<P>A társasházat adóztatnák az ingatlaneladás után is</P>

Jövő évtől a társasházaknak kell adózniuk értékesítésből származó bevételeik és költségeik különbözete után is - többek között ezt is tartalmazza az szja-törvény tervezett módosítása - tudta meg a Magyar Hírlap. A javaslatot benyújtó Pénzügyminisztérium szerint ez egyszerűsíti a bevallást. A társasházak egyesülete szerint ez ellentmond a polgári jog elveinek.

Ez idő szerint ha egy társasház bérbe adja közös tulajdonú helyiségeit, akkor ezután a társasház fizeti az adót, mégpedig a személyi jövedelemadó - 20 százalékos kulcs - szerint. Viszont ha eladja közös tulajdonban lévő helyiséget, akkor ezt a tulajdonosok teszik: a vételár arányos része után ki-ki maga fizeti - a szintén 20 százalékos - adót. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának helyettes vezetője megerősítette, hogy javaslatuk ebben az esetben is a társasházat tenné adóalannyá. Ennek az az indoka, hogy ne kelljen minden lakónak külön bevallást adnia az ilyen bevételről.

A kilencvenes években az 50 százalék körüli értékről 10 százalék alá csökkent a bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül. A volt tanácsi - önkormányzati - bérlakások többsége társasházi lakássá változott. Műszaki színvonaluk ettől nem lett különb, viszont az átlaglakó átlagjövedelme általában nem teszi lehetővé a házak felújítását. Ezért kézenfekvő - és egyre gyakoribb -, hogy a régi bérházak lakói eladják a tetőteret olyan vállalkozónak, aki a beépítés közben tatarozza a házat, sőt akár liftet is épít mellé. (Az eladási ár megegyezik a vevő által a házra fordított összeggel.) A lakókat akkor éri meglepetés, amikor kiderül, hogy a rájuk eső vételárrészből - akkor is, ha azt "természetben" fizetik - személyi jövedelemadót kell fizetniük. Ennek a mértéke - miután külön adózó jövedelemnek minősül - 20 százalék.

A parlament előtt fekvő szja-törvény-módosítás egyebek mellett azt a szabályt is tartalmazza, hogy a társasház bevételét - kivéve a közös tulajdon bérbe adásából befolyó díjat - úgy kell megállapítani, mintha azt magánszemély szerezte volna, de ebben az esetben magánszemélynek a társasházat kell tekinteni.

A társasházak költségvetése ugyanakkor általában "élére állított", vagyis nemigen tartalmaz tartalékot. Ha egy vállalkozó a felújításért cserébe vásárolja meg a tetőteret, készpénzbevétel nem keletkezik, viszont adót kell fizetnie a társasháznak. Nyilván nincs más megoldás, mint ilyenkor külön befizetést kérni a tulajdonostársaktól, ahogy ez idáig volt.

Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke nehezen tudja elképzelni, hogy a lakók tulajdonában lévő tetőtér eladása után a társasház adózzon, miután ez ellentmond a polgári jog elveinek. Ennél nagyobb problémának látja az szja-törvény módosításában szereplő másik passzust, amely többletterheket ró a társasházak nyakába. Eszerint a társasház teljes bevételéből le kell vonni a közös költség címén befizetett összeget, a felújítási alapból történt felhasználást, az adóévben felvett hitelt és a kapott támogatást, majd a fennmaradó összeg után 20 százalék adót kell fizetni. "Sok társasház adószámot sem váltott, mivel feladatát társadalmi munkában látta el a közös képviselő, bevétele pedig nem volt. Ezután a kisebb társasházaknak is könyvelőt kell fogadniuk" - véli Fürjes Árpád.

Elképzelhető, hogy az állam ismét egy kiskaput akar becsukni ezzel a szabállyal. Piacok és más kereskedelmi létesítmények is működnek társasházi formában. Tulajdonosaik felismerték, hogy a beszedett bérleti díjat így lehet a legkisebb - 20 százalékos - kulccsal leadózni. Nekik lennének áldozataik az igazi társasházak?

Németh Géza

(Magyar Hírlap)