Életveszélyt okozhatnak az útfelújítások

Halálos baleseteket is okozhatnak a szabálytalanul elkerített, nem kellően látható útfelújítások, út menti munkagödrök. Megnéztük, ki a felelős az elkerítésért és milyen alapelvek szerint kell elválasztani a munkaterületet a közlekedőktől. Sokszor a felújítás után kint felejtett korlát, vagy sebességkorlátozó tábla okoz gondot az autósoknak - igaz utóbbi nagy segítség a traffipaxozó rendőröknek.

Sokszor az sem elég, ha az útépítő a szabályok szerint eljárva minden figyelemfelhívó és korlátozó elemet tökéletesen a helyére tesz. Az alumíniumtáblát ellopják, a piros-fehér csíkos fakorlátot eldönti a vihar, de az sem ritka, hogy a figyelmetlen sofőrök tesznek kárt a korlátokban. "Kutyakötelességünk ezek állandó ellenőrzése" - mondta Tóth, aki szerint az autópályákon a bója különösen fogyóeszköznek számít. "Hiába rakjuk ki a 60 kilométer/órás sebességkorlátozó táblát, nem egy kamion kilencvennel jön, és elsodorja, vagy maga alá szívja a bójákat, amelyekből évente akár nyolcvan darab is tönkremehet" - közölte az építésvezető.

A kivitelezőkön kívül több szervezet hivatalból ellenőrzi a munkaterületek biztonságát. Az adott útszakaszok kezelői Tóth szerint akár naponta többször is megjelennek, de gyakran a rendőrség is a körmükre néz a kivitelezőknek. Budapesten a BRFK és a fővárosi önkormányzat forgalomszervezési alosztályának úgynevezett forgalomszervező tisztjei járnak közös ellenőrzésekre, közölte Szécsi Tibor rendőr-őrnagy.

Budapesten állítólag kevésbé spórolnak az építtetők a terelőelemekkel

"Ha nem tartják be az előírásokat, feljelentjük őket, bírságot kapnak, de arra is volt már példa, hogy leállítottuk az építkezést" - mondta Szécsi, aki a Fővárosi Baleset-megelőzési Bizottság titkára. Szerinte egyébként Budapesten kevésbé jellemző a hiányos elkorlátozás, mert "itt nagyobb cégek végzik a felújításokat, amelyek nem spórolnak ezen". A jellemzően a települések között húzódó közutakért felelős MK évente tíz-tizenöt eljárást kezdeményez, közölte a cég, arra viszont nem tudtak felelni, hogy országosan mennyire lehet jellemző a szabálytalan munkaterület-megjelölés.

Száznegyvennel száguldani az építési területre

Amint azt a múlt héten megírtuk, elvileg az autópályák a legbiztonságosabb utak, de ha valaki figyelmetlen, ezeken még nagyobb bajba kerülhet egy-egy pályaszakasz felújításánál. Ennek egyszerű oka van: sokkal nagyobb a haladási sebesség ezen az útfelületen még akkor is, ha az útmunkálatok miatt különféle eszközökkel lelassítja a kivitelező a járműveket. Természetesen az, hogy nincs egyforma munkaterület, az autópályákra is igaz, de azért vannak speciális szabályok.

Autópályás sávlezárásnál a munkaterület hossza például soha nem haladhatja meg a három kilométert. Mivel itt jóval nagyobb távolságokról és jóval gyorsabban közeledő járművekről beszélünk, ezért az autópályákon már a munkaterületek előtt terelésre és útszűkületre lehet számítani. Azokon az útfelületeken, ahol még nincs munka, vagyis nincs veszélyforrás, egymástól akár ötvenméteres távolságra is lerakhatók a terelőelemek. A munkaterület korlátozásának kezdetétől a legközelebbi veszélyforrásig ugyanakkor minden esetben egy minimálisan ötvenméteres biztonsági zónát kell kialakítani, és a korlátozás úttestre eső sarokpontjait sárga villogó fényt adó lámpákkal kell megjelölni.

Tóth János építésvezető szerint ezek a sárga villogó lámpák olyan erős fénnyel rendelkeznek, hogy amikor Győr és Budapest között az M1-es autópályán dolgoztak, pilóták elmondása szerint repülőről is láthatóak voltak. Mindezek ellenére az autópályás felújítás nagyon veszélyes üzem, Tóth konkrét példát is mondott egy velük megtörtént súlyos balesetre. Egyszer fényes nappal, úgy kora délután elaludt a volánnál egy német sofőr, aki fékezés nélkül, körülbelül száznegyvennel beszáguldott a szabályszerűen elkerített munkaterületükre, ahol egy sofőr nélküli teherautóba csapódott. Az építésvezető szerint hatalmas terepjárója óvta meg a férfi életét, igaz súlyos fejsérüléseket szenvedett.

A kint felejtett táblánál traffipaxoztak

Szécsi szerint az építők leggyakoribb hibája, hogy az útfelújítási munkálatok végeztével a volt munkaterületen felejtenek valamit, például egy korlátot vagy egy sebességkorlátozó táblát. A munkatársai láttak már olyat, hogy egy hátrahagyott piros-fehér fakorlátot kerülgettek az autósok, majd feldöntötték, nekik kellett megkeresni a volt munkavégző céget, hogy szüntesse meg a balesetveszélyt.

"Ez bizony előfordul, ha sietve pakolnak össze a munkások, mert rohanniuk kell egy a másik útfelújításra" - reagált Tóth a kint hagyott táblák okozta problémára. Az építésvezető mezei autósként egyszer már a saját bőrén is megtapasztalta, mi minden következhet a felületes költözésből. "A rendőrök egy rég befejezett építkezés után ottfelejtett sebességkorlátozó táblához álltak be traffipaxozni. Én pedig túl gyorsan mentem, legalábbis az indokolatlanul ottmaradt tábla szerint. Meg is büntettek gyorshajtás miatt" - mesélte saját történetét az építésvezető.

Balesetveszélyes sittes konténerek

Különösen a szűkös nagyvárosi utcákban okozhatnak balesetveszélyt a sitt szállítására használt hatalmas fémkonténerek. Ezek elhelyezését a fuvarozóknak minden esetben be kell jelenteniük az illetékes önkormányzatnak, amely előírja a megfelelő jelölést - Budapesten nem sok jó példát látni. A konténert úttestre, útpadkára és parkolóhelyre lehet lerakni az előírások szerint, de a fővárosban inkább csak az utóbbi engedélyezése a jellemző.

Így van ez a VII. kerületben is, közölte az [origo]-val Kádi Csaba, az önkormányzat sajtófelelőse. Azért döntött így a kerület, mert a parkolóhelyekre kerületi engedély után elhelyezett konténerek sem az autósok, sem a gyalogosok közlekedést nem zavarják. A kiadott engedélyek alapján lerakott konténereket aztán az erzsébetvárosi közterület-felügyelet ellenőrzi, de Kádi szerint nem velük szokott gond lenni, még panasz sem érkezett az önkormányzathoz. Nem úgy azokra, akik engedély nélkül foglalják a helyet, az önkormányzat munkatársa szerint már többször büntettek ilyen fuvarosokat húszezer forintra.