Szemben áll a józan ésszel a magyar modell

Elsősorban a magas költségvetési kiadásokban, a munkaterhek kiugróan magas szintjében és az alacsony aktivitásban látja a magyar gazdasági növekedés kifulladásának okait az Oriens pénzügyi tanácsadó cég friss tanulmányában. A "növekedési csapdából" ennek megfelelően járulékcsökkentéssel, a kiadások visszafogásával és a munkakínálat növelésével lehetne kilábalni - mindez azonban csak gyorsan és egyszerre hatásos.

Az ország fejlettségi szintjéhez képest kiugróan magasak az államháztartás kiadásai. A roppant magas kiadási szint elsősorban a magas szociális támogatásokkal, az állam által vállat gazdasági feladatok magas költségével és az államadósság kezelésére fordított kiadásokkal magyarázhatók. Közben ráadásul úgy tűnik, hogy a szociális kiadások dinamikus növekedése nem csökkentette a jövedelemi különbségeket, sőt a vizsgált időszakban e különbségek jelentősen növekedtek.

A magyar állam a magas kiadásokat az ország fejlettségéhez képest magas adószinttel próbálja finanszírozni - és ezen belül főleg a munkát terhelő adókra hagyatkozik. Ezért mára Belgium mellett Magyarországon vonják el a legtöbbet az átlagos keresőtől - a jövedelemnek majdnem 55 százalékát. További következmény, hogy így az átlagjövedelem környékén gyakorlatilag megszűnt a legális fizetésemelés ösztönzése.

Az anyag szerint a Magyarországon működő vállalatok számára az adószabályok kiszámíthatatlansága és az adók magas szintje jelentik a legnagyobb problémát. A bürokrácia, a makrokörnyezet, a korrupció vagy éppen a képzett munkaerő hiánya csak ezek után következik. A munkaintenzív ágazatokban csökkenő foglalkoztatás és gyakorlatilag stagnáló termelékenység jelentkezik, a tőkeintenzív ágazatokban pedig a túltőkésítetteség jelei mutatkoznak. A tanulmány szerint a 2006-os intézkedések hatására a foglalkoztatás további csökkenésnek indult.

Mivel az ország fejlettségéhez képest az itt működő külföldi vállalatok hatékonysága nagyon magas, ezért aztán már csak jelentős állami támogatás mellett hajlandók új nagyberuházásokba fogni. Ez pedig természetesen nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar beruházások növekedési üteme 2003 óta messze a régiós átlag alatt van.

Forrás: Oriens

Bár a magyarországi munkaerő adóterhei a térségben messze a legmagasabbak, az ezekből származó állami bevételek közel ugyanakkorák, ami nagymértékű adóelkerülésre utal. A tanulmány szerint az adóelkerülés a kisvállalkozások üzleti modelljének szerves része lett. Ezt támasztják alá mind uniós, mind hazai becslések, amelyek szerint Magyarországban kiemelkedő a nem bejelentett foglalkoztatás mértéke: míg az EU-ban átlagosan a GDP 6,4 százalékára rúgú jövedelmet termelnek az illegális foglalkoztatottak, addig nálunk a nemzeti össztermék ötödét, 20 százalékát is elérheti a feketegazdaság részesedése.

Az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülés intézményesülése azután makro szintű aránytalanságokhoz vezet: így például a magyar építőiparban nem alakultak ki a nagy, saját foglalkoztatottakkal és komoly minőségbiztosítással rendelkező cégek. Így a három legnagyobb hazai építőipari cég foglalkoztatottjainak száma Csehországban kétszer akkora, Szlovákiában pedig éppen akkora, mint Magyarországon. Jól érzékelteti a problémát a szolgáltatási szektor is, itt ugyanis gyakorlatilag hiányoznak a hatékonyság következő szintjét jelentő hazai láncok. Mindez ahhoz vezet, hogy a magyar tulajdonú vállalatok termelékenysége még nálunk fejletlenebb országokhoz képest is alacsony.

Kevesen dolgozunk

Magyarország a fejlett országok közt sereghajtónak számít aktivitási ráta tekintetében: a 15 és 64 év közötti aktív népességnek mindössze 62 százaléka dolgozik. A leginkább az alsófokú végzettségűek foglalkoztatási szintje marad el az OECD-átlagtól, egyes korcsoportokban akár 20 százalékkal is. Emellett a 40 évnél idősebb, középfokú végzettségű férfiak, és a fiatal közép- és felsőfokú végzettségű nők aktivitása is igen alacsony. A nemzetközileg rendkívül alacsony aktivitás mögött a magas adók, a torz ösztönzési rendszer és a munkaerő alacsony képzettsége áll. Ezek mellett a tanulmány például állítja a lengyel, és még inkább a finn oktatási reformot, amelyek 1-2, illetve 5-6 év alatt komoly eredményeket hoztak.

Forrás: Oriens

A magas közterhek mellett a magas és rossz struktúrájú szociális támogatásokról is szólni kell. Magyarországon folyamatosan növekszik a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, miközben a segély jelentősen csökkenti a munkába állás valószínűségét és a munkavállalási kedvet. A tanulmány szerint, bár hazánkban rendkívül magas a családtámogatásokra fordított kiadások szintje, a gyermekes nők foglalkoztatása a legalacsonyabbak között van. Pozitív ellenpélda lehetne a svéd családtámogatási rendszer, amely ugyan a magyarhoz hasonló arányban költ családtámogatásra, de közben ösztönzi a nők munkavállalását is (újabb gyermek szülését pedig úgynevezett "gyorsasági prémiummal").

Forrás: Oriens

"Magyarország akkor lehetne fenntarthatóan felzárkózó ország, ha évente átlagosan 2 százalékkal gyorsabb gazdasági növekedést tudna produkálni, mint az Európai Unió" - mondja Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

"A hazai gazdasági modell legnagyobb problémája egy olyan csapdahelyzet, amely már rövid és középtávon is korrigálható lenne" - véli Barabás Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója. A növekedést befolyásoló tényezők közül a legfontosabbnak a gazdasági szereplők által a gazdaságpolitikába vetett bizalom hiányát tartja Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.

"A magyar modell minden elemében eltér attól, amit a józan ész megkíván. Ha a jelenlegi legrosszabb helyzetet sikerülne legalább egy közepes jó gazdasági környezetbe átfordítani, akkor Magyarországon óriási gazdasági fellendülés lenne" - fogalmaz Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója. Ehhez azonban "sok fronton, konzisztensen kell megváltoztatni a rendszer egészét annak érdekében, hogy az egyén számára világos legyen: változás történt" - mondja Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója.