A felügyelet támogatja a pozitív adóslistát

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is szorgalmazza a Magyar Bankszövetség és a Giro Rt. által már korábban kezdeményezett pozitív adóslista bevezetését, mivel az jelentősen mérsékelhetné a hitelintézetek kockázatát - jelentette be a felügyelet elektronikus hírlevelében.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás a PSZÁF szerint csökkenthetné a bankok kamatkockázati felárait, és így olcsóbbá válhatnának a hitelek. Jelenleg a magánszemélyek közül csak a renitens adósok adatait tartják nyilván.

A pozitív adóslista bevezetésének szükségességét a felügyelet már a bankok hitelállományával és portfoliójuk romlásával kiemelten foglalkozó 2004. évi háromnegyed éves szektorjelentésében is felvetette.

A felügyelet szerint az igen gyorsan növekvő lakossági hitelállomány már ma is jelentős potenciális kockázatot hordoz, ami csökkenthető lenne a pozitív adóslista bevezetésével. A teljes körű nyilvántartás a tömeges lakossági eladósodás megelőzése és a lakossági adósságkezelés intézményének kialakítása szempontjából is fontos lenne.

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) már több mint 200 ezer magánszemély összesen mintegy 330 ezer fizetési mulasztását tartja nyilván, a lakossági tételszám és a lekérdezések száma egyaránt mintegy duplája az egy évvel korábbinak.

Rácz Lajos, a BAR-t üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) elnök-vezérigazgatója a közelmúltban a távirati irodának elmondta: tavaly havonta átlagosan 200 ezer alkalommal tájékoztatták a pénzügyi intézményeket arról, hogy egy adott személy szerepel-e a lakossági feketelistán. Tavaly decemberben - a karácsonyi hitelboom időszakában - közel 300 ezer megkeresés érkezett a lakossági rendszerhez.

A BAR-ban a magánszemély hiteladósokról jelenleg két feketelistás nyilvántartást vezetnek: az egyikbe azok kerülnek be, akiknek 90 napnál hosszabb ideig hátralékuk van és az meghaladja a minimálbér összegét, a másikon a bankkártyával visszaélőket regisztrálják. A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó adatokat a mulasztás megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja nyilván.

A közelmúltban az Igazságügyi Minisztérium (IM) a központi hitelinformációs rendszer szabályainak felülvizsgálatát kezdeményezte, egyebek mellett igazságtalannak tartja, hogy a rendszer azonos módon kezel súlyos és kevésbé súlyos mulasztásokat.