Hét százalékon maradt az alapkamat

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 7 százalékos szintjén kedden. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntése megfelel az elemzői várakozásoknak. Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a monetáris tanács. Bár januárban újabb emelést várt a piac, a jegybankárok végül nem emeltek kamatot.

Pintér András, a Budapest Alapkezelő elemzője a mostani döntést kommentálva közölte, a jegybankárok lépése megfelel a piaci várakozásoknak. "A döntés szempontjából továbbra is hazánk kockázati megítélése a legfontosabb tényező, ebből a szempontból pedig pozitív fejlemény volt, hogy a forint euróval szembeni árfolyama az elmúlt hetekben a 290-es szint környékén stabilizálódott, illetve hogy folytatódott a magyar cds felárak csökkenése is" - véli az elemző. Szerinte a görög mentőcsomagról szóló tárgyalások elhúzódása ellenére változatlanul kedvező a nemzetközi környezet is, amit a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás is tükröz. (A cds felár leegyszerűsítve egy ország kockázati megítélést jelzi, megmutatja, hogy az adott ország fizetésképtelensége elleni biztosítás mennyibe kerül.)

"Bár az EU-IMF párossal folytatott tárgyalások kapcsán a kormány részéről januárban bekövetkezett jelentős kommunikációs fordulatot követően sok újabb konkrétumot nem ismerhettünk meg, a mostani döntés azt tükrözi, hogy a monetáris tanács többsége továbbra is a tárgyalások relatíve gyors és zökkenőmentes lezáródására - és ezzel párhuzamosan az ország kockázati megítélésében bekövetkezett javulás tartósságára - számít" - tette hozzá Pintér. A Budapest Alapkezelő szakértői úgy vélik, amíg az inflációs kilátások és az IMF-tárgyalások körül nem tisztul a kép, a monetáris tanács részéről a kivárás, a kamatszint változatlanul tartása volt a legkézenfekvőbb, leglogikusabb döntés.

Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza szerint is a hitelkeretről való megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak a jegybankárok részéről, így kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év közepétől pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. "Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat" - fogalmazott Suppan.