Magyarország geotermikus világhatalom

A legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike a geotermikus energia. A Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik Magyarország. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. A geotermikus energia fűtési célú beruházása, jó adottságok esetében 5 év alatt is megtérülhet.

A vízerőművek szerepe a hazai energiatermelésben nem lehet igazán jelentős. Ennek különböző föld- és vízrajzi, gazdasági, társadalmi okai vannak. Ki ne emlékezne az egykori Csehszlovákiával közösen tervezett bős-nagymarosi vízerőműre, illetve a társadalom heves ellenreakcióira. (Az utóbbi időkben, a Dráván tervezett horvát vízerőmű is tiltakozást váltott ki.) Ezen kívül természeti, földrajzi adottságaink sem engedik, hogy a vízenergiára, mint jelentős alternatív energiaforrásra gondoljunk. Magyarországon 2001-ben, mintegy 33 000 gigawattóra villamosenergiát termeltek a különböző erőművi egységek. Ebből alig fél százalékkal részesedtek a hazai vízerűművek (körülbelül 200 gigawattóra).

Ennek ellenére, a megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia tekintetében mégis a vízenergia a legfontosabb a maga 61 százalékával. Vízerőműveink közül 2 jelentősebb és mintegy 30 kisebb működik, összesen mintegy 50 megawatt beépített kapacitás mellett. Az Energia Klub tájékoztatása szerint a hazai vízenergiapotenciál nagy részét a Dunán lehetne realizálni, ezt azonban az egyéb érdekek (természet, táj, gazdaság, társadalom) akadályozzák.

Különbséget kell tenni a síkvidéki nagy (10 megawattnál nagyobb teljesítményű), a hegyvidéki és a kis vízerőművek között. A nagy síkvidéki vízerőművek jelenleg a világ legnagyobb erőművei, sokszor sok ezer megawatt teljesítménnyel. Az ilyen hatalmas létesítmények kiszolgálásához óriási méretű folyami víztárolókra, gátakra van szükség, ezek azonban megváltoztatják a folyók természetes ökoszisztémáját (ilyen lett volna a "Dunaszaurusz" is).

A kis méretű vízerőműveknél nincs szükség ilyen méretű környezeti beavatkozásra. A kisebb folyók, patakok vízenergiájának hasznosítása viszonylag alacsony beruházási költséggel, a helyi adottságok figyelembevételével jól megoldható. Hazánkban, 2003-ban 34 darab ilyen berendezés üzemelt és továbbiak üzembehelyezését is tervezik. A jelenlegi kihasználtság jócskán elmarad az ország természeti adottságaitól.

Korábban azonban - különösen a malomiparban - a vízenergia jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaságban. Egy 1885 évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22 647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 megawatt teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőművé alakítottak át, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a Kis-Rábán, később pedig a Répcén, a Lajtán és a Sédén.

A hazai folyóvizek kis esésűek

A ma üzemelő, 100 kilowattnál kisebb teljesítményű vízerőművek, mintegy 58 százaléka a második világháború előtt épült. Az 1958-as nagy áramszünetek következményeként, minden lehetséges energiaforrást fel kellett kutatni. Ekkor kerültek ismét előtérbe hazánk kis vízfolyásainak hasznosítási lehetőségei. Párhuzamosan folyt az országos hálózatra dolgozó, illetve egy-egy település önálló villamosenergia-ellátását biztosító, törpe vízerőművek létesítése. Ezeket, általában a még jó karban lévő vízimalmok átépítésével alakították ki. A munkák 1960-ig tartottak, utána újabb vízerőmű alig létesült, a gazdaságtalannak ítélteket pedig leállították.

A legnagyobb potenciállal természetesen a Duna rendelkezik, ám a Dunán nincs villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény (és a fenti okok miatt, várhatóan nem is lesz). A Tiszán működik a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű 11,5 megawatt és 28 megawatt teljesítménnyel, ezek Magyarországon már nagynak számítanak. A Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken jelenleg nem üzemel villamosenergia-kiteremlésre alkalmas erőmű.

Míg nagyobb folyóinkon jelenleg nincs esély a vízenergiát kinyerő berendezések telepítésére, a kis vízerejű folyók hasznosítása reálisabb lehetőség. A hazai lehetőségek úgynevezett "kisesésűek", a létrehozható szintkülönbségek a 10-15 métert sehol sem haladják meg. A hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része, a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A működő erőművek mindegyike rekonstrukcióra szorul.

Az északi térségben számos vízhasznosítási lehetőség kínálkozik, amelyeket érdemes megvizsgálni. Főleg a jelenlegi duzzasztóműveknél, ipari vizek visszavezetésénél, tározóknál érdemes az energiatermelés lehetőségét is megvizsgálni, hiszen ilyen helyeken, többnyire adott az infrastrukturális háttér, azaz minimális költséggel és építészeti munkával lehet eredményt elérni.

Major András