Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember hónap neve és a kalendáriumban elfoglalt helye érdekes ellentmondást rejt magában. Jelentése a latin septem = hét számnévből ered (september mensis = hetedik hónap), mivel a márciussal kezdődő régi római naptár hetedik hónapja volt, és ez a név a megváltozott időszámítás után is fennmaradt, holott a hónap maga a kilencedik helyre került.

Az arábiai származású testvérpár - Kozma és Damján - emléknapja szeptember 27-e. Orvosi pályára készültek, de mivel megtagadták a bálványimádást, Krisztus után 303-ban a császári helytartó megölette őket. Tiszteletük eredetileg a keleti egyházban virágzott, de később Róma is átvette. Az ő képmásuk is szerepel a szent korona alsó részén, mintegy védve a magyar királyok egészségét. Kozma inkább az orvosok, Damján a patikusok védőszentje.

Szent Vencel vértanú napján - szeptember 28-án - már igencsak a jövő esztendei kikeletre következtettek a régi népi megfigyelők. Azt tartották ugyanis, hogy ha ekkor verőfényes az idő, akkor hasonlóan szép lesz majd a tavasz. Ennél persze sokkal nevezetesebb napja volt a parasztkalendáriumnak szeptember 29-én Szent Mihály arkangyal névünnepe, amely a nyári félév végső határnapját jelölte, és az őszi évnegyed megsokasodott tennivalóira összpontosította a gazdaember figyelmét.

Mihály arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.

Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél"- tartotta a népi jövendölés.

E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" - sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.

Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.

ICI Interaktív Meteorológia