Semmi sem lesz a pesti Dakar-rajtból

Két éve tele volt a sajtó azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, hogy 2010 januárjában Budapestről rajtol a Dakar-rali, ami óriási hasznot hoz majd az országnak. Előszerződést kötöttek, garanciát vállaltak a több mint ötszázmilliós licencdíjra, elköltöttek több mint tízmilliót, de mégsem jön ide a világhírű verseny. Sőt, jövőre sem, amikor ismét Afrikában rendezik a ralit, ami Európából rajtol majd. A kormány a szervezőkre mutogat, a szervező a honvédelmi minisztériumra, a tárca pedig mellébeszél, miközben az egészet ellenző környezetvédők nevetnek a markukba.

Szalay Balázs, az ASO régiós képviselője ugyanakkor azt mondta az [origo]-nak, hogy jövőre biztosan visszamegy Afrikába a verseny, és visszajön Európába a rajt. A Dakar-versenyző szerint (aki a többi magyarhoz hasonlóan idén kénytelen volt kihagyni a versenyt) a rajtért sorban állnak az esemény generálta bevételre éhes olasz, spanyol és francia városok, ám talán a legjobb esélye egy kelet-közép-európai rajtnak van. De nem egy magyarországinak, ugyanis ma már egyáltalán nem téma ez a kormánynál. A szomszédos Horvátország fővárosa, Zágráb viszont nyertes lehet, Szalay állítja - a jogtulajdonos ASO alkalmazottjaként - maga is aktívan lobbizik ezért.

A jövőbeni hazai rajtért már azért sem küzd, mert - a korábbi előkészületekben is részt vevő - Szalay idén már falakba ütközött itthon. Szerinte nem állja meg a helyét, hogy "kizárólag külső okok" miatt hiúsul meg a beharangozott a magyar prológ. "Idén áprilisban küldött Szekeres Imre jonvédelmi miniszter egy levelet, hogy nem adja oda a lőtereket a rali megrendezéséhez, mert még így télen, fagyott állapotban is kárt okoznának a versenyautók a talajban. Ezt ő nem vállalja fel" - fogalmazott az ASO-képviselő.

Szalay szerint egyébként a döntés alapja, hogy a 2008. áprilisi Central Europe Rally (CER) "után jött egy csomó panasz" (erről bővebben alább olvashat). A szervező hozzátette: "Vicces, de december 17-én hívott a fővárosi önkormányzat munkatársa, hogy akkor most kellenek-e a budapesti területek, amelyekre területfoglalást kértünk korábban." Az elképzelések szerint a Hősök teréről indult volna ugyanis a mezőny.

Palik László sem lobbizik már a budapesti rajtért. "A szerződés aláírásakor, azzal a szívvel, tudásanyaggal, az akkori Dakar szellemiségével jót tett volna az országnak, ha Budapestről indul a tradicionális, világhírű verseny" - állította az [origo]-nak a szerinte sportpolitikai szempontból is igen jelentős sikernek számító szerződésről. Ma már nem merné ezt kijelenteni: "Nem szeretném minősíteni, de ez a Dakar nem az a Dakar, mint akkor" - mondta Palik, aki versenyzőként maga is csalódottan tért haza Portugáliából a verseny lefújása után.

A kormány egyik keze, meg a másik

Megkérdeztük a legfőbb lobbista Ujhelyit - aki ma a Miniszterelnöki Hivatalban államtitkár -, mit gondol a Szekeres-levélről, de a politikus azt mondta, ő nem tud ilyenről. Amikor harmadszorra hozakodtunk elő a Honvédelmi Minisztérium (HM) elutasító válaszával, akkor viszont így reagált: "Dehogy is ez az oka. Voltak konfliktusok, szerintem sok ebből gerjesztett volt. Az elgondolkodtató ugyanakkor, hogy ahol harcjárművek járnak, ott nem lehet évente egyszer megrendezni egy ilyen ralit. Szerintem meg lehetne csinálni" - közölte Ujhelyi, aki személyes ügyének nevezte a verseny hazai indítását. Szerinte nem Magyarország miatt nem indul innen a verseny, "a Dakar-rali válságban van"- fogalmazott.

Ujhelyi a kárpótlásul kapott CER logójával. Elgondolkodtatónak tartja, hogy nem lehet katonai terepen megrendezni egy Dakar-szakaszt

Hogyan történhetett meg, hogy a kormány egyik tagja (Lamperth Mónika) aláírja az előszerződést, majd később egy másik kormánytag (Szekeres Imre) küld egy olyan levelet az ASO-nak, hogy a honvédség nem hajlandó helyet biztosítani a ralinak? - kérdeztük a Kormányszóvivői Irodától. Válaszuk szerint a HM azt a tájékoztatást adta az ASO nevében érdeklődő Szalaynak, hogy az általa kért időpontban "nem áll módjukban bérbe adni a szóban forgó honvédségi területeket, tekintettel arra, hogy azokon a kért időpontban katonai kiképzés folyt". Szalay viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy valóban jött egy rossz időpontra hivatkozó levél, de a már említett áprilisi egy másik levél volt.

Dream Team igen, Dakar nem

A HM szerepe egyébként is érdekes a történetben. Pont 2008-ban jelentette be Szekeres Imre - a tárca által évente százmilliós tétellel támogatott Budapesti Honvéd Sportegyesület (BHSE) egyik rendezvényén -, hogy tárgyalásokat folytatnak egy tereprali szakosztály létrehozásáról. A tárca honlapjának tudósítása szerint "a miniszter kiemelte: a HM igyekszik kiemelten is támogatni az úgynevezett katonai sportokat, amilyen a vívás, az öttusa, a sportlövészet, a cselgáncs, vagy éppen a tereprali".

A csapatot megszervezték, Dream Team Gepárdok lett a neve a BHSE-n belül működő szakosztálynak, amely saját honlapot is kapott. Mivel a tárca - állítása szerint - "igyekszik kiemelten támogatni a terepralit", viszont nemet mondtak az ASO-levélre, megkérdeztük, mégis mit tettek azért, hogy a világ messze legrangosabb tereprali-versenye Budapestről induljon. Ezt írtuk a tárcának: "Kérem, sorolják fel, mit tett a HM azért, hogy legyen Budapesten Dakar-rali rajt? Ha semmit, akkor ennek mi az oka?" A minisztérium ezt válaszolta: "Kérem, szíveskedjen kérdését egyértelműen megfogalmazni, mert az ebben a formában értelmezhetetlen. Mikor mit tett a HM?!"

Az álomcsapat

Szerettük volna megtudni, pontosan mennyi pénzt költ a Honvédelmi Minisztérium a BHSE-n keresztül a Honvéd Dream Teamre, valamint hogy miként köthető, köthető-e a korábban a budapesti rajtért dolgozó Palik László a csapathoz. A minisztérium szerint nem ők az illetékesek a kérdések megválaszolására.

Szekeres Imre és a Dream Team

Hivatalos válasz hiányában azért találni némi információt a csapat oldalán. A miniszteri köszöntőben például a katonalétről és a terepralizásról azt írja Szekeres Imre, hogy "a két szakma közötti hasonlóságot Palik László barátommal ismertük fel". A honlap nyitóoldalán pedig ez szerepel, még jövő időben: "A Magyar Honvédség Dream Team 'Gepárdok' nevű projekt 2009 januárjától indul a Palik Racing Team és a Magyar Honvédség között létrejött stratégiai együttműködés keretein belül. A program a Magyar Honvédség első tereprali csapatának létrehozását, felkészítését és versenyeztetését célozza meg, hat fő részvételével. A csapat - amely finanszírozását szponzori pénzekből oldjuk meg - a Budapest Honvéd Sport Egyesületben létrehozandó új szakosztály keretein belül, a Palik Racing Team szervezésében és segítségével készül fel és versenyez majd."

Palik László egyértelműen válaszolt kérdésünkre: bábáskodott a csapat megszületésénél, segített szakmai ügyekben, de hamar kiderült számára, nem tudja vállalni a napi jelenlétet igénylő munkát, ezért a Dream Team működtetésében már nem vesz részt. Munkájáért egy forintot sem kapott - mondta.

Miután Szalay látta, hogy a tervezett Dakar-rajtot a honvédelmi tárca elutasította, megpróbált máshonnan területet szerezni a rajt utáni első szakaszhoz, amelyet hagyományosan a rajtoltató ország rendezhet. Az ASO ugyanis továbbra is idehozta volna a versenyt, csakhogy a szervező nem járt sikerrel. "Elgondolkodtunk, hogy magánterületeken rendezzük meg, de a megkeresett tulajdonosok közül tízből csak egy válaszolt. Nálunk ezt a versenyt kizárólag csak honvédségi, lőtér területeken lehet megrendezni" - mondta a szervező. Ujhelyi is hasonlóan nyilatkozott az [origo]-nak: "Ha nem honvédségi területen lenne, hanem más természeti területen, akkor én sem adnám a nevemet ehhez. De HM-területen szerintem mehetne."

"Az Ujhelyi kolbászoljon a Szalayval"

A 2008 januárjában Dakar-rali nélkül maradt csapatok közül több perrel fenyegette meg az ASO-t, mivel nem tudták szponzori kötelezettségeiket teljesíteni. A francia szervezők ezért előrébb hozták az Etienne Lavigne versenyigazgató szerint már két éve előkészítés alatt álló közép-európai versenyt, amelyet egyfajta kárpótlásnak szántak. Mivel ezt eredetileg is a térségbe akarták hozni, adott volt, hogy a pesti rajtért sokat lobbizó Magyarország kapja meg az eredetileg egy széria első részének szánt versenyt.

Végül Romániával közösen rendeztük meg 2008. április végén a versenyt. A hazai gyorsasági szakaszok helyszíneiről Ujhelyi már jóval a rajt előtt kijelentette: ragaszkodtak hozzá, hogy Magyarországon csak zárt katonai lőtereken legyenek versenyek. A zöldek mégis ellenakciókba kezdtek, először 44 civil szervezet tiltakozott, majd a verseny után eljárásokat indítottak, mivel szerintük a rali a Natura 2000-hez tartozó területeket is érintett, és a versenyautók károsították a természetet.

Nem jogerősen 75,9 millió forintos bírságot kapott természetkárosítás miatt a CER hazai szervezője. Sainz a Bakonyban

Egy évvel a futam után megszületett az elsőfokú ítélet, miszerint a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a védett természeti értékek károsítása miatt - Veszprém és Várpalota vonatkozásában - 75,9 millió forint természetvédelmi bírsággal sújtotta a hazai szervező Első Sportmenedzser Iroda Kft.-t (ESI), amely Szalay érdekeltsége. A korábbi versenyző fellebbezést nyújtott be, ez az eljárás itt tart jelenleg. A másik ügy a táborfalvai lőtér károsításáról szól, itt a főfelügyelőség a terület eredeti állapotának helyreállítására kötelezte a ESI-t, amelynek végrehajtási határideje 2012. március 31. A HM ellen nem indult eljárás, a tárca viszont felszólította a céget a károsított területek helyreállítására, pontosabban annak megkezdésére.

Miközben a verseny megrendezésében korábban együttműködők között elhidegült a viszony, a Dakart kezdettől ellenző zöldek különféle oldalakon élcelődnek a hazai támogatókon, leginkább Ujhelyin és Szalayn. Az elsőfokú ítélet után például így fakadt ki a Védegylet honlapján Kalas György, a Reflex munkatársa: "Akkor most talán vegyen ki szabit az Ujhelyi, kolbászoljon ki gyalog a Szalayval együtt a Bakonyba - és tekintse saját halott gyerekének az ott kipusztított 255 tő tavaszi héricset. Mert itt az ideje."

A közép-európai rali költségei

A Dakar-rali rajtját Budapestre hozni akarók rendszerint azzal érveltek, hogy a világ egyik leghíresebb járműversenye hatalmas bevételt jelentene a hazai vendéglátóiparnak. A részben hasonló, a lefújt 2008-as Dakart pótló Central Europe Rally (CER) esetén elég nehezen összegezhető pontosan, mennyit hozott a konyhára, azt viszont tudjuk, hogy mennyi közpénz ment el rá.

A Magyar Turizmus Zrt. (MT) egyrészt 200 ezer eurót (akkori árfolyamon 52 millió forintot) fizetett "marketing-együttműködés címén" a Dakar-jogtulajdonos ASO-nak, amely ezért cserébe különböző helyeken engedélyezte Magyarország, Budapest és a Balaton logójának feltüntetését. Például a hivatalos ralitáblán, annak valamennyi megjelenése során, a rendezők ruháin, a szervezői és a versenyautók szélvédőin elhelyezett matricaszalagokon, a rali rajtjánál és céljánál elhelyezett emelvényeken, a sajtókonferencia-teremben a háttérfüggönyön stb. Az MT ezen túl minden magyarországi verseny helyszínen információs sátrat üzemeltetett, továbbá újságírótúrát indított Budapesten. Az ASO a szerződés értelmében vállalta, hogy a sporteseményt minden nap közvetítő Eurosporton magyarországi képeket és imidzs-felvételeket is sugároznak hazai tájakról és természetesen a budapesti rajtról. (A Kormányszóvivői Iroda összesítése szerint a szerződésnek köszönhetően a világ 178 országában 580 órányi anyag jelent meg a versenyről a különféle tévécsatornákon.)

Országlogó a kocsikon. A Volkswagen-csapat egy része a Kossuth téren

A fentiek mellett 30 millió forintot költött az MT az eseményre. Egyrészt belföldi promócióra, többek között 120 darab óriásplakátra (2,64 millió forint plusz áfa), az Itthon otthon van című turisztikai mellékletben pr-szöveg megjelentetésére ("hozzávetőleges értéke" 3 millió forint), egy mellékletre a Nemzeti Sportban (egymillió forint) stb. A külföldi promóció drágább volt: 12 millió forint plusz áfáért nyolc országban hirdettek, és egy nemzetközi study tourt tartottak április 4-7. között 15 külföldi újságírónak hétmillióért.