsági övet.