Államosított kapitalizmus

Erősíteni kell a pénzügyi felügyeletet, a mostani válság legfőbb tanulsága ez - erről beszélt az [origo]-nak Csaba László közgazdász professzor és erről tartott előadást Budapesten Lámfalussy Sándor, az Európai Monetáris Intézet korábbi elnöke is. Csaba László egyébként vitatja a friss Nobel-díjas amerikai professzor álláspontját, a magyar közgazdász szerint nem kellett volna megmenteni a Lehman Brothers bankházat, amely a gazdaságtörténet legnagyobb csődjét okozta.

A felelősök esetleges megbüntetése ezzel szemben indokolt lenne Csaba szerint. Ezért nem ért egyet például azzal, hogy már a Lehman Brothers pénzintézetet is meg kellett volna menteni - ezt az álláspontot egyébként a héten közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Paul Krugman képviseli - szerinte ugyanis a piac öntisztító mechanizmusainak is teret kell hagyni.

A Lehman Brothers volt az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, amely belekeveredett a kétes jelzálogokhoz kötődő értékpapírok forgalmazásába. A Lehman végül csődöt jelentett, ami a gazdaságtörténet legnagyobb bukása volt, több mint hatszázmilliárd dolláros adósságot hagyva maga után.

Az állami tulajdon egyébként sem hatékony - erre jól emlékezhet az, aki még látta az Országos Tervhivatal működését, ahol egyetlen központból akarták a magyar gazdaságot irányítani - mutatott rá Csaba. Szerinte most az egész amerikai gazdaságot sem lesz képes átlátni a washingtoni pénzügyminisztérium, akármennyire is hisz magában Henry Paulson, a tárca vezetője.

Akik megjósolták a válságot

A magyar professzor emlékeztetett rá, Amerikában voltak, akik megjósolták, hogy baj lesz. Nyolc évvel ezelőtt, 2000-ben Robert Shiller, a Yale egyetem professzora írt egy könyvet a közelgő válságról. Három éve pedig az ingatlanok túlértékeltségéről értekezett, de még 2006-ban sem hittek neki, pedig újra figyelmeztette a Yale közgazdásza a piaci szereplőket.

Ilyen volt Nouriel Roubini is, aki 2004-ben megjósolta a jelzálogválságot. Amikor viszont 2007-ben már mindenki a jelzálogkrízist magyarázta, már továbblépett, és a válság pénzügyi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. Roubini azt hangsúlyozta nemrégiben, hogy a válság nem éri majd el az 1929-es krach méreteit, de rövid távon komoly negatív hatása lehet.

Csaba László is egyetért ezzel, szerinte a világgazdaság aligha növekszik majd az IMF által előrejelzett 3,75 százalékkal, és valószínűleg 1-2 százalékra lassul majd le. Nulla százalékos növekedést nem tart valószínűnek, hiszen egyelőre még Amerikában sem negatív a növekedés, a globális piacok pedig legfeljebb csak lassulni fognak. Ám ez a lassulás is súlyosan érinthet sokakat, hiszen a világgazdaság 5-7 százalékos növekedéshez szokott hozzá.

Éppen ezért lesz nehéz elviselnie Romániának és Szlovákiának a korábbi 8-9 százalékos bővülések után majd az ötszázalékos növekedésre való visszaesést - jegyezte meg térségünkről Csaba.

Magyar hatások

Magyarországról viszont elmondta, hogy nálunk a mostani 1,1-1,6 százalékos növekedés könnyen visszaeshet 0,9 százalék körülire. Recessziót nem tart valószínűnek a professzor itthon, mert a hazai gazdaságnak, akárcsak a világgazdaságnak, van egyfajta tehetetlensége. Ugyanakkor Magyarország esetében inkább elhúzódó veszteglésre kell felkészülni, hiszen egy százalék körüli növekedésünkkel nem nagyon büszkélkedhetünk a térségben, főleg Szlovákiához és Romániához képest.

Az elhúzódó veszteglés mögött három tényező áll Csaba szerint. Az első az, hogy az anyabankok és anyavállalatok a periférián lévő leánycégeikkel nem foglalkoznak, nem látják el őket elég tőkével, ami az egész magyar exportágazatot megbéníthatja.

Ugyanakkor az állam finanszírozása is egyre drágább, csak magasabb hozamokat ígérve tudja magát refinanszírozni a magyar államkincstár. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaságélénkítési tervek alig többek a leányálmoknál - jegyezte meg Csaba László. Nem véletlenül volt kénytelen a kormány visszakozni az adótörvények módosításától, esetleges csökkentésétől. A költségvetést pedig visszavonta átdolgozásra a pénzügyminisztérium.

A harmadik tényező - ami a magyarországi problémák elhúzódását okozhatja - Csaba szerint az, hogy a kis- és középvállalati szektor, a már említett két tényező hatására nagy bajba kerülhet. Általában a nagyobb cégek beszállítóiként, esetleg kormányzati megrendelésekre alapozva működtek, működnek ezek a cégek, így most nagy problémákkal szembesülhetnek, ha a gazdaság két oszlopa is megrendül.