A WLTP-norma bevezetése óta a Q50 már csak hibridként kapható, viszont így sem egy nagyra nőtt Prius, hanem egy vérbeli sportszedán.
A hajtáslánc benzines része a Nissan 350 Z-ből ismert régi 3,5 literes V6-os benzinmotor,
melyhez csatlakozik egy villanymotor, amit a hétfokozatú automataváltóba integráltak. Amit ez a koros (2010-ben mutatták be), de kiforrott rendszer menet közben nyújt, az fenomenális.
Profi összhangban vezérli a hajtási módokat, láthatóan igyekszik minél inkább a villanymotorra támaszkodni, de
ha oda kell lépni, azonnal rendelkezésre áll mind a 364 lóerő
(306-ot tud a benzin, 68-at a villany). A selymes járású V6-os észrevehetetlenül kapcsol ki és be, nincs rángatás, az autó mindig pontosan azt teszi, amire szükségünk van. Alacsony sebességnél még menet közben is átvált tiszta villanyhajtásra, kb. 2 km-t képes egyhuzamban így haladni, némán suhanva.
Alapvetően a V6-os is halkan jár, ám
ha kihasználjuk az erejét, olyan áriába kezd, hogy az embernek könnye lábad a szeme.
Itt nincs kamu, hangszóróból bejátszott effekt, ráadásul a sportgénekkel rendelkező szívómotor úgy forog el a hétezres letiltásig, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Mindezek után meghökkentő, hogy a tesztfogyasztás a komputeres és a valós számítás szerint is csak 8,6 liter lett, ami meghökkentően jó érték, pláne annak fényében, hogy
a gyári WLTP-átlag 10,8 liter.
Persze sportos használattal 12 literre is fel lehet tornászni a Q50 étvágyát, de még ez sem sok a tudásához képest.
A villanymotor azonnal rendelkezésre álló 270 Nm-es nyomatéka miatt a Q50 bármikor, bármilyen sebességről katapultként indul meg,
0-100-at 5,4 másodperc alatt letudja,
a gyorsulásnak 250 km/óránál vet véget az elektronika. Sőt, ha nem kérjük az összkerékhajtást (a tesztautó ilyen volt), akkor 5,1 másodperc is elég a 100-hoz.
Igaz, akkor az 546 Nm-es rendszernyomaték miatt igencsak figyelni kellene kanyarban, mert néha hirtelen jön meg az erő a hátsó kerekekre, ami túlkormányzottsághoz vezethet. Az összkerekes biztonságosabban uralható, de városban majd másfél literrel többet fogyaszt, ami túl nagy különbség.
Talán sokan tudják, hogy a Q50 volt a világon a legelső szériaautó, amibe teljesen digitális, „by wire” rendszerű kormányzást tettek. Ez azt jelenti, hogy
a kormánykerék és az első kerekek között nincs fizikai kapcsolat.
A sofőr valójában csak egy jelet ad a kormánnyal, amelyet vezetékek továbbítanak a kormányműhöz, amely végrehajtja a parancsot. A nagy előny az, hogy az áttételezés szabadon változtatható, és az úthibák ütései sem jutnak el a kézhez, igaz, a visszajelzések sem. Meghibásodás esetére azért van egy tartalék mechanikus kapcsolat is, nehogy irányíthatatlanná váljon a jármű.
Amikor hat éve bemutatták az Q50-et, még sok kritika érte a „közvetlen adaptív kormányzást” a kevés visszajelzésért és a nagyon szintetikus kormányérzetért, ezért
2016-ban jelentősen továbbfejlesztették a vásárlók tapasztalatai alapján.
A modellfrissítés óta az alapfelszereltségű Q50 már hagyományos szervokormányt kap, csak a második felszereltségi szinttől széria a digitális kormányzás, ami végre úgy működik, ahogy a kezdetektől kellett volna. Az áttétel és a rásegítés testre szabható az üzemmódválasztóban, hat különböző mód közül választhatunk, a sportosban csak kettőt fordul a kormány a végállás között.
Alapáron sportfutóművet kap a hibrid Q50, így elég feszes, de a budapesti utakon még épp elfogadhatóan rugózik. Cserébe
érződik rajta, hogy anno Vettel is segítette a futóműhangolást,
mert szereti a kanyarokat, a kasztni alig dől, és remek a tapadás. A váltóról nagyjából azt lehet elmondani, amit a motorról, tökéletesen teszi a dolgát. Nem rángat, még normál üzemmódban is gyors, van kézi üzemmódja is, ami inkább csak dísz, nyugodtan rábízhatjuk a váltásokat.
Ha már gyorsan haladunk, akkor meg is kell tudni állni, az óriási tárcsák és féknyergek kíméletlenül nyelik el a mozgási energiát, bár a pedálon érezni, hogy az első pár centiméteren csak a visszatáplálást szabályozza, ami a hibridek sajátossága.
A Q50 egy valódi csodabogár a prémiumszedánok között, kívül-belül egyedi stílust képvisel, minősége kikezdhetetlen, a hibrid hajtás fenomenális, akárcsak a hangja és a vezetési élmény. Ráadásul az autóra 3 év/100 ezer km, a hibrid hajtásra pedig 10 év/200 ezer km garancia, ami megnyugtató.
A már eleve igen gazdagon felszerelt
hibrid alapmodell listaára 14 millió forint,
míg az összkerekes, Sport Tech csúcsfelszereltségű, full extrás tesztautó 17,6 millióba került. Ez nem tűnik kevésnek, de ha egy hasonló erősségű BMW 340i xDrive-ot szeretnénk hasonlóan felszerelni, akkor annak ára bőven átlépné a 20 millió forintot is.