Százmilliárdokat spórol az állam a kedvezményeken

A lakossági gázár, az utazási költségek és a gyógyszerárak támogatására az állam minden évben több száz milliárd forintot költ. A támogatási kasszák tervezett csökkentésekor piacidegenségre, túlfogyasztásra, vagy társadalmi igazságtalanságra hivatkoznak, a lépés azonban elsősorban a sokak által hiányolt állami kiadáscsökkentés eszköze.

Fotó: Fábián Évi

Az utazási kedvezmények csökkentése érdekében több tárcánál is javaslatok készültek a tömegközlekedési ártámogatás átalakítására. A kormány közszolgáltatási szerződést kötne a MÁV-val és a BKV-val, amelynek keretében évi 100 milliárd, illetve 30 milliárd forint támogatást adna. Kóka János szerint októberben születik politikai döntés a tömegközlekedési kedvezmények rendszerének átalakításáról. Egy biztos: a kedvezmények és kedvezményezettek körét jelentősen csökkenteni fogják. Indokolatlannak nevezte Kóka János például azt, hogy a vasúti vezetők ingyen utazhassanak első osztályon a vonatokon.

Lapértesülések szerint a jelenleg érvényben levő mintegy félszáz fajta kedvezmény helyett ezentúl csak 3-4, százalékarányos kedvezmény támogatná a közösségi szállítást (vasút, távolsági autóbusz). A tervek szerint a diákok jelenlegi 67,5 százalékos kedvezménye 75 százalékra emelkedne, de ezt csak a lakóhely és az iskola között vehetnék igénybe, azt is csupán iskolaszezonban. A 65 év felettiek ingyenes utazási lehetőségének megszüntetését nem tervezik, illetve, esetleg egy jelképes összeget kéne fizetniük a vonat- és távolsági buszjegyekért. A gazdasági miniszter biztosnak nevezte, hogy a nyugdíjasok a költségvetési megszorítások idején is sokkal nagyobb immunitást élveznek mint egyéb csoportok.

Az egyes vasútvonalakon a szolgáltatási igények felmérése érdekében új típusú jegyeket vezetnének be, amelyek nemcsak a kilométereket, de a pontos útvonalat is tartalmaznák. Ezt azoknak is meg kellene vásárolnia, akik eddig jegy nélkül utazhattak, így a 65 éven felülieknek is, ez a jegy azonban csak jelképes összegbe, esetleg a jegykiállítás önköltségébe kerülne. Így a nyugdíjasok által igénybe vett szolgáltatásokat is regisztrálhatnák - mondta korábban Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál korainak tartották, hogy az utazási kedvezmények területén várható konkrét változásokról nyilatkozzanak, mivel azok átalakításán jelenleg is dolgoznak.

Gázártámogatás

A lakossági gázár-kompenzációs kasszára ebben az évben 150 milliárdot, jövőre pedig 100 milliárd forintot fordít a kormány, és ennél többet hosszú távon sem költene rá. Ha nem csökkent volna a fogyasztás után járó támogatás, a kassza mérete idén is elérhette volna a 220 milliárd forintot, amelynek csaknem harmada az olaj világpiaci drágulásával függ össze. A támogatás csökkentésével összefüggő, augusztusi áremelést jövő év elején valószínűleg újabb, hasonló mértékű drágulás követi majd, mivel még ma is csak a világpiaci ár 60 százalékát fizetjük a gázért.

A jelenlegi rendszerben a szociális rászorultságtól függő támogatás mellett továbbra is minden lakossági fogyasztó részesül támogatásban évi 3000 köbméter fogyasztásig (1500 köbméterig magasabb összegű, 1500 és 3000 köbméter között kisebb összegű a támogatás). Ez a támogatási rendszer elsősorban a kisfogyasztó nyugdíjasok részére nyújt segítséget. A gázártámogatás jelenlegi "hibrid" rendszerét fokozatosan, évek alatt fogja fölváltani a kizárólagosan szociálisan rászorulókat célzó támogatás. (Korábban Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára azt mondta, hogy az új ártámogatási rendszer 2007. február 1-től lesz hatályos.)

Nagyobb immunitást élveznek

A szociális támogatásra azok a három vagy több gyermeket nevelő családok, fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülők, illetve nyugdíjasok jogosultak, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem éri el az 51 600 forintot (egyedül élő esetén pedig a 77 400 forintot). Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a ma kiosztott évi 150-200 milliárd forintnyi állami kompenzáció kétharmada a legmagasabb jövedelműeket segíti. Az augusztusi változások körülbelül 30-40 milliárd forinttal csökkentik a gázár-kompenzációs kassza kiadásait.

A gazdasági és társadalmi folyamatokat figyelembe véve a szubvenciók csökkentése elkerülhetetlen, ráadásul az állami kiadáscsökkentés egyik hatékony módja - mondta Hegedűs Miklós. Minden ország biztosít egyfajta egyetemes szolgáltatási szintet azon polgárainak is, akik ilyen-olyan okokból nem képesek hozzájárulni ezekhez a közös társadalmi kiadásokhoz. Az azonban, hogy ezt a szintet hol húzza meg, minden ország egyedi fejlettségének függvénye. Az igazságosabb rendszer kulcsa egyértelműen a rászorultság, azt viszont tökéletesen meghatározni szinte lehetetlen, nem utolsó sorban az eltitkolt jövedelmek nagy aránya miatt. Ez persze nyilvánvalóan nem ok arra, hogy változatlanul hagyjuk a rendszert.