Ennyi pénzért nehéz belekötni - Hyundai i20-teszt

Rejtély, miért nem szaladgál belőle több nálunk, ár-érték arányban simán veri a konkurenciát, a csomagolással nincs nagy gond, a technika meg egyenes remek. A kínálat legkisebb benzinmotorjával és alapfelszereltséggel próbáltuk ki a Hyundai i20-ast, de még így sem okozott csalódást.

Nem kell hozzá sok fantázia, hogy egy Opel Corsának nézzük
(Még több kép a galériában, kattintson a képre!)

Az i20 is remek példa arra, milyen jó úton indult el a Hyundai-Kia páros: a nem is olyan régen még lenézett és megmosolygott koreai márkák kínálata napjainkra olyan versenyképes lett, hogy komoly konkurenciát jelentenek az olyan jól bevált európai tömegmárkáknak is, mint a Ford, az Opel vagy éppen a Volkswagen. A 2008-ban bemutatott Getz-utód i20 már egyértelműen az új hullámhoz tartozik, kifejezetten az európai igényeket és követelményeket vették alapul a műszaki tartalom és a külső kifejlesztésénél. Ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy az i20-ast nézegetve számos európai konkurense is eszünkbe juthat, de az ihletet adó modellek közül tagadhatatlanul az Opel Corsa áll az első helyen.

Egész használható méretű, közel 300 literes csomagtartó lapul a gömbölyű fenék mögött

A hasonlóság szinte minden szögből látványos, egyedül az i20 oldalán végigfutó markáns törésvonal tompítja egy kicsit a plágiumot, de ezt leszámítva nem sok egyedi megoldással találkozhatunk. Hasonlóság ide vagy oda, az i20 kellemes kis darab lett, földbe ugyan nem fog tőle gyökerezni senkinek se a lába, de jó ránézni, különösen ebben a látványos levelibékazöld-metál fényezésben.

Kemények a műanyagok, mégsem hat olcsónak vagy igénytelennek a műszerfal

Az utastérben kemény és olcsónak tűnő anyagokkal találkozni, ám ennek ellenére mégsem süthetjük rá az igénytelen vagy gagyi jelzőt, pedig tesztautónk alapkivitel volt. A kályhaezüsttel lefújt középkonzolt leszámítva érezni, hogy ez az autó nem akar többnek látszani, mint ami: egy olcsó városi kisautó, amelyet az árcédulájának ismeretében kell helyi értéken kezelni. A nyári modellfrissítés során vörösről kékre változtatták a műszerek világítását, ami egy kicsit érthetetlen, hiszen már a Volkswagen sem erőlteti ezt a fajta díszkivilágítást, nyilván a Hyundai is hamar le fog róla szokni. Bár tesztautónk alapkivitel volt, a nem túl jó tapintású kormányt mégis minden irányban lehetett állítani, és a vezetőülés magassága is állítható volt, ami szokatlan nagyvonalúság alapáron.

Az ülések meglepően kényelmesek, elöl a helykínálatra nem lehet panasz

Gyakran egy összecsukható kempingszék kényelmével szoktak vetekedni a távol-keleti kisautók ülései, ám pozitív csalódás volt, hogy az i20 első ülései kifejezetten komfortosak, a szivacsok németesen keményre sikerültek, és az ülőlap hosszával sem spóroltak, így még 180 centiméteres testmagasság fölött is kényelmesen el lehet helyezkedni. Hátul már nem ennyire rózsás a helyzet, a lábtér még ugyan elégséges, ám a meredeken álló háttámlák miatt mégsem túl hálás feladat hosszabb utakat végigülni a hátsó sorban. Egy előnye azért van a meredeken álló hátsó háttámláknak: a csomagtér mérete közel 300 literes lett, ami ebben a méretosztályban az egyik legjobbnak számít, csak hogy legyen némi összehasonlítási alapunk: az új Swiftnek mindössze 211 literes a poggyásztere.

Tesztautónk a kínálat legkisebb, 1,25 literes motorját kapta, amelyből 78 lóerőt hoztak ki úgy, hogy teljesíti az Euro-5-ös környezetvédelmi normákat. Bár ez a motor papíron hét lóerővel gyengébb, mint a nemrégiben nálunk járt Corsa 85 lóerős 1,2-ese, mégis sokkal élettel telibbnek érződött: élénken reagált a gázadásra, és kipörgetve nem csak a hangja, hanem az ereje is megérkezett. Hangszigetelését illetően az i20-nak még van hova fejlődnie, a motor, a futómű és a menetszél által keltett zajok jól kivehetők, így hosszabb autópálya-szakaszok legyűrésére nem ez a legideálisabb autó, ráadásul a rövid kiosztású ötfokozatú váltóval négyezer felett bömböl a motor 130 km/órás tempónál, ami az étvágyát is meghozza. Városban valamivel nyolc liter alatt alakult a fogyasztás, ami nem kevés, de mentségére legyen mondva, hogy a teszthét alatt szinte végig mínuszok voltak, a hatodik fokozat hiánya miatt viszont országúton se sokat sikerült faragni az átlagból, ami végül valamivel hét liter fölött állt meg.

Nem billeget túlságosan a kanyarokban, a vékony téli gumik viszont nem igazán tapadtak

Amilyen béna kacsa ezzel a motorral és váltóval autópályán az i20, olyan remek ez a konfiguráció a városi közlekedéshez, a rövid fokozatoknak köszönhetően már-már dinamikusan hasíthatunk a forgalomban, a rövid úton járó és precíz váltót kifejezetten jó használni, egyedül csak a kissé suta kormányzás rontja az összképet. Balogh kolléga jegyezte meg találóan egy próbakör után, hogy kissé "keljfeljancsis" az i20 kormányzása, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kormány a kelleténél egy kicsit jobban vissza akar térni középállásba, bár lehet, hogy ezért a jelenségért a magas oldalfalú téli gumi okolható.

Cikkajánló

Opel Corsa-duplateszt		Kia Venga 1.4-teszt		Hyundai i30 1.6 CRDi-teszt

Jelen pillanatban 2,95 millió forintért adja a Hyundai az i20-ast az 1,25 literes benzinmotorral és a legolcsóbb, Life AC nevű felszereltséggel, amiért sok extrát kapunk alapáron: egyebek mellett manuális klímaberendezést, elektromos ablakokat, mp3-at is lejátszó hifit és hat légzsákot, az ESP-ért viszont még a gazdagabb felszereltség mellett is 125 ezer forintot kérnek. A következő szintet a 300 forinttal drágább Comfort felszereltségi szint jelenti, amire érdemes alkudozni, vagy spórolni rá, mert ez esetben már fűtött, elektromos tükröket kapunk, amelyek nem ronda fekete színűek a kilincsekkel együtt (mint a tesztautón), hanem az autó színét kapják.

Már a belépőmodellt is szépen felextrázták, alapáras a klíma és hat légzsák

A Comfort csomag még USB-bemenettel, aktív fejtámlákkal, szélesebb gumikkal, ködlámpákkal, bőrborítású kormánnyal, színes utastérrel, fedélzeti számítógéppel és távirányítós zárral tud többet, tehát ár-érték arányban és használati értékben még jobban megéri, mint a "fapados" kivitel. A konkurencia áraival és a belépőmodellek felszereltségeivel összevetve hamar kiderül, hogy az i20 jobb ár-érték aránnyal rendelkezik, mint egy negyvenkilós kiszerelésű saját márkás kutyatápszer valamelyik gazdaságos nagyáruházban, így szinte érthetetlen, miért nem harapott rá jobban a legendásan árérzékeny hazai piac. Talán oda kéne rakni az akciós áruk mellé, és akkor jobban szem előtt lenne, bár akkor is jó eséllyel csak egy Corsa-reklámnak néznék.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1248 cm3. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 78 LE)/6000. Nyomaték: 119 Nm/5000. Sebességváltó: ötfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 3940/1710/1490 mm. Tengelytáv: 2525 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1493/1491 mm. Tömeg: 1085 kg. Terhelhetőség: 430 kg. Csomagtartó térfogata: 295 l. Üzemanyagtartály térfogata: 45 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 12,9 mp. Végsebesség: 165 km/óra. Átlagfogyasztás: 5,1 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 7,3 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 119 g/km.