Éjszakáznak Európa vezetői

Szünetet tartottak az uniós vezetők az éjszaka közepén, Herman Van Rompuy tanácselnök pedig újra megpróbált kompromisszumos javaslatot előterjeszteni. A csütörtöki EU-csúcs közel hatórás csúszással kezdődött, a kormányfők a 2014-20-as költségvetésről vitatkoznak. Délután a nagy tagállamok vezetői tárgyaltak egymással, Van Rompuy-nak pedig nem sikerült kialkudnia egy közös javaslatot a találkozó előtt.

Nem sokkal éjfél után szünetet rendeltek el a csütörtök este Brüsszelben megkezdődött rendkívüli EU-csúcstalálkozón. Ezelatt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ezalatt hivatalos közös javaslatot kívánt előterjeszteni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügyében.

A szünet péntek hajnali fél kettőig tartott, és Van Rompuy ezalatt össze akarta állítani a kompromisszumos javaslatot - közölte Werner Faymann, osztrák kancellár újságírókkal éjjel egy után. A kancellár szerint a különböző tagállami álláspontok már nincsenek túl távol egymástól sem a tényleges kifizetésekre, sem a fizetési kötelezettségvállalásokra vonatkozó főösszeg tekintetében. Megegyezés azonban még semmiről nem született - hangsúlyozta Faymann.

Hatórás késésben vannak

Az eredetileg délután háromra meghirdetett EU-csúcs megnyitóját egyre hátrébb tolták. Először 17.30-ra, majd 18.30-ra, végül 20.30-ra módosították a kezdés időpontját, végül este 9 órakkor kezdődött a találkozó. A cél az, hogy a kormányfők egyezségre jussanak az EU hosszú távú, 2014-20-as költségvetéséről.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tárgyalás megkezdéséig nem terjesztett az Európai Unió állam- és kormányfői elé javaslatot a költségvetésről. Az elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy nem sikerült kompromisszumos javaslatot készítenie. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő arról számolt be az MTI-nek, hogy több tagállam delegációja is úgy vélekedik, hiába repültek Brüsszelbe.

"Ma megállapodásra kell jutnunk az unió költségvetéséről az évtized hátralévő részére" - szögezte le a találkozó kezdetén a tagállamok vezetői előtt Van Rompuy, aki bizakodóan szólt arról, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül végleges kompromisszumra jutni. "Egyszerűen muszáj" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Optimisták a diplomaták

A csúcstalálkozó megkezdése előtt Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és François Hollande francia elnök külön megbeszélést tartott. Németország és Nagy-Britannia fizeti be az unió közös költségvetésébe a legtöbb pénzt. Cameron a legnagyobb szószólója annak, hogy csökkentsék a költségvetés összkeretét, míg Hollande ennek a javaslatnak az egyik legnagyobb ellenzője. A francia és a német kormányfő véleménye lényegében megegyezik, erről itt olvashat bővebben.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt mondta, hogy először politikai prioritásokat kellene felállítani, és ezeknek megfelelően kellene létrehozni a büdzsé összetételét, a kifizetések struktúráját. Az EP elnöke szerint viszont a tagállami vezetők csak a pénzről vitáznak, ezért a parlament "szkeptikusan" figyeli a megbeszéléseket.

"Deficites büdzsét nem fogok aláírni" - húzta alá ismét Martin Schulz, emlékeztetve, hogy az uniós alapszerződés értelmében ezt nem is teheti meg. Ezzel egyúttal arra is utalt, hogy az unió történetében most először kapott az EP jogi felhatalmazást arra: megvétózza a keretköltségvetésről szóló megállapodást.

Korábban több uniós forrás is így fogalmazott: óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az állam- és kormányfőknek sikerül megállapodniuk. Egy diplomata azt mondta, bízik a sikerben, de nincs rá garancia. Egy másik uniós forrás szerint nem lesz könnyű megállapodni, de sikerülni fog. Az egyik tisztségviselő elmondta, hogy a nettó befizető országok erős nyomást fejtettek ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben lefaragják az uniós kiadásokat, de hozzátette, hogy a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat tartalmazó költségvetési fejezeteken mostanra kisebb nyomás nehezedik.

Kevesebbet kaphatunk mint korábban

Az előzetes információk szerint a mostani csúcsra kidolgozott dokumentum a teljes hétéves periódusra 15 milliárd euróval kevesebb uniós kötelezettségvállalást és 30 milliárd euróval kevesebb tényleges kifizetést tartalmaz, mint a novemberben félbehagyott egyeztetésre készült megállapodás-tervezet. A mostani dokumentum diplomáciai források szerint 956,9 milliárd euró kötelezettségvállalást és 912 milliárd euró körüli kifizetést tenne lehetővé 2014 és 2020 között.

Magyarország számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a bizottság által eredetileg javasolt költségvetés-tervezet értelmében eleve mintegy 30 százalékkal csökkent volna a magyarországi régióknak járó, úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási támogatás.. A visszaesés oka az volt, hogy a bizottság számításai alapján Magyarországnak rendkívül alacsony növekedést jósoltak az adott időszakra, valamint, hogy a testület a kiadási korlátot jelentősen csökkentette a jelenlegi időszakhoz képest. Egyetlen tagállam sem kaphat ugyanis a bruttó hazai termékének egy meghatározott hányadánál többet a kohéziós pénzekből.

A keretösszeg megemelése mellett ennek a plafonnak a növelése révén juthat Magyarország több pénzhez. A magyar álláspont az, hogy a kohéziós pénzek célja éppen az olyan elmaradottabb térségek felzárkóztatásának elősegítése, amelyek közé Magyarország hét régiója közül hat is tartozik, ezért a támogatások ilyen mértékű csökkentése nem méltányos, nem igazságos.