Jeremy Irons: Az én feladatom, hogy felpumpáljam az önteltséget

Vágólapra másolva!
Jeremy Irons alakítja a Casanova című filmben Puccit, a Velencébe érkező öntelt püspököt, akinek az a célja, hogy megrendszabályozza a fékezhetetlen nőcsábászt. Az angol színész már nem először dolgozik a városban: az Al Pacino főszereplésével készült A velencei kalmárt is a helyszínen vették fel. A forgatás alatt készült interjúban elmondta, hogy miért csapott le azonnal a lehetőségre, hogy egy vígjátékban szerepeljen, hogy miért élvezi különösen a velencei forgatást, és hogy szerinte a sajtó régebben sem kímélte a sztárokat.
Vágólapra másolva!

- Milyen figurát alakítasz a filmben?

- Egy püspököt, aki bíborosnak képzeli magát. Vagy inkább pápának, sőt Istennek. Az inkvizíció Velencébe küldi, hogy tisztítsa meg a túlságosan szabadossá vált várost. Nagyon elégedett magával, és végtelenül nagyra tartja a saját képességeit, miközben valójában nagyon ostoba, és a segédje jóval intelligensebb nála. A fennhéjázása mögött egy Clouseau-szerű figura bújik meg.

- Mi vonzott a szerepben?

- Nagyon viccesnek találtam, amikor olvastam, és úgy gondoltam, jó lenne vígjátékban szerepelni, mert nincs sok lehetőségem rá. Rendszerint előbb másokra gondolnak a vígjátékok esetében, akik igent is mondanak a felkérésre. Valami miatt nem úgy tekintenek rám, mint komikus színészre.

- Pucci a rosszfiú a filmben?

- Nem egyértelműen. Nem karikatúraszerű gazember, de olyasmi. Mondhatjuk, hogy némiképp aljas.

- Tizenöt-húsz évvel ezelőtt te játszhattad volna Casanovát...

- Hát, Casanova hosszú ideig élt, és ez a film a fiatalkoráról szól... De, hogy fáj-e ez nekem? Nem. Na jó, egy kicsit. De az embernek hozzá kell szoknia ezekhez a dolgokhoz, az öregedéssel együtt jár sok jó és rossz dolog is.

- Milyen a hangulat a forgatáson?

- Nagyon nyugodt és laza, baráti és támogató a légkör. Lasse [Hallström] nagyon kellemes, meleg atmoszférát teremt, amelyben mindenki a legjobbat tudja nyújtani. Szeretek így dolgozni.

Forrás: [origo]
Lena Olin és Lasse Hallström a Casanova forgatásán

- Alaposan felkészültél a szerepre Lasséval?

- Úgy alakítgattuk a forgatókönyvet, hogy minél inkább kiemeljük a komikus elemeket. És persze az ember mindig alakít a szövegen, amikor már zajlik a forgatás, mert csak közben derül ki, hogy hogyan működik a jelenet. Lehet, hogy papíron jónak tűnik, de amikor az ember eljátssza, mégsem működik. Az is befolyásolja az ember játékát, hogy mi az, amit korábban már felvettek a filmből, ott milyenek a figurák. Mindig azt mondom, hogy a forgatókönyv csak akkor végleges, amikor elkészült a film utolsó vágása.

- Úgy tűnik, mostanában nagyon elfoglalt vagy, de volt egy időszak, amikor nem nagyon dolgoztál. Miért volt ez?

- Két évet kihagytam, hogy befejezzem a kastélyt (az írországi Kilcoe-kastély renoválását, ahol Irons és családja él - a szerk.), aztán visszatértem, hogy megkeressem rá a pénzt. Most már készen van, úgyhogy folytatom a munkát. Nagyobb étvággyal vetem bele magam a színészkedésbe most, de ahogy öregszik az ember, egyre kevesebb érdekes szerep akad. A színésznőkkel kapcsolatban erről gyakran hallani, de ez a színészekre is igaz, sőt, a rendezőkre is. Ebben a szakmában imádják az új arcokat, az új tehetségeket. Kétségtelenül egyre nehezebb boldogulni, ahogy öregszik az ember.

Forrás: [origo]
Natalie Dormer és Jeremy Irons a Casanova című filmben

- Mondtad, hogy szerettél volna vígjátékban szerepelni. Milyen érzés?

- A komédiák nagy munkát jelentenek, komédiában játszani nehéz. Arra gondoltam, hogy a közönség szívesen lát majd egy vígjátékban, de maga a munka nem szórakoztatóbb, mint bármelyik másik, csak egy kicsit más mentális attitűddel kell hozzáállni. De a forgatás nagyon jól megy, mert a csapat tagjai nagyon jól kijönnek egymással, és mindenki örül, hogy Velencében lehetünk.

- Hogyan befolyásolja a munkádat, hogy nem egy stúdióban dolgozol, hanem ténylegesen Velencében?

- Kellemes itt dolgozni, akárcsak A velencei kalmár esetében, jó, hogy az igazi helyszínen forgathatunk. Ez egy elég nyugodt hely, mert nincs forgalom. A forgatás szempontjából nehéz, hogy mindent hajóval kell szállítani, ráadásul ma hatalmas áradás volt, úgyhogy különösen nehéz volt a dolgunk. A statiszták többségét félméteres vízben állva sminkelték. De mégis van valami nyugodtság Velencében, ami szerintem abból fakad, hogy mindannyian gyalog vagy hajóval közlekedünk. Szeretek víz közelében dolgozni, úgyhogy örülök neki, hogy itt vagyunk, és különösen jó, hogy most igazán megismerhettem a várost. Amikor A velencei kalmár-t forgattuk, hideg volt, és mindenki influenzát kapott, úgyhogy akkor nem fedeztem még fel annyira Velencét.

- Van valami trükk arra, hogy "frissen tartsd" a komédiát? Amikor egy jelenetet újra és újra felvesztek, nem nehéz megőrizni a szöveg humorát?

- Lasse szerencsére nem játszatja el velünk túl sokszor az egyes jeleneteket. Amikor az ember színházban lép fel, akkor újra és újra el kell mondania ugyanazt a szöveget, megtalálva a módját annak, hogy újszerű maradjon. Esetleg változtatni kell rajta egy picit, vagy más megközelítést alkalmazni, szabadon játszani vele. De a filmre nem lenne szabad azt mondanom, hogy vígjáték, mert amíg nincs kész, nem tudhatom, hogy tényleg megnevetteti-e az embereket. A színházban a színész játszhat a szövegével, hogy megnevettesse a nézőket, de itt Lasse és a vágó az, aki erről gondoskodik. Fogalmam sincs, hogy milyen lesz a film, mert rengeteg anyagot leforgattak már, amit nem láttam. A rendező az, aki eldönti, hogy egy jelenetnek egy kicsit erőteljesebbnek, vagy visszafogottabbnak kell lennie ahhoz, hogy illeszkedjen a filmbe, nekem pedig el kell fogadnom az ő ítéletét. De szerintem egy olyan fellengzős figurát, mint amilyet én alakítok, könnyű nevetségesnek és szórakoztatónak beállítani. A túlzott önértékeléssel rendelkező ember olyan, mint egy luftballon, amit csak ki kell pukkasztani. Az én feladatom, hogy minél jobban felpumpáljam ezt az émelyítő önteltséget.

Forrás: [origo]
Jeremy Irons és Ben Moor a Casanova című filmben

- Mi a véleményed azokról a mostanában híressé vált fiatal színészekről, akikkel együtt dolgoztál? Gondolok a Mennyei királyság-ból Orlando Bloomra és a Casanová-ból Heath Ledgerre.

- Nagyon keményen dolgoznak. Orlando hihetetlenül nehéz körülmények közt nagyon keményen dolgozott a Mennyei királyság-ban. És Heath is remeknek tűnik, de hogy a közönség hogyan reagál majd rá, azt sok minden befolyásolhatja. Mindenesetre kedvesek, nem felejtik el a szövegüket és nem elszálltak.

- A mostani fiatal színészek generációja különbözik a sajátodtól?

- Nem, nem hinném. Azt hiszem, pontosan ugyanazok a céljaik, amik az én céljaim is voltak az ő korukban.

- Szerinted a média több figyelmet szentel nekik?

- Egy kicsit igen. De emlékszem, amikor A francia hadnagy szeretőjé-t forgattuk, ami az első főszerepem volt, a fotósokat kitiltottuk a forgatásról. Ezt nem volt könnyű megvalósítani, mert nyilvános helyeken forgattunk. Emlékszem, a Lake Districtben egy fogadóban ebédeltünk és öltöztünk. A tulaj megkérdezte Meryltől [Streep] és tőlem, hogy csinálhatna-e rólunk egy fotót, amit felakaszthatna a pult fölé. Mivel nagyon szívélyes volt a vendéglátás, igent mondtunk. Másnap a kép a Daily Mail címoldalán volt. Szóval nem változott olyan sok minden, a Daily Mail továbbra is létezik.

Forrás: Fórum Hungary