Mint ismeretes az agrártárca kilogrammonként 27 forinttal kívánja támogatni az élősertés exportját, hogy a mesterségesen generált kereslettel némileg megemelkedjenek a jelenleg 250 forint körül mozgó felvásárlási árat, amely mellett képtelenség nyereségesen termelni.
A Hússzövetség titkárának tájékoztatása szerint az élősertés-exporttámogatása számos negatív hatást rejt, ugyanis azzal, hogy az élősertés nem itthon kerül feldolgozásra, romlik a hazai foglalkoztatottság, és átmenetileg nőnek a felvásárlási árak is. Ezt az árnövekedést a külpiacon - ahol a magyar sertéshústermelés 40 százaléka értékesül - a magyar feldolgozók nem tudják érvényesíteni, mivel a világpiacot kínálati pozíció jellemzi.
Menczel Lászlóné még hozzátette, hogy a külpiacon évek óta már nem a húsok minőségi versenye folyik, hanem az állami támogatásoké. Így exportlehetőségek beszűkülése miatt a magyar húspiacon könnyen túlkínálat alakulhat ki. A múlt évben a sertéshús exporttámogatása fedezte a magyar és a világpiaci árak közötti különbséget, ezért volt lehetőség arra, hogy a felvásárlási árak tavaly magasan, azaz 330 forint körül mozogjanak kilogrammonként élősúlyra vetítve.- Ehhez - mondta Menczelné - 4,8 milliárd forint állt rendelkezésre.
Az idén azonban az exporttámogatás a WTO-egyezménnyel összhangban megszűnt. Ugyanakkor súlyosbítja a feldolgozók gondjait és nehezíti az exportot a dollár jelenlegi alacsony árfolyama is. Ez éves szinten akár 5 milliárd forintot meghaladó árbevételkiesést is okozhat a feldolgozóknak.
A Hússzövetség titkára rámutatott: a Magyar Húsiparosok Szövetségéhez tartozó feldolgozók nem vitatják, hogy a mezőgazdasági termelők a jelenlegi felvásárlási árak mellett - amelyek 250 forint körül mozognak kilogrammonként élősúlyra számolva - az intervenciós támogatást is beleértve, veszteséges gazdálkodásba kényszerülnek. Ám a Hússzövetségnél nem az élőkivitel támogatásában látják a megoldást.
(MTI)
Korábban:
Segítségért kiált a sertéságazat
(2002. május 3.)
Kaotikus állapotok a sertéságazatban
(2002. február 21.)