Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Luxemburgi Zsigmond magyar király egyetlen fiúgyermeke nem sokkal születése után meghalt, így lánya, Erzsébet maradt a király örököse. A nőutódok öröklése kényes és a politikai helyzettől függően változékony kérdés volt, de Erzsébet – vagy rajta keresztül leendő férje – mindenképpen jogot formálhatott Zsigmond országainak koronájára.
Zsigmond ezért Erzsébetet már kétéves korában eljegyezte a 14 éves, a Habsburg-dinasztiából származó Albert herceggel, majd a lehető leghamarabb, tizenkét évesen hozzá is adta a hercegnőt. Mivel Zsigmond első felesége, Anjou Mária ténylegesen uralkodó királynőként ült a magyar trónon, adott volt a precedens Erzsébet "fiúsítására". Ám Zsigmond még lánya születése előtt egyezséget kötött IV. Alberttel, leendő veje apjával, hogy fiúörökös nélküli haláluk esetén megöröklik egymás trónját. A szerződés, és az Erzsébettel való házassága révén Habsburg Albert így akadálytalanul a magyar trónra ülhetett Zsigmond 1437-es halála után.
Amikor Aragóniai Katalin 1501 novemberében, 15 évesen feleségül ment VII. Henrik fiához, Artúr walesi herceghez, apja, II. Ferdinánd spanyol király 200 ezer dukát hozományt ígért vele, amelynek felét nem sokkal a házasság után kézhez is kapta az ifjú férj. Sokáig azonban nem élvezhette a házaséletet, mert néhány hónappal később megbetegedett, és a következő tavaszon elhunyt. Ez VII. Henriket váratlan nehézség elé állította: a házassági szerződés értelmében, ha Katalin hazatér, Henriknek vissza kell fizetnie a hozományt, amelynek felét még meg sem kapta.
Némi huzavona után megszületett az egyezség: Katalin új jövendőbelije Henrik, York ekkor még csak 10 éves hercege lett. A házasság megkötésére csak hét évvel később került sor. Aragóniai Katalin 1509 júniusában ment hozzá Henrikhez, aki akkor már VIII. Henrik néven Anglia királya volt. Később azonban ennek a házasságnak válás lett a vége.
Az előző példák azonban eltörpülnek egy portugál hercegnő hozományának jelentősége mellett. Bragança Katalin, a spanyol Habsburg uralom alól Portugáliát felszabadító IV. János király lánya 1662 májusában ment feleségül II. Károly angol királyhoz. Katalin kétmillió portugál korona (mintegy 300 ezer font sterling) készpénz mellett a ma Marokkóban fekvő Tangert, és az akkor még hét nagyobb szigetből álló indiai Bombayt (ma: Mumbai), illetve a Brazíliára és Portugál Kelet-Indiára vonatkozó kereskedelmi jogokat vitte a házasságba.
A Brit Birodalom így egyrészt a korábbinál egyszerűbben juthatott hozzá a portugál gyarmatokról származó ritka és értékes javakhoz, másrészt pedig új területeken is megvethette a lábát. II. Károly nem sokkal később bérbe adta Bombay szigeteit a Brit Kelet-Indiai Társaságnak. A társaság részben Bombayra támaszkodva kezdte kiépíteni a brit gyarmati uralmat Indiában, amely különböző formákban egészen 1947-ig fennállt.
Bár a hozomány intézménye mára sokat veszített mind a jelentőségéből, mind az elterjedtségéből, a modern időkben is találni extravagáns példákat arra. Közéjük tartozik Grace Kelly amerikai színésznő és III. Rainier monacói herceg esete is, akik 1956 áprilisában házasodtak össze. A lánykérést követően, de még az esküvő előtt azonban a herceg közölte Kellyvel és családjával, hogy a hagyományok szellemében természetesen igényt támaszt menyasszonya bizonyos összegű hozományára.
Grace Kelly édesapja, az építőipari vállalkozásából dollármilliós vagyonra szert tett Jack Kelly először felháborodással fogadta a herceg igényét, de végül sikerült megegyezésre jutniuk – ha nem is éppen hétköznapi módon. Kelly kétmillió dolláros hozománnyal érkezett a házasságba: ennek felét apja a színésznő jövendő öröksége terhére fizette ki, a másik felét azonban menyasszony saját zsebéből állta. Azonban nem ez volt a herceg egyetlen, felvont szemöldököket eredményező követelése: Rainier ahhoz is ragaszkodott, hogy Grace még a házasság előtt alávesse magát egy termékenységi tesztnek, hogy ezáltal biztosítva lássa a monacói uralkodóház jövőjét. Mindez megfelelő táptalajt adott azon pletykáknak, amelyek szerint a herceg inkább az üres monacói kincstár és a politikai szükségszerűség (örökös vagy örökösök születése), mintsem az igaz szerelem ösztönzésére lépett frigyre a gyönyörű színésznővel.
