A klímaváltozás megérkezett a konyhákba is

Globális problémát jelent az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban (illusztráció)

Az éghajlatváltozás mind nagyobb mértékben szól bele globális viszonylatban az étkezésbe, illetve a fogyasztott élelmiszerek változatosságába és jellegébe. A Bloomberg összeállításából kiderül, hogy néha egészen meghökkentő változáson megy át egy-egy nagy tradíciókkal bíró mezőgazdasági terület növénykultúrája, és olyan, korábban lehetetlennek tetsző termékek is megjelentek a fogyasztók asztalán, mint a minőségi, édes zamatú angol borok. Az összkép azonban kedvezőtlen: érdekes változásokon megy át az, mi kerül az étkezőasztalra a háztartásokban, ám összességében nincs ok a bizakodásra.

Ahol már veszteséget szenvedtek

Mindazonáltal a felmelegedés miatt nem csak új termőterületek vonhatók be a mezőgazdasági művelésbe, hanem azzal is számolni kell, hogy az eddig tradicionálisan értékes területek - illetve az ottani gazdálkodók - egyre többször, egyre több problémával fognak küzdeni.

Könnyen előfordulhat, hogy

nem ugyanazok az élemiszerek kerülnek adott térségből a konyhába majd az étkezőasztalra, mint amit addig a világ megszokott.

Az USA-ban és a Kanadában már évek óta küzdenek a gombák és a mikrotoxinok elszaporodásával, mely a páratartalom növekedésének következménye. Kalifornia államban pedig visszatérő ellenségek az aszályos időszakok és a tűzvészek, a nyarak pedig olyan forróak, hogy tönkreteszik az értékes szőlőültetvényeket, amelyek egyébként kiváló borok alapjául szolgáló termést adnának.

A bortermelés egyik legnagyobb vesztese egyébként – ahogy az Origo is megírta –, épp a francia Champagne régió. A francia borágazat olyan súlyos csapásokat szendevett el tavaly, amely több évtizedes negatív rekordot eredményezett a termelésben.

Évtizedek óta nem látott mértékben esett vissza a bortermelés a híres francia borvidékeken

A melegebb országok és térségek szintén megsínylik a felmelegedést. Brazília, a világ egyik legnagyobb kávétermelője, évek óta küzd az aszállyal, ahogy az etiópiai kávéföldeken is mind elviselhetetlenebb a forróság.

A termesztésre alkalmas területek aránya – a kutatók jelzése szerint – szinte valamennyi, hagyományosan fontos kávétermelő országban zsugorodik.

Egyes kávéfajták pedig különösen érzékenyek az időjárási körülmények tartós változására. Például az arabika kávét – az ízélmény biztosítása miatt – általában épp a hűvösebb éghajlatú területeken termesztik, hosszabb érési idővel. A felmelegedés nem csak a terméshozamokra, hanem az abból készülő termékek minőségére is hatással lehet.

A legnagyobb kávétermelő országok évek óta küzdenek a szélsőséges időjárási körülményekkel Forrás: AFP/Indranil Mukherjee

A globális gazdaságot érinti a probléma

Legyen szó akár terméskiesésről, akár valamilyen természeti hatás és szélsőséges időjárás következtében beálló árváltozásról, az egyenlítői és trópusi országokban – ahol jellemzően a mezőgazdaság az elsődleges az iparral szemben – már most komoly gazdasági tehertételt jelent az éghajlatváltozás következményeinek ellensúlyozása.

A kormányok évente dollármilliárdokat költenek arra, hogy termelőiket kompenzálják a tőlük független károkért.

Ezek a kiadások pedig megkerülhetetlenek ott, ahol a mezőgazdaság monokulturális arculatú, azaz egy vagy két növény vagy haszonállat termesztése illetve tartása a meghatározó.

Etiópia exportbevételének nagyjából harmadát köszönheti világszerte kedvelt kávéjának, Malawi pedig a dohánykivitelért kapott pénzből próbálja fejlődő pályára állítani gazdaságát.

Az élelmiszerárak változásai és a termelés beszakadása pedig komoly destabilizációs tényezők.

Komoly problémákat szülhet az élelmiszerellátás hiánya (illusztráció) Forrás: Pixabay

A 2007-2008-as terményválság során, több mint 70 országban törtek ki ezekhez a fejleményhez köthető zavargások.

Vannak győztesek ebben a helyzetben, de úgy vélem, a vesztesek többen vannak, és szinte valamennyien trópusi országok."

De ennél is lényegesebb, hogy mindenkinek alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez, méghozzá minél gyorsabban – fogalmazott Jason Clay, a WWF alelnöke.

Globális problémát jelent az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban (illusztráció) Forrás: Pixabay

A ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2017-es jelentésében jelzi azt az örvendetes körülményt, hogy a világ elegendő élelmiszert termel minden lakosának. Egyre nagyobb problémát jelent azonban annak összetétele és minősége, és

az ahhoz való hozzáférés.

Ezért figyelmeztet a jelentésben az alultápláltság veszélyeire a FAO: rengetegen élnek úgy a bolygón, hogy valamennyi élelmiszerhez ugyan hozzájutnak, de az minőségben és/vagy mennyiségben sem megfelelő vagy elegendő.

Azok az országok pedig – elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában –, amelyek élelmiszerimportra szorulnak, szintén komoly kihívások elé néznek, ha az USA-ban, Oroszországban és Brazíliában, azaz a három legnagyobb élelmiszer-exportáló országban,

nem sikerül úrrá lenni a mind hosszabb és gyakrabban előforduló, egyre melegebb aszályos időszakok nehézségein.

A kölcsönös függőségi viszonyok okán, nem csak a nemzetközi piaci árak, hanem a fejlődő országok egy részének társadalmi stabilitása is nagy nyomásnak van kitéve minden, élelmiszerválsággal fenyegető nagyobb katasztrófa után. Az eseti csapásokon túl azonban, az államoknak mindinkább fel kell készülniük arra, hogy a globális felmelegedés miatti élelmiszertermelési problémák, állandósíthatják ezeket a kihívásokat.