Szakemberhiánytól tartanak a magyarországi cégek

2016.03.03. 17:09

Növekednének a cégek, de egyelőre nem tudják, honnan lesz ehhez szakemberük. A magyarországi cégek 84 százaléka növekedésre számít, és Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak.

A hazai vezérigazgatók derűlátóbbak a jövőt illetően, mint társaik világszerte – derül ki a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. Míg globálisan a vezetők 82 százalék-a, addig Magyarországon 84 százalék-uk bizakodó saját bevételnövekedését illetően.

Értékes tudás

A világgazdaság egészét tekintve a magyar vezérigazgatók 54 százalék-a számít növekedésre, ezzel szemben globálisan ez az érték csak a fele a hazainak. Ugyancsak többségben vannak az optimisták a magyar gazdaság pályájával kapcsolatban: a vezérigazgatók 59 százalék-a vár fellendülést a tavalyi 51 százalék-hoz képest. Az idei válaszokból az is kirajzolódik, hogy a szakemberhiánytól való félelem felértékelte a munkavállalók jelentőségét az első számú döntéshozók szemében.

A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede (72 százalék) arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54 százalék, illetve 59 százalék-os arányban.

Továbbra is nyugati orientáció

A felmérés azt mutatja, hogy a hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak (38 százalék). Dobogós helyet ért el Románia (21 százalék), valamint Oroszország (16 százalék); a régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől.

A kutatás kitér a várható politikai, gazdasági és kereskedelmi trendekre is, azt vizsgálva, hogy a globalizáció lesz-e továbbra is a meghatározó irány vagy inkább a „töredezettség” jellemzi a jövőt. A válaszokból az látszik, hogy a globalizáció helyett a vállalatvezetők többsége egy többpólusú világ létrejöttét vizionálja: többféle érték-, valamint jogrenddel, gazdasági és kereskedelmi modellekkel. Egy dolog lesz szerintük csupán egységes: az internethez való szabad és nyílt hozzáférés. 

Technológia és demográfia

A vállalatvezetők szerint a két legmeghatározóbb globális trend, amely befolyásolja majd működésüket a közeljövőben: a technológiai fejlődés, illetve a demográfiai változások. Míg világszerte a vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól (79 százalék), illetve a geopolitikai bizonytalanságtól (74 százalék) tart, addig Magyarországon a vezetők – elsöprő többséggel – a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85 százalék).

A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert 54 százalék-uk létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest; akkor a vezérigazgatók csupán 42 százalék-a mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.

Vállalati tehetséggondozás

Az utánpótlás szükségességét és a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek (42 százalék), illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is (41 százalék).

A vezérigazgatók szerint vállalatuk stratégiájára az ügyfelek (98 százalék), a versenytársak (96 százalék), a munkavállalók (95 százalék), a kormány és szabályozói hatóságok (95 százalék), illetve a beszállítók (92 százalék) vannak a leginkább hatással. Vagyis a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé.

Az érintetti elvárásoknak való megfelelés, egyszóval a siker érdekében a szervezetek a következő kiemelt területeken változtatnak: új, fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítása (88 százalék), brandépítési, marketing és kommunikációs tevékenység (82 százalék), valamint a munkavállalók jogaival és jóllétével kapcsolatos intézkedések (81 százalék).

Fontos az adatelemzés

Ezzel párhuzamosan a technológia szerepe is bővül: a hazai vezérigazgatók 77 százalék-a használná a technológiát a szélesebb körű érintetti elvárások felmérése, illetve az azoknak való megfelelés érdekében. A leginkább megtérülő megoldások között klasszikus elemeket említenek, mint például a CRM-rendszerek és a közösségi média használata. Globálisan már előremutatóbb a helyzet: a vezetők nagyobb arányban hisznek az adatelemzésben és az innovációban.

„A megkérdezett vezérigazgatók többsége egyetért abban, hogy a siker kritériumai megváltoznak a jövőben. A pénzügyi mutatókon kívül saját eredményességüket leginkább a munkavállalói visszajelzések alapján értékelik, közel 60 százalék-uk nyilatkozott így. Emellett a vezetők 37 százalék-a véli úgy, hogy sikerük megítéléséhez az ügyfelek lojalitása és visszajelzései is kulcsfontosságú mutatószámok” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra