Versenyképesebbek a hazai cégek

A rendszerváltás óta eltelt több mint tíz esztendő alatt jelentősen javult a magyar iparvállalatok termelékenysége. Ennek ellenére a magyar cégek termelékenysége 40 százalékkal elmarad a szomszédos Ausztria vállalatainak átlagától. Mindez a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Kutatások Intézetének felméréséből derül ki, amelyet a Czipin & Partner tanácsadó cég megbízásából végzett.

A tanulmány roppant érdekes észrevétele szerint az Európai Unió termelékenységének javulása az elmúlt évtized első felében mintegy négyszerese volt az amerikai ütemnek, a második szakaszban ez a visszájára fordult, s 2000-ben az amerikai termelékenységnövekedés már a háromszorosa volt az EU-országokénak.

A felmérés szerint a magyarországi bérek jelentősen elmaradnak az Európai Unió országaiban alkalmazottaktól. Dollárban számolva mintegy tízszeres az elmaradás. Az EU-hoz való csatlakozás viszont nyilvánvalóan magával hozza a magyarországi bérek és bérköltségek jelentős emelkedését, ugyanakkor ezt kizárólag ugyanilyen mértékben emelkedő termelékenységgel lehetséges kompenzálni.

Az unió kibővítése következtében a versenyhelyzet még jobban kiéleződik Európában, s ebben a versenyben Magyarországnak csak akkor lesz esélye megfelelő pozíciókhoz jutni, ha termelékenységét az európai színvonalra emeli, s így ebből a szempontból is versenyképessé válik az európai piacon.

A felmérés megállapítja, hogy a vizsgált iparágak termelékenysége között átlagosan csaknem 50 százalék volt a különbség. Ezen belül azonban rendkívüli mértékben eltérnek az egyes iparágak termelékenységi mutatói. Ez annak is betudható, hogy az elmúlt évek során a különböző iparágak termelékenysége igen eltérő módon változott Magyarországon. A teljes ipari termelékenységnövekedés 1993 és 1999 között az inflációt is figyelembe véve 14,5 százalékkal javult. Átlagon felüli fejlődést mutat az elektronikai és optikai berendezések ágazata, amelyben több mint 36 százalékkal és az autóbeszállító-ipar, amelyben 34 százalékkal javult a termelékenység. Átlag alatti, de még mindig tíz százalék feletti termelékenységnövekedést ért el a papíripar, a fémfeldolgozóipar és a gépipar.

Egyes iparágakban oly látványos a javulás, hogy az ugyanezen időszakban szintén jelentős fejlődésen átesett osztrák eredményeket is meghaladják. Az elektronikai és optikai berendezések ágazaton belüli legtermelékenyebb vállalatok Magyarországon 1999-ben 10 százalékkal, az autóipari beszállítók pedig több mint 20 százalékkal termelékenyebbek voltak, mint Ausztriában.

Ha az összes iparág teljesítményének adataiból indulunk ki, sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk. Az egyes szektorokon belül legtermelékenyebb magyarországi vállalatok produktivitása átlagosan 38 százalékkal marad el az ausztriaitól. Eltekintve az elektronikai és optikai berendezések ágazatától, illetőleg az autóipari beszállítóktól, a legkisebb lemaradás a műanyagfeldolgozó-iparban tapasztalható, amely 67 százalékát teljesíti a terület legtermelékenyebb osztrák vállalatainak. A fémfeldolgozó-iparban tevékenykedő legtermelékenyebb magyar cégek az osztrák eredmény 54 százalékát teljesítik. Ezt követi az élelmiszeripar, amely pontosan feleannyira termelékeny, mint a legtermelékenyebb osztrák élelmiszeripari vállalatok. A sorban a papíripar következi 47 százalékkal, majd a vegyipar, illetőleg a nem fémalapú ásványi termékeket gyártó ágazat 46-46 százalékkal. A legnagyobb a lemaradás az energiaipari alapanyagok területén, ahol a magyar ágazat legtermelékenyebb vállalatai is mindössze 13 százalékát teljesítik az azonos ágazatban működő osztrák vállalatokénak, valamint a textiliparban, ahol ugyanez a szám 23 százalék.

Meglehetősen lehangoló képet mutatnak a legkevésbé termelékeny vállalatok, amelyek magyarországi teljesítménye mindössze 39 százaléka az ausztriainak. Ezen belül még mindig az autóipari beszállítók, illetve az elektronikai és optikai berendezések területén a legkisebb a lemaradás, átlagon felüli, azaz 75, illetve 65 százalékos teljesítménnyel. A legkevésbé termelékeny műanyagipari vállalatok is kevéssel az átlag fölött állnak, 42 százalékkal. Minden egyéb ágazat az átlag alatt marad. Itt is az energiaipari alapanyagok területén a legnagyobb a lemaradás, ahol a magyar ágazat legkevésbé termelékeny vállalatai 8,2 százalékát teljesítik az azonos ágazatban működő legalacsonyabb produktivitású osztrák vállalatokénak. A bőriparban ugyanez a szám 11 százalék, a textiliparban pedig 15.

Fentiekből következik, hogy a pozitív trend ellenére a magyar iparvállalatokra még nagyon sok tennivaló vár ahhoz, hogy termelékenységük elérje az Európai Unióban megszokott szintet. A csatlakozásig hátralevő 3-5 év során rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az átlagosan 40 százaléknyi különbséget behozzák.

A kutatások meggyőző bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben csak a legtermelékenyebb vállalatok, illetve ágazatok képesek arra, hogy jelentős számú munkahelyet teremtsenek. Míg Magyarországon összességében véve 15 százalékkal csökkent a munkahelyek száma az ipari termelésben, egyes iparágakban ez jelentősen nőtt. Ezt igazolja, hogy az elektronikai és optikai berendezések ágazata, az autóbeszállító-, papír- és a műanyagipar jelentős számban teremtett újabb munkahelyeket Magyarországon.

Giczi József

(Népszava)