Pluszdíjjal sújtják a fogyasztókat a házhoz jövő szelektív hulladékosok

A bunkósbot és mézesmadzag taktikával érte el Belgium északi tartománya, Flandria azt, hogy a háztartások szemetének szinte háromnegyedét szelektíven gyűjtik. Magyarországon sehol sem kötelező szétválogatni a hulladékot, ugyanakkor a hulladékkezelésben érdekelt cégek rájöttek: jobban járnak, ha házhoz jönnek a válogatott szemétért, főleg, ha ezért pluszpénzt lehet kérni.

Egy alumíniumdoboz újrahasznosításával annyi energia takarítható meg, amellyel három órán át lehet működtetni egy tévét (a Magyar Sörgyártók Szövetségének adata)

Többet kell fizetnie annak Belgiumban, aki nem szelektíven gyűjti a hulladékot. "A bunkósbot és mézesmadzag taktikáját alkalmazzuk" - így jellemezte Pierre Labouverie, Belgium budapesti nagykövete országa hulladékgyűjtési politikáját egy nemrégiben megtartott környezetvédelmi konferencián, melyet a spanyol-belga-magyar uniós elnökség apropóján tartottak a Mezőgazdasági Múzeumbann a városligeti Vajdahunyadvárban.

A nagykövet a régiós és önkormányzati szabályozás, adópolitika és az információs kampányok, a lakosság meggyőzésének sajátos kombinációjára utalt, melynek eredményeként a Belga Királyság északi felén, Flandriában tizenhét év alatt 72 százalékra tornászták fel a szelektíven gyűjtött hulladék arányát (lásd grafikonunkat lejjebb).

Mi ennek az oka? A konferencia előadói és Labouverie szerint leginkább az, hogy egész Belgiumban, így a flamand régióban is kötelező szelektíven gyűjteni a hulladékot. "Ez a legnagyobb különbség a magyarországi és a belgiumi hulladékkezelési rendszer között. Itt Magyarországon az a jellemző, hogy rá van bízva az egyénre, hogy szétválogatja-e a papírt, a műanyagot, a fémet, és elviszi-e a legközelebbi gyűjtőszigethez" - mondta Labouverie.

Belgiumban különböző színű, áttetsző zsákokba kell gyűjteni a szemétfajtákat, majd a különböző napokon érkező kukásautók sorra összegyűjtik: egyik nap a műanyagot és csomagolási hulladékot, egy másik nap a papírfélét, majd egy harmadik napon a maradékot, amit nem lehet szétválogatni. Ez utóbbiért a Belgiumban élők meglehetősen sok pénzt fizetnek. "A rendszer fontos eleme, hogy a vegyes hulladékért különdíj jár. Ha például valakinek egy eurót kell minden zsák ömlesztett szemétért fizetnie, akkor motiválva van arra, hogy minél inkább szelektáljon" - magyarázta a nagykövet.

A szemétválogatás "csővégi megoldás"

Itthon egyelőre inkább a mézesmadzag taktikája érvényesül. Az egyik legfrissebb példa a budapesti XI. kerület szolgáltatása. Az önkormányzat ingyen szállítja el a szelektált papírt és műanyagot azon társasházaktól, de csak ott, ahol ezt igénylik. Ha a gyűjtés nyomán a lecsökken a ház kommunális hulladéka, akkor a hagyományos kukát vissza lehet adni Fővárosi Közterületfenntartó Zrt.-nek (FKF). Egy darab ömlesztett szemetet tartalmazó, 240 literes kuka ürítési költsége évi 78-234 ezer forintjába kerül a társasháznak, attól függően, hogy egyszer vagy háromszor kell kiüríteni hetente.

"Magyarországon egyik településen sem kötelező a szelektív gyűjtés, ez csak egy lehetőség" - válaszolta kérdésünkre a Hulladék Munkaszövetség, a HuMuSz kommunikációs vezetője, Graczka Sylvia. A hulladékgazdálkodási törvény azt mondja ki, hogy a települési szilárd hulladékért az illetékes önkormányzat köteles gondoskodni, de arról nincs szó, hogy ezt miként oldja meg.

^{Vegyes hulladék egy hazai szeméttelepen}

"Egyértelműen hasznos lenne a kötelezővé tétel a HuMuSz szerint, azzal a kitétellel, hogy ez csak amolyan »csővégi megoldás«. Olyan termelési folyamatokat, fogyasztási szokásokat kell inkább kialakítani, melyek révén nem vagy a jelenleginél sokkal kisebb mértékben keletkezik hulladék" - tette hozzá Graczka Sylvia.

Ugyanannyit fizetünk egy kiló szemétért, mint negyvenért

Jelenleg tehát vegyes hulladékgyűjtési rendszer alakul ki Magyarországon: a közterületen kialakított szemétszigetek mellett néhány településen helybe jönnek a szemétért. Az üzemeltetők szerint a köztéri szigeteket négy-ötmillió ember éri el, attól függően, hogy az is elérésnek számít-e, ha valakinek egy kilométert, vagy akár többet kell gyalogolnia azért, hogy eldobja a szétválogatott szemetet.

"Mostanában fogadták el a begyűjtésre kötelezettek, hogy sokkal hatékonyabb, ha házhoz mennek. A probléma viszont az, hogy pénzt kérnek azokért a zacskókért, zsákokért, amikbe szét kell válogatni a szemetet. Eddig legalább különdíj nem terhelte azt, aki hajlandó volt elvinni a hulladékot a gyűjtőszigetig. Kaptunk is értetlenkedő leveleket, amelyekben az emberek ezt a pluszdíjat kifogásolják" - ismertette a szemétkezelésben végbemenő változásokat Graczka Sylvia.

^{Egyre több szemetet termel a lakosság Belgium flamand tartományában, de a háromnegyedét szelektíven gyűjtik}

További gond, hogy jelenleg egységes a szemétdíj, attól függetlenül, mi kerül a kukákba. Óriásiak a területi különbségek is: van olyan háztartás, ahol évi 4000, de van olyan, ami évi 100 ezer forintot fizet attól függően, hogy az önkormányzat mennyire előnyösen szerződött a szolgáltatókkal. Az is befolyásolja a szemétdíjat, hogy az illető település milyen távol esik a hulladéklerakóktól - ez 2009 óta érzékeny kérdés, miután a lerakók mintegy felét bezárták, mert nem feleltek meg az uniós előírásoknak.

A jó megoldás a hulladéktípusonként eltérő szemétdíj bevezetése lenne a HuMuSz szerint, de legalább az, hogy pontosan annyi szemét elszállításáért fizessenek a háztartások, mint amennyit a kukába helyeztek. Ez utóbbira az intelligens kukák bevezetése a megoldás: a tartályra azonosítóchipet szerelnek, majd a mérleggel felszerelt kukásautó a leolvasás után pontosan leméri, mennyi benne a szemét, így aztán annyi kiló szemét után jön a számla, mint amennyit elszállítottak. "Mi azt javasoljuk, a vegyes, tovább nem hasznosítható hulladék elszállítása legyen a legdrágább, a szelektív hulladék pedig a legolcsóbb vagy legyen egyenesen ingyenes" - tette hozzá Graczka Sylvia.

Áramot termelnek a szemétégetők

Ha összevetjük a magyarországi helyzetet a flandriaival, látható, hogy a belgiumi régióban azért olyan magas a szelektíven gyűjtött szemét részaránya az összes nem ipari hulladék között, mert ott a folyamat 1981-ben indult be. Bevezetésének fő oka a holland és a német minta követése mellett az volt, hogy a sűrűn lakott országrészben kezdtek betelni a szemétlerakók, és a szemétégetők kapacitását is kihasználták. Magyarországon viszont még nincs évtizedes múltja sem a szemét szétválogatásának: az első száz szelektív szemétgyűjtő sziget 2003 decemberétől működik a fővárosban.

Ilyen szigeteket egyébként a flandriai önkormányzatok is működtetnek - mondta el a Mezőgazdasági Múzeumban tartott konferencián Anne Vandeputte, a tartomány hulladékügyi hatósága, az OVAM vezetője; ám az újrahasznosítható hulladéknak csak felét nyerik vissza szemétgyűjtő szigetek hálózatában. A szigeteken főleg üveget gyűjtenek, a házak körül, a kiskertekben keletkezett zöldhulladékért is házhoz jönnek - és arra biztatják a lakosságot, komposztáljon belőle annyit, amennyit csak lehet. A zöldhulladékot biogázüzemekben hasznosítják.

 

Hol gyűjtik házhoz menve a szelektált szemetet?

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Biatorbágy, Pécs és Székesfehérvár egyes körzeteiben működik. Budapesten az FKF négy kerületben viszi el a háztól a szelektív hulladékot, együttműködésben az önkormányzatokkal. Elsőként a szolgáltatás a VII. kerületben indult 2005 novemberében, majd 2008 novemberétől a XI. kerületben, a gazdagréti lakótelepen folytatódott. 2009 júliusától az V. kerület következett a Lipótvárossal, és a XIII. kerület Újlipótvárossal. Világszerte egyébként a szelektív szemétgyűjtés kötelezővé tétele a trend. Ilyen például San Francisco nulla hulladék terve: jelenleg már muszáj szelektíven gyűjteni, de még nem büntetik azt, aki ennek nem tesz eleget; Dániában is vannak példák a kötelezővé tételre.

 

"A fő célunk egyébként a megelőzés, vagyis azt szeretnénk tudatosítani, hogy a lakosság minél kevesebb szemetet termeljen, vásároljon ésszerűbben. A második lépés a szemét újrafelhasználása, komposztálása. Ha ez sem megvalósítható, akkor égetünk, de olyan égetőművekben, amelyek áramot termelnek. Jelenleg tíz égető évente 1,13 millió tonna hulladékot képes feldolgozni. Amennyiben a szemetet égetni sem lehet, lerakjuk, ám ez csak az utolsó körben kerülhet szóba" - magyarázta  Anne Vandeputte

Mindezt a flamand tartomány szemétadóból finanszírozza, ezt egészíti ki a nem szelektíven szemetelők különdíja. A válogatás hatékonyságát a kukásautók kezelői figyelik. A papírt meg a csomagolási hulladékot eltérő színű, áttetsző zsákokba kell gyűjteni, ám ha észreveszik, hogy a lakó mégis összekeverte a szemetet, akkor azt a zsákot nem viszik el. Átlagosan egy 2,8 fős flandriai családnak évi 220 eurójába (60 ezer forintba) kerül a szemétkezelés.

"Mindezzel együtt tény, hogy a hatmilliós tartományban 445 fő/km2 a népsűrűség, míg a tízmilliós Magyarországon 108, tehát mi egységnyi területről több ember szemetét tudjuk begyűjteni" - mondta Vandeputte.