Görög válság: van miért aggódniuk a magyaroknak

A görög válság közvetlenül ugyan csak visszafogott hatással van a magyar gazdaságra, de az áttételes következmények jelentősek lehetnek. A forint árfolyamán keresztül számos nehézséget okozhat a krízis: megugró devizahitel törlesztések, benzinár-emelkedés, magasabb infláció, egy kiterjedt európai válság esetén pedig a munkanélküliség további emelkedése miatt is aggódhatnak a magyar háztartások. A görög tengerpartra készülőknek érdemes lehet készpénzt is magával vinni a bankkártya mellett.

A görög válság kerülőúton érkezhet el a pénztárcákig

"A forint árfolyama huzamosabb időre a 275-280-as szinten ragadhat, mivel a görög, illetve a mediterrán válság hatása nem múlik el nyomtalanul, még akkor sem, ha a mentőcsomag a lehető leggyorsabban összeáll" - fogakmazott Gondi István, a Raiffeisen devizakereskedője, aki szerint a görögök problémáit megoldja a több mint 110 milliárd eurós, három éves mentési program, viszont az ő szerepüket átvehetik spanyolok, portugálok, esetleg egy másik, adósságban úszó uniós ország. Amennyiben a válság tovább mélyül, akkor akár a mostaninál gyengébb forintárfolyam sem kizárt.

A devizahiteleseknek mindenképp rossz hír, hogy a forint gyengélkedik, mivel ezáltal ismét emelkedhetnek a törlesztőrészletek. A legnagyobb állományt képviselő svájci frank alapú hiteleknél frankonként 10 forinttal lehet drágább a részlet, mint amekkora volt márciusban. Ez azt jelenti, hogy aki 20 ezer forintot törlesztett akkor, az arra számíthat, hogy körülbelül ezer forinttal nő a törlesztőrészlete.

Gondi István szerint a lakosság szinte csak az árfolyamokon keresztül érzi majd a mediterrán válságot, mivel elhanyagolható mértékű a közvetlen befektetés, akár állampapír, akár egyéb értékpapír formájában. A görög papírokba való befektetés aránya alacsony, bár pontos értéket nem lehet mondani, hiszen az alapok csak évente közlik a portfóliójuk összetételét, ami viszont a gyakorlatban napról napra változhat.

Az euró és a svájci frank mellett aggodalomra adhat okot a dollár árfolyamának megugrása is, ami a görög válság miatti bizalmatlanságból adódik: csütörtök délelőtt már 220 forintra drágult az amerikai pénz, miközben március közepén még a 190-es szintet közelítette. Mivel az olajtermékek elszámolása a nemzetközi piacon dollárban zajlik, ezért a benzin és a gáz árának emelkedésében ez a hatás előbb-utóbb megjelenik. A dolláronkénti 30 forintos drágulás átvezetve a benzinárba önmagában 380-390 forintot jelentene literenként - igaz mindeközben, hogy a benzinár több tényező együttes függvénye, így amennyiben az árfolyamhatást semlegesíti például a gázár esetleges csökkenése, akkor el is maradhat a drágulás.

A benzinárak emelkedése, illetve a külföldről beszerzett áruk (jellemzően tartós fogyasztási cikkek, például tévék, autók) drágulása miatt az infláció is megugorhat. A legutóbbi, márciusi KSH-jelentés már arról tanúskodott, hogy az infláció üteme a vártnál magasabb pályán mozog, akkor 5,9 százalék volt, ami a legpesszimistább elemzők jóslatait igazolta. A görög válság hatására megugró árfolyamok az infláció magasan maradását erősítik.

Az inflációs kockázat miatt a Magyar Nemzeti Bank is felülvizsgálhatja kamatcsökkentési programját. A jegybank törvényi kötelessége, hogy az inflációs célt teljesítse (ami középtávon 3 százalék alatti ütemet jelent), s mivel az árfolyamok miatt ez veszélybe került, a kamatcsökkentéssel is felhagyhat az MNB egy időre. Ez azt jelenti, hogy a hitelek kamatainak csökkenése is megállhat ez időre.

A forint euróval szembeni gyengülésének persze van, aki örül. A vállalkozók már korábban is amiatt panaszkodtak, hogy versenyhátrány éri őket az erős forint miatt, ezt fejezték ki például az MGYOSZ márciusi konferenciáján is. Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szerint átmenetileg megengedhető lenne a forint gyengítése, de ezt első sorban a kamatok csökkentése mellett látná szívesen, nem külső válságsokk hatására.

A görög válság miatti, az exportőrök számára kedvezőbb árfolyam jótékony hatását viszont semlegesítheti, ha az elhúzódó krízis miatt visszaesnek az exportpiacok, első sorban Németország. Amennyiben a görög ragály elterjed és visszaveti az európai kilábalást, az a magyar termelésben is meglátszana, aminek következtében újabb munkahelyek szűnnének meg. A munkanélküliség már így is 11,8 százalékos volt az első negyedévben, ez az érték egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén tovább nőhet.

A nyári szezon miatt annak is lehet természetesen jelentősége, hogy hogyan érinti a válság a görög nyaralást tervezőket. Amennyiben a zavargások fokozódnak, akkor az természetesen sokakat elriaszthat a görög tengerparttól. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha bankpánik tör ki az országban - amire már voltak jelek az IMF-csomag elfogadása előtt is -, akkor kiürülhetnek a bankautomaták, vagyis érdemes lehet nem csak bankkártyával, hanem készpénzzel is felszerelkezni a nyaralás előtt.