Gazdasági reformokat sürgetnek Itáliában

Olaszország országgyűlési választásokra készül. Április 9-10-én eldől, hogy Silvio Berlusconi marad-e a miniszterelnök, vagy a balközép szövetség jelöltjeként Romano Prodi kapja-e meg a kormányalakítási felkérést. A kampányban a két oldal ellentétes értelmezéseket ad a gazdaság jelen állapotára: az egyik dicséri, a másik irányváltást sürget. Elemzők szerint bárki nyeri is a választást, átfogó reformokat kéne végrehajtania.

A közelmúltban még betegeskedő Berlusconi felépülése után rögtön vitába keveredett a Confindustria munkáltatói csoporttal. "Ha Olaszország Európa beteg embere, akkor miért csökkent a munkanélküliség, és miért van több olasznak saját háza, mint bármikor korábban? - kérdezte Berlusconi, utalva a gazdaság állapotát kifogásoló vélekedésekre. "Légy pozitív, légy optimista", sürgette a nemzet legnagyobb iparosait.

Miközben az olasz gazdaság kétségtelenül lelassult, mindkét oldal egymást vádolja a hiányosságok miatt. 2004-ben az olasz gazdaság lomha, 1,1 százalékos növekedést produkált, ami aztán 2005-re semmivé olvadt. Míg az adóbevételek csökkentek, az állami kiadások emelkedtek, az olasz költségvetés hiányát 4 százalék fölötti szintre tornázva, jóval magasabbra, mint az EU 3 százalékos kritériuma.

A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások szintén alacsonyak, és az olasz jegybank, valamint próbálkozásai, hogy megvédje a hazai hitelezőket a külföldi konkurrenciától, több botrányt is kavart. Az olasz munkaerő versenyképessége nem javult; ebből a szempontból az országot Botswana magasságában rangsorolják, míg Jordánia és Görögország megelőzi a versenyképesség tekintetében - áll a Világgazdasági Fórum éves jelentésében.

A vállalkozói szellem továbbra is erős maradt, sok kis és közepes méretű vállalat növekszik a piacon. Az állástalanok aránya 2005 utolsó negyedében 8 százalékra csökkent, kellemes meglepetésre a munkanélküliség a déli országrészben is mérséklődött - számol be a BBC.

A kritikusok a kormányt hibáztatják, hogy elmulasztotta felpörgetni a gazdaságot, és legfontosabb ígéreteit is megszegte. A kormány pedig azt bizonygatja, hogy az ellenzék blokkoló taktikája külső problémákkal (magas energiaárak, a gazdaság globális lassulása) párosulva akadályozta erőfeszítéseit és reformjait. Az ellenkező érvelés ellenére, a problémák mögötti okokban talán egyet is értenek: bármelyik oldal nyeri a választásokat, a teendőket illetően nem lesz sok választása - mondja Guido Tabellini, a Bocconi Egyetem gazdaság- és a politikatudományi professzora.

Ahhoz, hogy az olasz gazdaság újból növekedési pályára álljon kulcskérdés a munka költségeinek csökkentése, a termelékenység növelése, miközben a kormányzati költéseket radikálisan csökkentő programra is szükség van - hangsúlyozta Tabellini. Ráadásul végrehajtásuk és elfogadtatásuk sem lesz könnyű. Bonyolult és népszerűtlen lépések kellenek a nyugdíjak, az adó, a szociális biztonság és a munkaügy reformjához, és hogy azokat állhatatosan hajtsák végre.

Időbe telik, amíg a jótékony hatások kibontakozhatnak

"Ebben a pillanatban mindkét oldal nagyon destruktív. Ha nem rombolták is szét teljesen az előző kabinet irányvonalát, nem folytatták, és így az egész helyzetet megváltoztatták" - mondta Tabellini a kormány és az ellenzék magatartásáról.

Romano Prodi, a Berlusconi kabinetet leváltani szándékozó baloldali szövetség feje kimutatta elkötelezettségét, hogy megváltoztatja a jelenlegi törvényhozást az iskolákat, egyetemeket és munkaerőpiacot illetőleg.

A probléma mindenesetre adott a politikusok számára, különösen azért, mert a valóságban valószínűleg nincs határozottan érzékelhető gazdasági krízis, amint hogy csodaszer sem létezik a bajokra. A politikusoknak meg kéne ragadniuk a probléma lényegét, különben olyan időszak következhet, melyben Olaszország stagnálással és a jóléti kiadások csökkenésével nézhet szembe, figyelmeztet Tabellini. Ezeket a változtatásokat mielőbb véghez kéne vinni, mert időbe, esetleg öt évbe is beletelhet, hogy a jótékony hatások az egész társadalomban kibontakozhassanak. A választóknak most az okoz gondot, hogy - függetlenül attól, ki nyer - az is némi időbe fog telni, míg bárki választ tud adni arra, hogy igazából milyen helyzetben van az olasz gazdaság.