Kaszinóval teszik próbára a tőzsdét

A tőzsdézés nem más, mint szerencsejáték, állítják sokan. A vita nem új keletű, azóta létezik, hogy Boerse belga üzletember házában elindult a kereskedés 1801-ben. Az évszázados pró és kontra érveléseknek talán az vethet véget, ha Mark Cuban amerikai milliárdos üzletember megvalósítja weblogján ismertetett tervét. A Mavericks NBA kosárlabdacsapat tulajdonosa ugyanis olyan kockázati befektetési alapot hozna létre, amely szerencsejátékba fektet - és magasabb hozamot ígér a "klasszikus" alapoknál. Maga az ötlet azonban nemhogy véget vetett volna a vitáknak, inkább olaj volt a tűzre.

Szakmai szempontból többen is komolyan foglalkozni kezdtek Cuban ötletével: a szerencsejátékot ismerő szakemberek, kaszinók üzemeltetői és a profi játékosok szerint nem biztos, hogy sikerül létrehozni a kaszinó-alapot, mert ahhoz nagyon komoly szövetségi szabályzási rendszernek és rendeleteknek kell megfelelni. A Sec szóvivője, John Heine nem tudta kommentálni a szerencsejáték-alap ötletét. A tőzsdefelügyelet nem adhat véleményt ilyen jellegű esetekben, mondta. A First Albany brókerház vezető befektetési szakértője, Hugh Johnson az ABC Newsnak azt nyilatkozta, hogy az alap létrehozása a lehető legnagyobb érdekellentétet szülné egy csapattulajdonos számára. A szakértő azonban nem zárkózott el az ötlettől. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, végre valóságban is össze tudnánk hasonlítani a lutrizás hozamát a komoly szakmai munkával irányított tőzsdei befektetésekével - mondta. Amennyiben ez dönti majd el az évszázados vitát, hát gyerünk, hozza létre az alapot - tette hozzá.

A tőzsdei cégek értéket teremtenek

Barcza György, az ING Bank vezető elemzője és a Corvinus Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának óraadó tanára szerint alapvetően nem az a kérdés, hogy Cuban bebizonyítja-e ötletével, hogy a tőzsde lutri vagy nem. Végül is, a tőzsde is egy játék, amit rövid távon esetleg lehet szerencsejátéknak gondolni, mondta a szakértő. Azonban nem árt tudni, hogy alapvetően a szerencsejáték abban különbözik a tőzsdétől, hogy empirikusan bebizonyított, hogy hosszú távon nulla vagy negatív szaldót teremt. Hosszú távú befektetésként egyértelműen érdemes például tőzsdeindexekbe fektetni, ezek ugyanis alapvetően emelkedni fognak.

Példának a Budapesti Értéktőzsde idei száguldását említette. Vannak persze kivételek, például a Nasdaq, amely most sokkal alacsonyabb szinten áll, mint 2000-ben. A tőzsdei cégek alapvetően értéket hoznak létre, tette hozzá, amely érték a befektetések növekedésével arányosan nő. A szakértő szerint a vállalatok profitot termelnek, és vagyont halmoznak fel. A gazdaság fokmérője, a gazdasági növekedés pedig akkor jön létre, ha a profit termelődik. Barcza György szerit a jelenleg főként Amerikában - de Nyugat-Európában is - kialakult helyzettel lehet magyarázni, hogy Cuban éppen most állt elő ötletével. A tőzsdék 2001 óta stagnálnak vagy csökkennek, nem volt számottevő erősödés azóta, mondta az elemző. Ennek pedig nagyon komoly következményei vannak egy olyan piacon, ahol a lakosság megtakarításainak 65-70 százaléka tőzsdei befektetésben van. Az emberek jelenleg nagyon kiábrándultak, és ezt próbálja meglovagolni Mark Cuban, mondta Barcza György.