Uniós szigorítás tehet be a virágzó magyar filmszakmának

Szigorítaná az unió a magyar filmek állami támogatási rendszerét. Az érintettek aggódnak emiatt, féltik az elmúlt években felfutott magyarországi filmgyártást. A támogatási rendszernek is köszönhetően ugyanis az elmúlt években többszörösére emelkedett a magyar filmek száma, és az itt leforgatott produkcióké is, amivel a filmesek mellett a támogató cégek és az állam is jól járt.

Magyarországon azért filmet finanszírozni, hogy annak profitjából részesedjen a támogató, nem nagyon érdemes - mondta kérdésünkre Szombati András. A nyereségesség eléréséhez ugyanis nagyon kicsi a magyar piac, az ehhez szükséges mintegy 200 ezres becsült nézőszámot ugyanis pár film tudja csak produkálni. Márpedig a bevételekből a forgalmazók és egyéb előresorolt kötelezettségek kifizetése után ez esetek jelentős részében a befektető már nem jut megfelelő megtérüléshez.

A szerződésekben/megállapodásokban hasonló módon van a bevételekből való részesedés felosztása megjelölve, mint a felszámolási eljárás során alkalmazott igénykielégítés sorrendjében - csak ott fix a sorrend minden esetben. Itt a piaci erőviszonyok döntenek, például az, hogy melyik résztvevő mennyi pénzt tett a produkcióba. Mivel általában nem a támogatók adják a legtöbb pénzt a filmbe, ezért nagy valószínűséggel a sor végére kerülnek, utolsóként visszakapva a befektetett pénzt és esetleges hozamát. Magyarországon egyébként egy tekercs filmet átlagosan 5 millió forintért lehet előállítani, így egy átlagosan 100-150 millió forint költségvetésű filmnél a nem visszatérítendő támogatások ellenére szinte lehetetlen megfelelő piaci megtérülést elérni.

Szombati szerint egyébként még az európai filmgyártás számára is nehéz igazán nyereséges filmet előállítani, hiszen az európai piac sem túl nagy.

Sok milliót hoz a filmgyártás Magyarországnak

A hivatalos adatok szerint a külföldi koprodukciók és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások több mint 75 millió dollárt hoztak a magyar piacra 2006 első háromegyed évében. Az összeget 21 olyan produkció termelte ki, amely magyar közreműködéssel készült.

Magyarország csábító volt az utóbbi pár évben a külföldi filmeseknek. A stábokat egyrészt az amerikai áraknál jóval alacsonyabb stúdióbérlet vonzotta. Itthon ráadásul a 2005-ös filmtörvény értelmében 20 százalékos adókedvezmény jár minden itt forgatott alkotás után.

Az alacsony gyártási költségek, a jól képzett szakemberek, jó forgatási helyszínek és az adókedvezmény miatt választották Magyarországot a régióba érkező filmesek.

Az EU szerint finomítani kellene a magyar filmtörvényt

Az eddigi kánaánszerű állapoton változtathat 2008-ban az EU. A filmtámogatási program ugyanis 2007. december 31-én lejárt, és a következő két év programjához, valamint a filmtámogatási keret elindításához a tagország beleegyezésén kívül uniós bólintás is szükséges. Az Európai Unió véleménye szerint finomítani kellene az új magyar filmtámogatási rendszert. Az Európai Bizottság ráadásul pont az adó-visszatérítés kapcsán alakítaná át a szabályozást. A grémium ugyanis bizonyos kulturális tartalom megjelenítéséhez kötné a visszatérítést.

Az Európai Bizottság abból a szempontból vizsgálja a magyar filmtörvényt, illetve a végrehajtási jogszabályokat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel. Sámuel Balázs, az oktatási és kulturális tárca művészeti főosztályának helyettes vezetője az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán szeptemberben egyeztetett a lejárt filmtámogatási program tanulságairól és a következő program körvonalairól. A 2006-2007-re szóló támogatási programmal nem foglalkoztak alaposabban, mivel annak körvonalait még Magyarország EU-csatlakozása előtt vázolták fel.

A magyar filmek állami támogatásának mértéke ellen az uniónak nincs kifogása, amennyiben módosítják a támogatás elnyerésének feltételeit. Számos ilyen módosítási elképzelés fogalmazódott meg, így például az, hogy az úgynevezett "nehéz filmek" körét nem feltétlenül a kulturális tartalomtól kellene függővé tenni, hanem például attól is, hogy milyen műszaki hátteret igényel a szóban forgó film előállítása. Az egyezség júniusra köttethet meg, addig azonban nincs támogatás a január 1-je után nyilvántartásba vett filmek esetében.

A tévék nem tartják el a szakmát

Kántor László producer szerint elképzelhető, hogy a törvény módosításának hatására visszaesik a magyar filmgyártás. Az így kieső összeget ugyanis más forrásból kell pótolni, ha lehet egyáltalán. A filmek kiszolgálószemélyzetét ráadásul nagyrészben a bérmunka tartja el, mivel a hazai televíziók nem gyártanak annyi alkotást, hogy az egyébként jól képzett szakemberek a szakmában maradhassanak. A filmtörvény éppen ezen segített, mivel a külföldi alkotók is szívesen dolgoztak hazai stábbal.

A reményt Kántor szerint az élteti, hogy egyes uniós országokban a közelmúltban vezettek be a magyarhoz hasonló törvényeket, amelyekben benne foglaltatik az adó-visszatérítés egy formája. Így, amennyiben a bizottság változtatna a honi viszonyokon, a hasonlóképpen működő rendszereket is vizsgálnia kéne.